A Hivatal

Blog: Leukémia - Szerző: Zora

Ma megprobáltam volt élettemnek egy részét megszüntetni, ami még az előzö kapcsolatomhoz köt. Hát nem sikerült. A törvény valahol elveszett. Nagyon boszantott az ügyintéző viselkedése -aki még ismert is minket, de ma valahogy elfelejtette az ismeretséget- beléptemkor nyugottan telefonált tovább az időjárást taglalva, majd problémám előterjesztése után tömören közölte, hogy azt NEM lehet. Lanyhán probálkoztam, hogy telefonon a hivatal ajánlotta egy talán járható utat, de még én éreztem hülyén magam. Majd belépett egy másik hölgy, aki emlékezett a telefonra -mint kiderült vele beszéltem- és máris lehetet valamit tenni. Nem sok amit felajált, de legalább probálkoztam. Sajnos az élettársi kapcsolatról nagyon rossz és anyagilag súlyos tapasztalatokat sikerült szereznem. Lehet, hogy házasság párti leszek?

De vegyük a jobb dolgokat! A délutánt együtt töltöttük és egy kis "komoly beszélgetés" is volt. Páromat ismerve a 3 mondat már beszélgetésnek nevezhető nála. Nem is olyan rég félig komolyan félig nevetve szóba került a közös életünk. Akkor a barátnőmet teljesen meglepve bepánikoltam. Pedig szeretnék gyermeket tőle és persze a vele járókat és ezt már régóta rágjuk vele, de mégis.Ma már erről beszélve kellemes melegség járt át. Lehet, hogy mégis lesz valami belőlem.Túl sok sebet szereztem az előző életemből.De hát ez van. 

Várom a januárt, szeretnék túl lenni a vizsgálat eredményén. Biztos meg fog sok mindent határozni. Azon elmélkedtem, hogy amikor az első kemoth szóba került az egy utolsó szalmaszálnak tünt és két kézzel kaptunk utána. A mostani valahogy a rettegést jelent nekem.És nagyon fáj, hogy Ő már eldöntötte, hogy rosszabbodott az állapota és biztos hogy jön a kezelés és ami vele jár. Pedig nálunk Ő az optimista...