Bébi a kémcsőből: mesterséges megtermékenyítés lépésről-lépésre

A gyermekáldás egy pár számára talán a legcsodálatosabb ajándék. Ám van, akiknek ez nem adataik meg, s ilyenkor a természetes úttól eltérő eljárásokat kell választani. Ha egy házaspárnál minimum egy éves rendszeres házasélet (heti 2-3 alkalom) során sem jön létre terhesség, célszerű szakemberhez fordulni.

A házaspárok egyre később szánják rá magukat a gyerekvállalásra, az életkor, amikor a nők első gyermeküket szülik, kitolódott a 30-as éveik elejére. Amikorra azonban mindent megteremtettünk az érkező babának, hogy a legjobbat tudjuk adni annak, aki a legfontosabb, a természet furcsa játékával kell szembesülnünk: az életkor előrehaladtával ugyanis a fertilitás, vagyis a nemzőképesség drasztikusan csökken.

A meddő házaspárok zömében a nő 35 év feletti, lombikbébi kezelésre pedig 40 év felett jelentkezik a legtöbb nő – a nőgyógyász tapasztalatai szerint. Persze, nem csak az életkor lehet az, ami miatt a pároknak a gyermekáldás elmaradásával kell számolniuk. A párkapcsolat (legyen az házasság vagy együttélés) meddőségéről akkor beszélhetünk, hogy ha rendszeres nemi élet ellenére sem sikerül egy éven belül a fogantatás.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A lombikbébi-program jó, de nem az elsődleges megoldás ilyen esetben. Ahhoz ugyanis, hogy valaki mesterséges megtermékenyítésben vehessen részt, számos, azt megelőző kezelésen és próbálkozáson kell részt vennie, a törvényi szabályozásnak megfelelően.

Nem csak a nő lehet felelős

A meddő párkapcsolatok 40 százalékában a hölgyeknél, 40 százalékban pedig a férfiaknál van probléma. A maradék 20 százalék egy nehezen felderíthető terület, amelyben közös okokat keresünk. Ilyen ok lehet például, hogy a nő „allergiás” párja spermájára és szervezete antitesteket termel ellene. Lehet, hogy más partnerrel már rég teherbe esett volna, de az aktuálissal erre nincs lehetősége – magyarázta dr. Hadnagy János, a Siófoki Városi Kórház osztályvezető főorvosa, hozzátéve: ha egy éven belül nem történik meg a fogantatás, érdemes lehet felkeresni a nőgyógyászt.

Kivizsgálás

Legelőször azt szoktuk javasolni, hogy egy andrológus a férfit, illetve annak spermáját vizsgálja meg, ez ugyanis egy viszonylag egyszerű és gyors eljárás, mellyel kizárható a férfi meddősége – mondta a nőgyógyász. Egészséges spermáról akkor beszélhetünk, ha 1 milliliter ejakulátumban minimum 20 millió spermium található.

A férfi kivizsgálásával egy időben megkezdődhet a nő vizsgálata is – ez azonban egy sokkal hosszabb és sokkal kellemetlenebb folyamat, mint az urak esetében. Két dolgot kell tisztázni: hogy funkcionális, vagy anatómiai oka van-e a meddőségnek – folytatta Hadnagy János.

Az anatómiai okok között említjük például a veleszületett fejlődési rendellenességeket, és ide tartozik a petevezetők elzáródása is, amely a leggyakoribb meddőségi ok. Ezek a problémák általában műtéttel, egynapos sebészeti beavatkozásokkal orvosolhatók.

A petesejtek „izgatása” – ovuláció-indukció

A meddőség funkcionális okának a hormonrendszerbeli hibákat említjük. Amennyiben a női szervezet valamilyen hormonális okból nem képes petesejt termelésére, a petefészek működésének gyógyszeres serkentésére, stimulációjára van szükség. A petesejtek éretté válásával mesterségesen váltják ki a tüszőrepedést is – ez az ovuláció indukció. A fogantatás ebben az esetben természetes úton történik, vagyis a pár együttlétére van szükség hozzá. Ha a hímivarsejt megtermékenyíti a petét, az embrió beágyazódást további gyógyszeres kezeléssel, vagyis sárgatest hormonokkal segítik elő.

Az ovuláció-indukció az állami intézményekben, nőgyógyászati szakrendelőkben, meddőségi ambulanciákon keresztül is elérhető.

Pénisz helyett katéter – inszemináció

Amennyiben a hormonális kezelés nem hozott megfelelő eredményt, és továbbra is elmarad a gyermekáldás, a következő lépés az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés. A természetes úton kinyert spermát sterilizálják, és speciális feldolgozáson megy keresztül. A spermamintából eltávolítják az ondófolyadékot és más anyagokat, az egészséges és jól mozgó spermiumok pedig tápfolyadékba kerülnek.

A tüszőrepedés idején az orvos katéter segítségével bejuttatja ezt a „koncentrátumot” a méh üregébe. Tulajdonképpen a pénisz helyett dolgozik, s ezáltal a spermiumok kikerülik a méhnyakban lévő méhnyaknyákot is, amely képes akár megállítani is a spermiumokat – magyarázta dr. Hadnagy János.

A módszer tulajdonképpen a természetes teherbeesés optimalizálására szolgál, nem avatkozik be durván a természet folyamataiba. A babánál a fejlődési rendellenesség valószínűsége a hagyományos teherbeesésével azonos, a kezelés sikeressége pedig 12-15 százalékos. A jelenlegi minisztériumi protokoll 3-6 eljárást ír elő (életkortól függően), de általában a 3. - 4. eljárás sikeres.

Sikertelen beavatkozás esetén nincs várakozási idő a következő próbálkozásig, az előfeltétel mindössze az, hogy a petefészek és a még megfelelő állapotban legyen.

Gyerekcsinálás pipettával – lombikbébi eljárás

A lombikbébi kezelés

Sokak életében néhány hónap alatt megérkezik az a „kis csoda”, amire manapság egyre több párnak akár éveket is várnia kell. A meddőség a párok kb. 15 százalékát érinti, de sajnos napjainkban egyre többen és egyre fiatalabb korban szembesülnek azzal a ténnyel, hogy nem jön a baba! Meddőség - A lombikbébi kezelés.>>

A petesejtek izgatása, majd az inszemináció sikertelensége után gondolkodhatnak a párok a lombikbébi-eljárás megindításán. Ez jelenleg Magyarországon csak magánintézményekben vehető igénybe, a jogszabályok pedig pontosan rögzítik azt is, hogy mely esetekben jár a TB-támogatás, vagyis ki jogosult lombikbébi kezelésre.

A társadalombiztosító maximum öt beavatkozást finanszíroz (költségekkel addig is számolni kell, a gyógyszereknek ugyanis, bár támogatottak, áruk van) és csak abban az esetben, ha az orvosilag indokolt, a nőnek van érvényes TAJ-kártyája, az eljárás előtt pedig voltak inszeminációs próbálkozások.

Az öt beavatkozás után lehetőség van további próbálkozásra is, de csak térítés ellenében. Jelenleg 10-12 intézet is foglalkozik mesterséges megtermékenyítéssel Magyarországon. Nagy eredményességi különbségek ezen intézetek között nincsenek, s a kollégák ugyanolyan eredménnyel dolgoznak, mint Európa bármely más országának orvosai. Mesterséges megtermékenyítésért külföldre utazni tehát fölösleges, az eljárás itthon is uniós színvonalú. 100 beavatkozásból 30-35 baba születik – mondta a nőgyógyász főorvos.

Baba a laborból – szervezeten kívüli megtermékenyítés

Lombikbébi kezelésen a szervezeten kívüli megtermékenyítés (in vitro fertilizáció - IVF) különböző formáit értjük, melyek során a spermiumok és a petesejt „randevúja”, így a petesejt megtermékenyülése is a szervezeten kívül, laboratóriumban történik.

A megtermékenyítés bonyolult és több lépcsőből áll:

•    Először a nő hormontartalmú készítményeket kap, melyekkel elérjük, hogy a szokásos egy petesejt/hónap helyett petefészke több, megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termeljen. Ezt hívjuk multiplex-ovulációnak – magyarázta Hadnagy János.

•    Az így nyert 4-10 petesejtet a stimuláció végén kinyerik. A tüszőleszívás altatásban vagy anélkül is végezhető (a páciens kérése szerint) és egy kisebb műtétnek felel meg. Általában 10-15 percig tart, majd az altatásból felébredve a páciens haza is mehet.

•    A munka ez után ugyanis a laboratóriumban folytatódik. A petesejt megtermékenyítése hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: a petesejtre 200-300 ezer hímivarsejtet cseppentenek. DE lehetőség van a spermiumokat a petesejt citoplazmájába is juttatni egy üvegkapilláris segítségével.

•    A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók eztán 2-5 napig a laboratóriumban maradnak, amíg el nem érik a 16 vagy 32 sejtes állapotot – folytatta a szakértő.

•    Az embrió ekkor már alkalmas a méhbe való beültetésre, ami nagyban hasonlít az inszeminációhoz. Az embriókat kevés tápfolyadékkal egy katéterbe szívják fel, majd a méh üregébe vezetve befecskendezik. Az eredményesség érdekében soha nem egy embriót ültetnek vissza az orvosok, hanem többet, hogy az eredményességet növeljék, s legyen olyan embrió, amelyik megtapad a méhnyálkahártyában. A visszaültetés kb. 1-2 perces minimális kényelmetlenséggel járó eljárás, ami után a nő pár óra múlva általában távozhat.

•    Három hétig feltétlen nyugalom, és ha lehetséges otthoni pihenés javasolt, ez ugyanis a legkritikusabb időszak. A megtapadást hormontartalmú gyógyszerekkel is segítik.

•    21 nappal ez embriók visszaültetése után ultrahangvizsgálattal már látható a korai petezsák, mely jelzi a terhesség bekövetkeztét.

•    Az 6-7. héttől, ha ezt egyéb körülmény nem indokolja, a „sima” terhesgondozás elegendő a kismamának, a lombikbébi-centrumok ugyanis szüléssel már nem foglalkoznak, csak az oda vezető úttal.

Sikertelen beültetés esetén a társadalombiztosítás a finanszírozást 90 naponta teszi lehetővé. Amennyiben a páciens saját költségén kívánja elvégeztetni az eljárást, ilyen megkötés nincs. Az eljárást a szakma 3-6 alkalommal javasolja az életkortól, illetve társbetegségektől függően.

Más babája a pocakban – embrióadományozás

Petesejt-donáció

Lehetőség van petesejt-donációra is, ám ennek még szigorúbb feltételei vannak, mint a spermadonációnak. Reprodukciós eljárás céljából történő női ivarsejt-adományozás esetén csak az ajánlhat fel petesejtet, aki a befogadó nő:   •    közeli hozzátartozója vagy, •    oldalági rokona vagy, •    testvérének házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa) vagy, •    házastársa (élettársa) közeli hozzátartozója az egyenesági rokon és a testvér kivételével vagy, •    házastársa (élettársa) testvérének házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa). Hogyan zajlik a petesejt adományozás?>>

Abban az esetben, hogy ha a babát akaró párnak a férfi, vagy a nő hibájából nincs lehetősége saját embrió visszaültetésére, még mindig bízhatnak a spermium-, vagy az embrióadományozásban. A spermabankokból anonim módon lehet ismeretlen donortól spermához jutni. A donor bizonyos tulajdonságainak megismerésére van lehetőség, de másra nem. Erre akkor van szükség, ha a férfi hímivarsejtjei nem alkalmasak a megtermékenyítésre.

Lehetséges az embrió-adományozás is. Amikor a petesejteket a lombikbébi eljárás során leszívják, majd megtermékenyítik, nem az összest ültetik be. A többi embriót általában lefagyasztják, ha pedig sikeres volt a többi embrió beültetése, a házaspár (vagy élettársak) fel is ajánlhatják azt más nehéz sorsú pároknak.

Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az időtartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható. A fel nem használt embrió a határidő letelte előtt nem semmisíthető meg, csak abban az esetben, ha az embrió károsodott. Az embrió sorsáról az embriót létrehozó házastársak (élettársak) közösen rendelkeznek. A fagyasztási eljárásokat az OEP nem fizeti az Intézeteknek. Minden intézetnek más a gyakorlata ezzel kapcsolatban.

Lombikbébi terhesség – kockázatok és mellékhatások

Ha megtörtént a beágyazódás, és eltelt az első 6-7 hét, annak ellenére, hogy különösebb terhesgondozásra nincs szükség, a lombikbébi eljárás által létrejött terhesség mégis különbözik a spontán terhességektől:

•    Többszörös öröm - Ikerterhesség kockázata: Mesterséges megtermékenyítés esetén számolni kell az iker, illetve általában véve a többesterhesség kockázatával. A nemzetközi irodalom szerint az esetek 25-35 százalékában lehetséges a többesterhesség.

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

A férfi meddőség okai A férfiak nemzőképessége A here fejlődési rendellenességei 40 felett romlik a férfiak termékenyítő képessége A női meddőség A meddő nőknek sem kell lemondani a babáról Amikor fájdalmas az együttlét Az endometriosis és tünetei Mivel ártanak a legtöbbet fogamzóképességüknek a nők? Hogyan zajlik a petesejt adományozás?

A többes terhességek természetesen még inkább igénybe veszik az anyai szervezetet ezért különös odafigyelést igényelnek. Amennyiben az embriók (vagy egyes embriók) esetében fennáll az életképtelenség, vagy egyéb betegség, lehetőség van az embriók számának korlátozására.

•    Genetikai problémák: Mivel a meddő pároknál eleve nagyobb valószínűségű a genetikai rendellenesség, ezen pároknál a kockázat is magasabb, hogy a baba is valamilyen betegséggel fog majd küzdeni. Magának az eljárásnak is van kockázata genetikai szempontból, azonban a szakirodalom jelenlegi állása nem tudja pontosan megállapítani, hogy ez mekkora, s a kezelés során használt gyógyszerek gyártói sem tudják ezt pontosan behatárolni, így kizárni sem lehet őket.

•    Stressz: Míg a természetes úton bekövetkezett fogantatást, és gyermekvárást a nők többsége természetes folyamatnak érzékeli, addig erre a lombikbébi eljáráson átesett nőknek a kivizsgálások, gyógyszeres kezelések, műtétek és egyéb beavatkozások miatt lehetőségük sincs.

(WEBBeteg – Kósa Boda Veronika újságíró)