• Mennyire veszélyezteti Önt a szívinfarktus?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra? Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája arról beszélt, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

        Kik a veszélyeztetettek?

        A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a tünetek kivizsgálása különösen azok számára fontos, akiknek családjában már előfordult ilyen probléma, illetve, akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek. A kardiológiai szűrésnek azért is nagy a jelentősége, mert bizonyos esetekben a betegség tünetei nem típusosak, nehéz a diagnosztizálás, tehát a veszélyeztetettség korai felismerése akár életet menthet. Nem szabad várni a súlyos tünetek kialakulásáig, hiszen sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is.

        Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, „rendetlenkedő” szívverés -, vegye komolyan a jeleket és a lehető leghamarabb jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.

        Olvasson tovább! A szívinfarktus tünetei

        Hirdetések

        Főbb rizikófaktorok

        Európában a kardiovaszkuláris  rizikó becslésére  sokféle formula van, de a legelterjedtebb az úgynevezett SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés, valamint a Framingham-táblázat szerinti  becslés.

        Dr. Vaskó Pétertől, a Kardioközpont specialistájától tudható, hogy a kardiológusok a hétköznapokban az előbbit használják. Ez  öt változót vesz figyelembe, amely az alábbi felsorolás első öt helyén található. Ennek alapján  adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), magyarán infarktust, vagy stroke-ot. Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet. A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

        A genetikát lehet ellensúlyozni

        - Az öröklődés szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk sem, de jó, ha tudjuk, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A menopauza után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik.

        Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. Akinek tehát más veszélytető faktorok is jelen vannak az életében, gondosan kell megválasztania a fogamzásgátlás módját és ebben érdemes kardiológus segítségét is kérnie – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

        Olvasson tovább! A szívinfarktus okai, rizikófaktorai

        Betegnek és egészségesnek is fontos a segítség

        A dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a feldolgozott, túl sós élelmiszerek fogyasztása erősen hathatnak a szívbetegségek kialakulására, ám életmóddal mind befolyásolható. Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség szintén jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabetes kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul. Ha tehát valaki cukorbeteg, vagy ha már korábban volt valamilyen „eseménye”, akkor  rögtön a nagy kockázatú csoportba kerül, tehát rá már nem érvényes a SCORE-táblázat előrejelzése.

        Dr. Vaskó Péter szavaiból kiderül, hogy a szívbetegeknél az orvosi nyomon követés célja, hogy a kórkép romlását és újabb esemény (infarktus, agyvérzés stb.) bekövetkezését előzzük meg, ezt nevezzük másodlagos megelőzésnek. Természetesen ebben az esetben is fontos a dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a testmozgás és az anyagcserét tükröző laborértékek és a vérnyomás normalizálása. Az elsődleges prevenció a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés.

        Dr. Vaskó Péter
         Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        Rosszak a fogai? Irány a kardiológus!

        Az eddig is közismert tény volt, hogy a magas vérnyomás- és koleszterinszint, az elhízás és a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai. Most dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a rossz fogak és a szívbetegségek kapcsolatára hívta fel a figyelmet.

        Mi okozhat hevesebb szívdobogást? - Az orvos válaszol

        Étkezés után gyakran érzem, hogy hevesebben ver a szívem. Okozhatja ezt a vércukorszint megemelkedése? Vagy esetleg allergiás lehetek valamilyen tápanyagra, ételre?

        A szerelemről tudományosan - Mi köze van hozzá a szívünknek?

        Miért jelképezik a piros, rózsaszín vagy éppen pink színben pompázó szívek a szerelmet? Tévedünk, ha azt hisszük, a szívnek bármi köze van az érzelmeinkhez, hacsak nem fizikai mellékhatásként.

        A szívmegállásnak hetekkel korábban lehetnek tünetei

        Az akár végzetes kimenetellel járó szívmegállásról leginkább azt gondoljuk, semmilyen előjele nincs. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azonban olyan amerikai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint lehetnek előzetes tünetek.

        Hogyan csökkenthetjük a nyugalmi pulzust?

        A percenként mért szívverés számát nevezzük pulzusnak, amely akkor nyugalmi, ha éppen nyugalomban vagyunk, tehát nem mozgunk, nem élünk meg stresszhelyzetet. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint, ha a nyugalmi pulzusszámunk is magas, azt mindenképpen ajánlatos kivizsgáltatni.

        Metabolikus szindróma - Kezelés és megelőzés

        Kisebb táplálékbevitel és több mozgás: ezzel a metabolikus szindróma összes tünete egyszerre javítható, illetve megszüntethető.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.