Dohányzás: Súlyos szájüregi problémákat okoz

A dohányzás nem csak a tüdőrákért felel, hanem súlyos szájüregi problémákat is okozhat. Jó hír viszont, hogy attól függetlenül, hogy mennyi ideje fogyaszt valaki különféle dohánytermékeket, ha most leteszi ezeket, azzal nagymértékben csökkentheti a szervezetére veszélyt jelentő folyamatok kialakulásának esélyét.

A dohányzás és a száj egészsége

A dohányzás már ismert következményei mellett, (szív- és érrendszeri problémák, érszűkület, stroke, rák, különösen tüdő- és torokrák) a következő problémákat okozhatja a szájüregben:

• Rossz lehelet
• A fogak elszíneződése
• Szájpadláson lévő nyálkatermelő mirigyek begyulladása
• Megnövekedett foglepedék és fogkőképződés a fogakon
• Csontritkulás az állkapocsban
• Megnövekedett veszélye a leukoplakia kialakulásának
• Ínysorvadás kialakulásának fokozott veszélye, mely a fogak kihullásához vezethet
• Csökkent regeneráló képesség, mely károsan hat szájsebészeti beavatkozások utáni gyógyulási folyamatra
• Csökkent esély a fogbeültetés sikerességére nézve
• Szájüregi rák kialakulásának megnövekedett kockázata

Hogyan vezethet a dohányzás ínysorvadáshoz?

A dohányzás és egyéb dohánytermékek ínysorvadást okozhatnak azáltal, hogy károsan hatnak a lágy szövetek és a csontok kapcsolódására, fog-íny kapcsolatra. Történetesen az ínyszövet sejtjeinek normális működésében okoz zavart a dohányzás. Ez a káros behatás érzékenyebbé teszi a dohányosokat egyes fertőzésekre, fogágy betegségek kialakulására, és úgy tűnik, hatással van az íny vérkeringésére is, ami a szájsebek gyógyulását lassítja.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Vajon a pipások és a szivarozók kisebb veszélynek vannak kitéve, mint a cigarettázók?

Nem, ahogy a cigaretta is, úgy a pipa és a szivar is okozhat gondokat a szájüregben. Egy 23 éven keresztül tartó vizsgálat eredményei szerint, a szivarozók ugyanolyan mértékben szenvednek a fogak elvesztésétől, valamint az állkapocsban bekövetkező üreges csontritkulásban, mint a cigarettát szívók. A pipások, a cigarettázókhoz hasonlóan szintén szenvedhetnek foghullásban. Ezeken, a problémákon túlmenően a pipázó és szivarozó embereket súlyosan veszélyeztetik a különböző szájüregben és a garatban kialakuló rákos elváltozások. Attól, hogy nem kerül füst a tüdőbe, a többi dohányzás okozta szájprobléma (rossz lehelet, elszíneződött fogak, ínysorvadás veszélye fokozottan fennáll) ugyanúgy jelentkezhet, mint bármelyik más dohányzási formánál.  

A füstmentes dohánytermékek vajon biztonságosabbak?

Ahogyan a cigaretta és a szivar, úgy a füstnélküli dohánytermékek is (orron át felszippantva vagy a rágnivaló dohány) legalább 28 fajta veszélyes vegyi anyagot tartalmaznak, melyek bizonyítottan rákkeltő hatásúak (torok, nyelőcső daganatok). Valójában a rágnivaló dohány több nikotint tartalmaz, mint a cigaretta, ezért a leszokás is nehezebb ezekről. Az 1 szippantással bejuttatott dohány pedig akár több mint 60 szál cigarettányi nikotint is tartalmazhat. Ezek a füstnélküli dohánytermékek ugyanúgy irritálhatják az ínyszövetet, mint a cigaretta, ami az íny sorvadását idézi elő, ennek következménye pedig az, hogy a foggyökér védelem nélkül marad és felléphet a fogszuvasodás. Valamint a szabaddá vált fogrész érzékeny lesz a hidegre-melegre, vagy más irritáció okozhat fájdalmat, ha hozzáér valami, ez pedig kellemetlen élménnyé teheti az étkezést és az ivást. A problémát még fokozza az a tény is, hogy a füstnélküli dohányhoz cukrot is adnak az íz fokozásának érdekében, ez pedig növeli fogszuvasodás kialakulásának a veszélyét. Egy felmérés szerint, a dohányt rágcsálóknál négyszer nagyobb eséllyel alakul ki fogszuvasodás, mint másoknál. A füstnélküli dohánytermékek tartalmazhatnak még homokot és ásványokat, melyek erősen koptatják a fogzománcot, így roncsolva a fogakat, ezzel még jobban előidézve a különféle fogproblémákat.            

Leszámolni a dohányzással

Attól függetlenül, hogy mennyi ideje fogyaszt valaki különféle dohánytermékeket, ha most leteszi ezeket, azzal nagymértékben csökkentheti a szervezetére veszélyt jelentő folyamatok kialakulásának esélyét. A már 11 éve leszokott néhai dohányosok esetében, a fog és ínybetegségek kialakulásának kockázata, nem volt jelentősen eltérő a nemdohányzókéhoz képest. Még a napi adag dohány csökkentése is több a semminél és segíthet a bajok megelőzésében. Egy tanulmány szerint, azoknál a dohányosoknál, akik kevesebb, mint a felére csökkentették napi adagjukat, csak háromszor nagyobb eséllyel alakulhat ki ínysorvadás a nemdohányzókhoz képest. Ez a szám jóval alacsonyabb azokhoz viszonyítva, akik napi másfél dobozzal elszívnak, az ő esetükben hatszor nagyobb a kockázat az ínybetegség kialakulására. Egy másik tanulmány szerint, a leukoplakia probléma hat-hét alatt rendbejött azon betegek 97.5%-nak esetében, akik leszoktak a füstnélküli dohányról.

Néhány nyomós ok és statisztikai adat, mely a dohányzásról való leszokásra buzdít:

• Azon betegek 90%-a, akiknek különféle rákjuk van (a szájban, ajkakon, nyelven és torokban) egyben dohányzik is, a betegségek kialakulásával járó kockázat megnövekedése szoros összefüggésben van, a napi elszívott vagy rágott dohány mennyiségével és annak gyakoriságával is. A dohányosoknál hatszor nagyobb eséllyel alakulhat ki rák, mint a nemdohányzók esetében.
• Azon betegek 37%-nál, akik daganatos kezelésük után folytatják a dohányzást, nagy eséllyel alakul ki másodlagosan rák a szájban, nyelven, ajkakon és torokban, ellentétben azokkal, akik leszoktak a dohányról, náluk csak 6% az esély rá.

Hogyan tudok leszokni a dohányzásról?

A HIV fertőzés tünetei a szájban

HIV fertőzés következtében,hányadik hónaptól alakulhat ki az Oral Hairy Leukoplakia (Hajas sejtes leukoplakia) a száj nyálkahártyáján? Előidézheti ezt a betegséget más vírus, vagy immunszupresszió? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből. Bővebben>>

Ahhoz, hogy letehessük a cigarettát, szükségünk lehet fogorvos, orvos segítségére, akik számos módszert javasolhatnak, ami segítheti leszokásunkat, például a megfelelő nikotinpótló készítményeket, rágó, tapasz, melyek csökkenthetik nikotinéhségünket. Ezen pótlékok egy része kereskedelembe is beszerezhető, míg mások csak orvosi receptre kaphatóak csak.

Dohányzás abbahagyását elősegítő csoportfoglalkozások és a drog ellenes terápiák gyakran egymás mellet kerülnek alkalmazásra a hatás növelésének érdekében.

Ezeket, a foglalkozásokat tarthatják a kórházakban, rendelőintézetekben, ezekről, illetve hasonló célt szolgáló terápiás csoportokról érdemes bővebb tájékoztatást kérni, a minket kezelő orvostól.

A legfontosabb kérdések a dohányzásról

Nikotinfüggőségi teszt - Ön azt állítja, nem dohányzik? Csak alkalomadtán, netán szórakozó helyen gyújt rá? Töltse ki tesztünket, és megtudhatja, hogy csak áltatja magát, és komoly nikotinfüggőségben szenved, vagy tényleg le tudja tenni a cigarettát.  Töltse ki Nikotinfüggőségi tesztünket! >> Dohányzás: nemcsak a tüdőnek és szívnek méreg: A dohány méreg - nemcsak a tüdő és a szív, hanem fogaink számára is. A dohányosok körében ötször nagyobb a fogíny és az fogágy gyulladásának esélye, így a fogaikat is nagyobb eséllyel veszítik el. Legyen az cigaretta, pipa vagy akár szivar, a füst a fogakat is támadja - nem közvetlenül. A rákkeltő füst bejárja a szájüreget, káros anyagai megtapadnak a fogakon, a nyelven és a szájnyálkahártyán. A nikotin a tüdő és a nyálkahártya véráramába kerülve az erek összehúzódását eredményezi. Dohányzás: nemcsak a tüdőnek és szívnek méreg>> Mit tartalmaz egy cigaretta? A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin. A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. Ilyen például a benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, hidrazit. A kátrány mint égési melléktermék lerakódik a tüdőben, így minden egyes szál elszívásával csökken annak légzési felülete. Nem elhanyagolható az sem, hogy a dohányfüstnek jelentős a mérgező hatású szénmonoxid-tartalma. A függőség kialakulásáért azonban a nikotin a felelős. A nikotin tulajdonképpen erős drog, melynek halálos dózisa 20-60 mg. Enyhe mérgezés során fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. Ezt gyakran tapasztalják az első alkalommal rágyújtók is. A tartós nikotinhatás gyomorfekélyt, érszűkületet (a szívkoszorúerek szűkületét), valamint légúti károsodást okozhat. Mit tartalmaz a cigaretta?>> Dohányosok táplálkozása - Sok gyümölcs és zöldség, kevesebb zsír, sok mozgás: néhány tipp, mit érdemes fogyasztaniuk a dohányzóknak. A leszokás utáni hízás csak átmeneti állapot, így nem érdemes a kövérségtől való félelem ragaszkodnia a káros szenvedélyhez. A dohányosoknak több antioxidáns vitaminra van szükségük, mint nemdohányzó társaiknak, a leghatásosabbak az A-, E-, és C-vitaminok, ennélfogva több gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztaniuk, mert a természetes vitaminok hatásosabbak, mint a tablettaformában bevitt készítmények. Dohányosok táplálkozása >> Módszerek a leszokáshoz - Egyedül nem megy - A dohányosok nagy része annak tudatában is tovább dohányzik, hogy tisztában vannak annak veszélyeivel. Ennek legfőbb oka, hogy a dohányzás az egyik legsúlyosabb - a kemény drogokra jellemző mértékű - függőséget képes létrehozni. Az első lépés persze minden esetben a valóban komoly elhatározás, enélkül eredmény eleve nem érhető el. Amennyiben azonban a döntés megszületett, lehetőség van nem csupán az akaraterőre bízni a leszokás sikerességét, hanem különböző terápiákat is segítségül hívni. A legszélesebb körben a nikotinpótláson alapuló módszerek terjedtek el. Ennek lényege, hogy a dohányzás abbahagyásával párhuzamosan valamilyen formában pótolják a szervezetbe jutó nikotint, így csökkentve a megvonásos tüneteket. A terápia általában három hónapon át tart, ezalatt fokozatosan csökkentik a nikotin bevitelét. Módszerek a leszokáshoz - Egyedül nem megy>>

(WEBBeteg - N.L. Forrás: webmd.com)