Az alvás kóros állapotai

Az ember életében az alvás rendkívül fontos szerepet kap, hiszen életünk csaknem egyharmadát töltjük alvással. Azonban ha nem tudjuk magunkat kellően kipihenni, annak a másnapi fáradtságon és mérgelődésen kívül más következményei is lehetnek.

Az alvás az ember életétől elválaszthatatlan folyamat, melynek zavarai jelentősen rontják az életminőséget, negatívan befolyásolják a társas kapcsolatokat, a munkabírást.

Disszomniák

A disszomnia alvászavarok gyakori formája, mikor a beteg idejében elalszik, viszont kora hajnalban felébred és nem tud visszaaludni. Sokszor azonban ennek az ellenkezője figyelhető meg. Ilyen esetben a beteg nehezen és későn alszik el, az ébredés viszont normális időben következik be. Az alvás mennyisége így mindkét esetben lecsökken, ami teljesítményzavarokhoz, nappali álmossághoz vezet. A nehezített elalvás már néhány alkalom után önmagát gerjesztő folyamattá válhat.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A beteg előre szorong amiatt, hogy sokáig álmatlanul fog ágyában forgolódni. Ez az öngerjesztő félelem pedig még inkább nehezíti az elalvást, a kórkép ennek köszönhetően egyre súlyosbodik. A szaknyelv ezt az állapotot pszichofiziológiai inszomniának nevezi.

Inszomniát okozhat az obstruktív alvási apnoe, amikor alvás közben a légutak időről-időre elzáródnak. A betegségnek igen komoly szív- és érrendszeri következményi lehetnek.

A felső légúti ellenállás szindróma hasonló betegség, azzal a különbséggel, hogy a kórkép nőknél gyakoribb, és a légutak teljes elzáródása nem alakul ki, csak jelentős szűkülete. A betegség így enyhébb tünetekkel és szövődményekkel jár.

A Pickwick-szindróma tipikusan túlsúlyos, középkorú férfiaknál alakul ki. Ebben az esetben a betegek akár az alvási idő felét is légzés nélkül tölthetik, ezáltal a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül. Az agyi oxigénhiány következtében a pulzusszám csökken, a vérnyomás pedig nő. Végül a beteg teljesen felébred, de történtekre legtöbbször nem emlékeznek. Ekkor kezd a légzés, a pulzus és a vérnyomás rendeződni.

A légzés nélküli szakaszok gyakran egy óra alatt ötször is ismétlődnek, ami a szervezetnek rendkívüli megterhelést jelent az élet egy olyan szakaszában (alvás), amikor a regenerálódásé lenne a főszerep.

Alvásfüggő mozgászavarok a "nyugtalan láb szindróma" (RLS - restless legs syndrome) és a "periodikus lábmozgászavar" (PLMD - periodic leg movement disorder), melyek szintén csökkentik az alvásidőt. .

Az RLS-re jellemző, hogy a beteg lábaiban, legtöbbször közvetlenül lefekvés után, kellemetlen, néha fájdalmas feszülést tapasztal, mely mozgatásra átmenetileg megszűnik. Súlyosabb esetekben a tünet akár napközben is jelentkezhet.

A betegség eredete nem tisztázott, öröklött hajlam és a Parkinson-kórral való kapcsolata viszont valószínűsíthető.

A PLMD tipikusan a fiatal férfiak betegsége. A jellemző tünet a lábszár átlagosan percenkénti megrándulása, amely sokszor mikroébredéseket eredményez.

Hiperszomnia

Hiperszomniát, azaz nagyfokú aluszékonyságot leggyakrabban a 24 órás alvás-ébrenlét ritmus megváltozása okoz, melyet legtöbbször külső tényezők hoznak létre. A nagy utazások esetében elkerülhetetlen időzónaváltás okozza a jet lag betegséget, amely keleti irányba való utazáskor súlyosabb.

A több műszakban dolgozók szinte kivétel nélkül alvászavaroktól szenvednek, melyek sok esetben évtizedekig is eltartanak.

A kiegyensúlyozatlan életvezetés gyakran okoz alvászavarokat, melyeket emiatt külön névvel illetnek az orvostudományban. A Sunday night insomnia ("vasárnap éjjeli álmatlanság") esetében a hétvégi napokon történő késői felkelés és a délutáni alvás miatt borul fel a megszokott alvás-ébrenlét ritmus.

Vannak olyan esetek, amikor a szervezet hibás beállítódása okozza az alvással kapcsolatos problémákat. A "késleltetett alvásfázis szindróma" esetén az elalvás éjfél után következik be, a felkelés pedig a déli órákban.

A "korai alvásfázis szindróma" ennek éppen ellentéte: a beteg kora este alszik, kora hajnalban pedig már ébren van. Ezek az állapotok nagyon megnehezítik a mindennapi életbe való beilleszkedést, a hatékony munkavégzést.

Paraszomniák

A paraszomniák jellemzője, hogy kóros folyamatok zavarják meg az egyébként megfelelő idejű alvási folyamatot. Éjszakai félelmes felriadás esetén a beteg hangos felkiáltással álmában felül, arcán félelem tükröződik. Alvajáráskor a betegek álmukban felkelnek és járkálnak a lakásban. A két állapot hasonlít egymáshoz, mivel ilyenkor a betegek zavartak, nagyon nehezen ébreszthetők, viselkedésük automatikus.

Reggel, az ébredést követően az éjszaka történtekre nem emlékeznek egyáltalán. Nagyon fontos ilyenkor a sérülésektől megvédeni őket.

A népesség 5-20 százalékánál fordul elő az éjszakai fogcsikorgatás, ami általában részleges ébredésekhez vezet.

Másodlagos alvás-ébrenlét zavarok

A fenti betegségek legnagyobb része egyéb kórállapotok kísérő jelenségeként is előfordulhat. Leginkább az ideggyógyászati, pszichiátriai, belgyógyászati problémák esetében, illetve egyes gyógyszerek alkalmazásakor számíthatunk megjelenésükre.

Az ideggyógyászati betegségek közül alvászavarok az agyi ereket érintő elváltozások, a központi idegrendszer gyulladásos, sérüléses, daganatos elváltozásai esetében fordulnak elő. A pszichiátriai zavarok közül a pánikbetegség, a depresszió, a mánia, a skizofrénia okoz leginkább alvászavarokat.

Bizonytalan élethelyzetek, krízisszituációk pszichiátriai zavar nélkül is kialakíthatják a panaszokat.

A belgyógyászati betegségek közül inszomniát okozhat a pajzsmirigy túlműködése, a krónikus lefolyású vesebetegségek (főként dializáltak körében gyakori a nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgászavar). A tüdő idült betegségei és a szívbetegségek a szervezet nem megfelelő oxigénellátása miatt okoznak alvásproblémákat.

Egyes esetekben az asztmás rohamokat az alvás befolyásolja, provokálhatja. A máj súlyos betegségei és a különböző okokból kialakuló éjszakai gyakori vizelési inger szintén gátolják a fiziológiás alvást.

A gyomorsavtúltengés és a fekélybetegségek alvás közben fájdalmat okoznak, melyek a betegeket felébresztik, ezzel rontva az alvás minőségét és idejét. Alvászavart nagyon sok gyógyszer okozhat, elsősorban az altatók, az aluszékonyságot csökkentő szerek, egyes pszichiátriai, allergiás, szív- és érrendszeri betegségek kezelésében alkalmazott gyógyszerek.

(Dr. Kónya Judit)