A hólyagfájdalom szindróma kezelése

Sajnos nem létezik általános kezelés az interstitialis cystitis (hólyagfájdalom szindróma vagy fájdalmas hólyag szindróma) panaszainak megszüntetésére. Ráadásul a kezelések minden betegnél másképp hatnak, így előfordulhat, hogy számos terápiás módszert kell kipróbálni, mire orvosával megtalálják a megfelelő kombinációt.

Lépcsőzetes kezelés

Napjaink szakmai ajánlásai fokozatos, multimodális terápiát javasolnak a hólygfájdalom szindróma panaszainak kezelésére. Nem egyetlen „csodakezelésben” gondolkodunk, hanem életmódi, diétás, fájdalomterápiás, fizioterápiás és szükség esetén gyógyszeres vagy invazív terápiás elemek fokozatos bevezetésében és ezek kombinációjában.

Első lépésként fontos a beteg életmódjának módosítása, a panaszokat okozó étrendi tényezők azonosítása. Kezdje a legegyszerűbb önsegítő stratégiákkal, mint a laza ruházat viselése, szénsavas üdítők, koffein és citrusfélék bevitelének korlátozása. Ezt követően várakozás és a panaszok megfigyelése szükséges, amennyiben nem, vagy nem kellő mértékben csökkentek a panaszok, fokozatosan kipróbálhatók más kezelések, például gyógyszeres terápiák vagy orvosi beavatkozások. Az egyes kezelések kipróbálása után minden esetben adjon időt a hatás kialakulásának és panaszok megfigyelésének.

Életmódterápia

A hólyagfájdalom szindrómában szenvedőknél a panaszok enyhülést az életmódváltás segítheti. Mivel egyszerűen megvalósítható, érdemes a terápia elején kipróbálni ezeket a lehetőségeket.

Étrendváltoztatás

Bár semmilyen tudományos tény nem támasztja alá, hogy az étrendváltozás megszüntetné a betegség tüneteit, sokan tapasztalják, hogy a húgyhólyagot irritáló ételek bevitelének csökkentése enyhíti a panaszokat. A leginkább irritáló ételek a szénsavas üdítők, a koffeintartalmú ételek és italok, a citrusfélék, és a C-vitaminban gazdag élelmiszerek. Ezek mellett ajánlatos kerülni a savanyú ételeket, alkoholt, és erős fűszereket, valamint a paradicsomot.

Szokások

• Viseljen laza ruházatot – kerülje a szoros öveket és ruhákat, melyek nyomást gyakorolnak a hastájékra!
• Csökkentse a stresszt
• Szokjon le a dohányzásról! A dohányzás súlyosbíthatja a tüneteit, és káros hatással van a húgyhólyag működésére is.

Hólyagtréning – Ezek a viselkedésterápiás technikák segíthetnek csökkenteni a gyakori, sürgető vizelési ingert. A hólyagtréning célja, hogy a páciens fokozatosan növelje a két mosdólátogatás között eltelt időt, és hozzászoktassa a hólyagot a nagyobb mennyiségű vizelet tárolásához.

Fizioterápia

Az interstitialis cystitisben szenvedő betegek egy részénél a kismedencei izmok fokozott feszülése, érzékenysége vagy működészavara hozzájárulhat a fájdalomhoz és a vizelési panaszokhoz. Ilyen esetekben gyógytornász által végzett kismedencei fizioterápia segítségével az izmok ellazíthatóak és helyreállhat a normális izomműködés. A kezelés általában manuális technikákat, nyújtó- és lazító gyakorlatokat, valamint otthon végezhető gyakorlatokat foglal magában. A módszer nem minden betegnél hoz javulást, ugyanis nem minden érintettnél igazolható a kismedencei izomzat érintettsége.

A szakmai irányelvek külön kiemelik, hogy a hagyományos Kegel-gyakorlatok sok esetben ronthatják a tüneteket, ha a medencefenék túlfeszült. A Kegel-gyakorlatok ugyanis erősítő gyakorlatok, míg a hólyagfájdalom szindrómában sok esetben inkább a lazító eljárások vezetnek eredményre.

Gyógyszeres kezelés

Az alábbi gyógyszerek segíthetnek a panaszok és tünetek enyhítésében:

• Ibuprofen és más nemszteroid gyulladáscsökkentő készítmények csillapítják a fájdalmat. Bár a legtöbb nemszteroid gyulladáscsökkentő vény nélkül kaphatóak, tartós szedésük azonban ellenjavallt, csak alkalmilag alkalmazandóak!
• Triciklikus antidepresszánsok, mint az amitriptilin vagy imipramin segítenek a hólyagot pihentetni, és blokkolják a fájdalmat. Az antidepresszánsok orvos által felírható gyógyszerek.
• Az antihisztaminok - mint például a difenhidramin és loratadin - csökkentik a sürgős vizelési ingert, annak gyakoriságát, és csökkentik az egyéb tüneteket is.
• A pentozán-poliszulfát (PPS) tartalmú gyógyszer kifejezetten ennek a betegségnek a kezelésére használos, tartós használata 2-4 hónapon belül fájdalomcsökkenést, körülbelül fél év múlva pedig a vizeletürítések számának csökkenését eredményezi. Gyakori súlyos mellékhatásai (emésztőrendszeri zavarok, hajhullás, retinakárosodás) miatt napjainkban azonban már kevésbé alkalmazzák, mint korábban.

Idegstimulációs eljárások

• A TENS készülék (transzkután elektromos ideg stimuláció) enyhe elektromos impulzusokat alkalmaz a kismedencei fájdalom enyhítésére, illetve egyes esetekben csökkentheti a gyakori vizelési ingert is. A készülék működési elve, hogy elektromos vezetékeket helyeznek a hát alsó részére, vagy közvetlenül az ágyéki terület fölé, és a területet elektromos impulzusokkal látják el naponta kétszer, pár percre vagy akár órára, a terápiától függően. Egyes esetekben a TENS készüléket nőknél a hüvelybe, férfiaknál a végbélbe helyezve is alkalmazható. Nem minden betegnél eredményez javulást a panaszokban, de orvosok azt feltételezik, hogy a húgyhólyag vérellátásának növelésével, illetve a hólyagkontrolláló izmok stimulációjával egyes esetekben enyhítheti a panaszokat.

• Egy másik lehetséges idegstimulációs kezelés a szakrális idegi stimuláció. A szakrális idegek (elsődleges összeköttetés a gerincvelői ideg és a húgyhólyag idegei között) stimulációja csökkentheti az interstitialis cystitisszel járó sürgető vizelési ingert. Ennél az eljárásnál egy vékony drót, melyet a szakrális idegek közelében helyeznek el, elektromos impulzusokat küld a húgyhólyagnak, hasonlóképpen ahhoz, ahogy a pacemaker a szívnek. Amennyiben az eljárás sikeresen csökkenti a tüneteket, egy állandó eszközt helyeznek el, műtéti eljárás keretében.

Húgyhólyag tágítás

Egyesek átmeneti javulást tapasztalnak a cisztoszkópiás hólyagtágítás után. A cisztoszkópia (húgyhólyagtükrözés) elsősorban vizsgálóeljárás, de ennek során mechanikusan tágítható a húgyhólyag, a tünetek enyhülését eredményezve. A módszer nem mindenkinél hatásos, illetve csak átmeneti (néhány hét vagy egy-két hónap), de ha eredményes, az eljárást meg lehet ismételni.

Húgyhólyagon belüli gyógyszeres terápiák

A dimetil-szulfoxid (DMSO) egy katéteres úton közvetlenül a hólyagba juttatott (intravesicalis) hatóanyag. Egyes betegeknél csökkenti a gyulladást, megelőzheti a sürgős és fájdalmas vizelési ingerért felelős izomösszehúzódásokat, ugyanakkor más betegek nem reagálnak a szerre, sőt oylkor súlyosbítja a tüneteket. A kezelést kezdetben hat-nyolc héten át hetente végzik, melyet az állapot fenntartásához szükséges kezelések követnek, általában kéthetente, legfeljebb egy évig. Hetente egyszer 50 ml-t kell a hólyagba fecskendezni, és 15 percig benntartani. Mellékhatásként a kezelést követő 72 órában fokhagymaszerű szagot tapasztalhat, illetve alkalmazása mellett a májfunkció és a vérkép ellenőrzése szükséges.

Az újabb eljárás során heparin, lidokain és nátrium-hidrogén-karbonát trióját alkalmazzák közvetlenül a hólyagban, mely jelentősen enyhíti a vizelési fájdalmat, illetve a sürgető vizelési ingert a betegek jelentős részénél. Mellékhatásprofilja kedvezőbb, mint a dimetil-szulfoxidnak.

A hólyagfalon kialakuló gyulladásos elváltozás, fekély esetén a cisztoszkópon keresztül felvezetett tűn keresztül szteroid injekció adható a hólyagfalba. A kortikoszteroid néhány hónapon át csökkentheti a gyulladást és a fájdalmat.

Fulguráció

A fulguráció egy célzott endoszkópos eljárás. A cisztoszkópia során a húgycsövön át felhelyezett eszköz segítségével, elektrokauterizáció vagy lézer alkalmazásával kiégetik a fekélyeket, amennyiben jelen vannak a betegnél. Ilyen fekélyek (ún. Hunner-laesiók) az interstitialis cystitisben szenvedő betegek egy részében alakulnak ki. A hólyag nyálkahártyáján tükrüzés során láthatóak a jellegzetes gyulladások és közvetlenül is okoznak fájdalmat.

Sebészeti eljárások

Csak ritkán alkalmaznak műtéti eljárást a hólyagfájdalom szindróma kezelésére, mivel a hólyag részleges vagy teljes eltávolításával a fájdalom nem enyhül, illetve egyéb szövődmények léphetnek fel. A súlyos fájdalomtól szenvedőknél, illetve azoknál, akik húgyhólyagja csak kevés vizelet tárolására képes, a műtéti eljárás lehet a végső megoldás, amennyiben minden más kezelési módszer hatástalan.

A lehetséges műtéti eljárások a következők:

• Húgyhólyag nagyobbítás, mely során a sebész eltávolítja a hólyag károsodott részét, és a vékony- vagy vastaggbél egy darabjával pótolja azt, ám a fájdalom továbbra is megmarad, s előfordulhat, hogy katéter segítségével kell a hólyagot üríteni, naponta többször is.
• Hólyagrezekció, mely során a körbevágott fekélyeket kiegészítik a hólyag megnagyobbításával. Nem mindig hatékony, és esetlegesen ronthatják is a tüneteket.

Egyéb szempontok

Az interstitialis cystitis sok esetben nem csak a hólyag betegsége, hanem gyakran társul egyéb fájdalomszindrómákkal, fibromialgiával, krónikus kismedencei fájdalommal, kifejezetten gyakori az irritábilis bél szindróma, túlérzékenységi reakciók. A kezelés részeként a betegek nagy részénél ezen panaszok enyhítése is szükséges.

A betegség krónikus, kihat az életminőségre, ezért nagyon fontos a család és a barátok támogatása, még akkor is, ha a vizelési problémákról nehéz és kellemetlen beszélni. A krónikus fájdalom, az alvászavar, az állandó vizelési inger és a szociális korlátozottság miatt a betegek körében gyakoribb a szorongás és depresszió, melyekkel ugyancsak foglalkozni kell.

Kapcsolódó Interstitialis cystitis – Tünetei, okai, kivizsgálása

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító; Mayo Clinic
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász