Kolin - Miért fontos?

Irinyi-Barta Tünde
szerző: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember - WEBBeteg
frissítve:

A kolint korábban a B-vitaminok családjába sorolták (B8-vitaminként említve), mára azonban önálló, vitaminszerű tápanyagként tekintünk rá, mert számos alapvető élettani folyamatban vesz részt. Vízoldékony vegyület, mely képes emulgeálni a zsírokat (lipotróp hatású).

A kolin (az inozitollal együtt) a lecitin egyik alkotóelemeként részt vesz a sejthártyák felépítésében, támogatja a sejtek normális működését, valamint elősegíti a koleszterin és a zsírok felhasználását a szervezetben. Az emberi szervezet is képes előállítani ezt a vitamint, de ez a mennyiség nem elegendő, ezért élelmiszerekkel kell fedeznünk a szükségletet.

Miért van rá szükség?

Elsősorban a zsírsavak felhasználásában és szállításában van fontos szerepe. Megakadályozza a koleszterin lerakódását az erekben azáltal, hogy emulgeálja a koleszterint, emellett szerepe van a koleszterinszintézisben is.

Képes a vér-agy gáton átjutni, ahol az agysejtekben emlékezést és tanulást segítő vegyület képződik belőle, acetilkolin formájában fontos szerepe van az idegimpulzusok továbbításában (szerepe lehet az Alzheimer-kór és az időskori szellemi hanyatlás megelőzésében is, amelyek igazolására jelenleg is kutatások zajlanak).

Védi a májat az elzsírosodás ellen, és közrejátszik a toxikus anyagok és a gyógyszerek méregtelenítésében, ezáltal a hosszú távú gyógyszerszedés kellemetlen mellékhatásaitól védi a szervezetet.

Hiánya kedvez a zsírmáj kialakulásának, továbbá hiányában vérzsírszint-emelkedés, érelmeszesedés és Alzheimer-kór is kialakulhat. Elégtelen bevitele esetén fáradékonyság és izomkárosodások is jelentkezhetnek. Az alkoholfogyasztás és magas zsírtartalmú étrend következtében a máj kolinszükséglete megnövekszik.

Miben található meg a kolin?

A lecitinek alkotóeleme, ezért legnagyobb mennyiségben a szójalecitin tartalmazza, de megtalálható a tojássárgájában (a tojásfehérje nem tartalmazza!), a halakban (különösen tőkehal, lazac, tenger gyümölcsei), az agyvelőben, a májban, az élesztőben, a szívben, az olajos magvakban (pl. dió, mogyoró, mandula), valamint a zöldfőzelékfélékben.

Naponta 400-600 mg az ajánlott beviteli mennyiség felnőttek számára, de terhesség, szoptatás és intenzív sportolás esetén magasabb is lehet a szükséglet.

Tovább A B-vitaminok és hiánytüneteik

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Irinyi-Barta Tünde

Irinyi-Barta Tünde

Okleveles táplálkozástudományi szakember

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Polyák Annamária

Dr. Polyák Annamária

Belgyógyász, Endokrinológus, Diabetológus

Budapest

Cikkajánló