Hastífusz, paratífusz (enterális láz)

A hastífusz és a paratífusz különböző Salmonella baktériumok által okozott súlyos - bélrendszeri eredetű, de a teljes szervezetre kiterjedő - fertőzés. A hastífusz ellen létezik vakcina, beadatása ajánlott a rossz higiénés állapotokkal rendelkező, forró égövi országokba utazóknak.

Mi a tífusz (hastífusz, paratífusz)?

A hastífusz és a paratífusz az enterális láznak nevezett kórképek két leggyakoribb formája. Az enterális láz egy gyomor-bélrendszeri fertőzésből kiinduló, ám a szervezet egészét érintő súlyos betegség. Jellemzőjük, hogy más bélrendszeri fertőzésekkel szemben a kórokozó nem csak az emésztőszervekben telepszik meg, hanem a véráramba jutnak és szisztémás (a szervezet egészére kiterjedő) fertőzést okoznak. A paratífusz esetek általában enyhébb lefolyásúak, míg a hastífusz súlyosabb panaszokat okoz.

Kórokozói Salmonella baktériumok, hastífusz esetén a Salmonella typhi, paratífusz esetén a Salmonella paratyphi A, B és C baktériumok. A hazánkban is gyakori, főként nyaranta csoportos ételmérgezéseket okozó szalmonellafertőzéseket (salmonellosis) más Salmonella baktériumok okoznak (S. Enteritidis, S. Typhimurium). Bár ezek is okozhatnak erős hasmenéssel és a kiszáradás veszélyével járó bélrendszeri fertőzéseket, a hastífusz - szisztémás betegségként - jóval súlyosabb, akár életveszélyes lefolyású megbetegedés.

Hol alakulhat ki a fertőzés?

A tífusz számos fejlődő országban előfordul, hazánkban évente mindössze néhány - általában külföldről behurcolt - eset fordul elő. A hastífusz-fertőzés veszélyének leginkább Dél-Ázsiában (India, Banglades, Pakisztán, Nepál), Délkelet-Ázsiában (Indonézia, Fülöp-szigetek), Közép-Afrikában (Kongó, Nigéria) és egyes latin-amerikai országokban (Haiti, Peru) vannak kitéve az utazók. A behurcolt esetek Magyarországon általában nem jelentenek járványveszélyt.

Bizonyos körülmények között Magyarországon sem kizárt azonban a tífuszfertőzés kialakulása. Ilyen körülmény lehet az árvíz, amely után az elöntött területeken jelentősen megnőhet több fertőző betegség kockázata, a hastífusz mellett a szalmonellafertőzés, a hepatitis A és a calicivírus lehetősége is. A foglalkozásukból adódóan szennyvízzel dolgozók körében is lehetséges a megfertőződés.

A kórokozók kizárólag embereket betegítenek meg, tehát a fertőzés forrása is minden esetben egy kórokozót ürítő ember. A fertőződés a széklettel szennyezett itallal vagy élelmiszerrel történhet. Igen fertőzőképes, ezért rossz higiénés viszonyok között gyakran alakulnak ki helyi járványok.

A tífusz tünetei és lefolyása

A hastífusz tünetei a fertőzést követően 7-14 napos lappangási idő után kezdődnek, a panaszok kialakulása sok esetben már a külföldről történő hazatérést követően történik. Annak ellenére, hogy a fertőzés a gyomor-bélrenszeri eredetű, a hasmenés nem a vezető tünet.

A hastífusz tünetei:

• Bevezető tünet a fejfájás és a fokozatosan emelkedő láz.
• Magas láz és tudatzavar: a láz olyan magasra felszökhet, hogy a beteg tudata elhomályosul, ködös, réveteg állapot jöhet létre.
• Kiütések: a bőrön vöröses-rózsaszínes elváltozások alakulhatnak ki.
• Szívfrekvencia fokozódása (pulzusszám-emelkedés)
• Hasi panaszok: fájdalom, székrekedés vagy hasmenés.
• A máj és a lép megnagyobbodása.

A baktériumok a vékonybél speciális sejtjein (M-sejtek) keresztül jutnak a bélfalba, ahol megfertőzik a nagy falósejteket (makrofágok), de nem pusztítják el azokat. A megfertőzött makrofágok szállítják a kórokozókat a szervezet többi szövetéhez, leggyakrabban a májban, a lépben, a vesében és a csontvelőben telepszenek meg. Ezen szervek speciális falósejtjeiben (főként a máj Kupffer-sejtjeiben) intenzív szaporodásnak indulnak a baktériumok, és időszakosan a vérbe kerülnek. A bélrendszer ún. Peyer-plakkjaiban elszaporodva a kórokozók a hastífusz egyik rettegett szövődményét, a belek átfúródását (perforáció) okozhatják.

A tünetek paratífusz esetén is hasonlóak, ám enyhébbek.

A hastífusz kezelése

A hastífusz kezelése antibiotikumokkal történik, súlyos esetben kórházi elhelyezés is indokolttá válhat. Az antibiotikumok közül azitromicin, ciprofloxacin, ofloxacin alkalmazható az adott megbetegedést okozó baktérium antibiotikum-érzékenységének megfelelően. A kezelés akár 2 hétig is tarthat, terápia nélkül a betegség halálozási aránya eléri a 10-20 százalékot. Tüneti kezelésként szükséges a lázcsillapítás.

Hazánkban a megbetegedést és annak megszűntét is jelenteni a járványügyi hatóságoknak. A beteget akkor tekintik gyógyultnak, amennyiben az antibiotikummal végzett kúra utáni 5., 6. és 7. napon vett széklet-, és vizeletmintából sem lehet a kórokozót kimutatni.

Megelőzési ajánlások

A veszélyeztetettek számára létezik hastífusz elleni védőoltás. Rendelkezésre áll injekciós vakcina, amit egy dózisban, a tervezett utazás előtt két héttel kell beadatni a védőhatás megfelelő kifejlődése érdekében. A készítmény 2 év fölött alkalmazható és kb. 2 évre nyújt védelmet. Létezik már szájon át szedhető tablettás forma is, ez hazánkban jelenleg nincs forgalomban.

Utazás során az általános higiéniai szabályok betartásával védekezhetünk: palackozott vizet fogyasszunk (kézmosáshoz, fogmosáshoz, mosogatáshoz is), csak ivóvízzel alaposan megmosott, hámozott, illetve hőkezelt ételeket fogyasszunk.

Kapcsolódó Kell-e védőoltás a nyaraláshoz?

Szerző: WEBBeteg - Dr. Horváth Balázs; További felhasznált forrás: CDC