Antibiotikum - A leggyakoribb tévhitek

A legáltalánosabb téves elképzelés, hogy az antibiotikumok vírusok ellen is hatásosak. Ezeket a készítményeket ugyanis sokáig vírusos megbetegedésekre is felírták az orvosok.

Bár a vírusok és baktériumok mikroszkópikus méretű mikrobák, köztük számos alapvető különbség van, emiatt az ellenük alkalmazott terápiáknak is különbözőknek kell lenniük. Mégis rengeteg a tévhit ezzel kapcsolatban. A legáltalánosabb téves elképzelés, hogy az antibiotikumok vírusok ellen is hatásosak.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A gyógyszerszedés szabályai

Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre adható ki. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott hatóanyag milyen formában jut be a szervezetbe. Bővebben a gyógyszerekről >>

A közhiedelemre az elmúlt időszakig jellemző általános gyógyszerrendelési hiba adhat alapot. Az antibiotikumokat sokáig vírusos megbetegedésekre is felírták az orvosok félve az esetleges bakteriális felülfertőződéstől abból kiindulva, hogy a vírusos alapbetegség gyengíti az immunrendszert, így megnő az esélye a bakteriális fertőzések kialakulásának.

Ez súlyos betegeknél, immundeficiens állapotokban így van, de a hétköznapi nátha antibiotikumos kezelése ma már elítélendő egyrészt a hatástalanság miatt, másrészt a rezisztencia terjedése és a mellékhatások veszélye miatt.

Miért csak a baktériumok ellen hatásosak?

A baktériumok mérete mikrométeres nagyságrendbe tartozik, míg a vírusok nagysága nanométeres tartományban mérhető.

Óvatosan az antibiotikumokkal!

Ne követeljünk minden megfázásra antibiotikumot a háziorvostól! Csak a bakteriális fertőzések kezelhetők és kezelendők antibiotikummal. Szemléletváltás kell >>

A kisebb vírusok kizárólag örökítőanyagot (nukleinsavat) és fehérjét tartalmaznak, míg a nagyobbak zsírnemű és szénhidrát tulajdonságú anyagokat is magukban foglalnak. A nukleinsav vagy RNS vagy DNS lehet, a kettő együtt egyazon vírusfajtán belül nem fordulhat elő.

Ezzel szemben a baktériumokra komplex felépítés jellemző. Sejtalkotóik között mindig megtalálható a sejtburok.

A baktériumok nélkülözhetetlen alkotója a citoplazma, amely alapállományként működik, illetve a maganyag, amely a baktérium örökítőanyaga, tehát a szaporodásért felelős.

Járulékos elemként fajtól függően a baktérium rendelkezhet még tokkal, mikrokapszulával és nyákkal, amelyeknek a külső védekezésben van szerepük. Az esetlegesen jelen lévő csillók és fimbriák a mozgást segítik, illetve egyes fimbriák a szaporodáshoz szükségesek (természetesen nem minden baktériumfaj esetében). 

Hatalmas különbség van a vírusok és a baktériumok szaporodásában.

A baktériumok önállóan képesek szaporodni, ezzel szemben a vírusok önálló szaporodásra képtelenek, kizárólag gazdasejt segítségével képesek megsokszorozódni.

A vírus bejut (penetrál) a gazdasejtbe, ahol saját örökítőanyagának segítségével mintegy átprogramozza a gazdasejt életműködését és arra kényszeríti, hogy felhagyjon a normális működéssel.

Végül a gazdasejt a saját életműködéséhez szükséges fehérjék helyett a vírus fehérjéit fogja termelni, így mintegy a vírus szaporításának gépezetévé válik.

Így működnek az antibiotikumok

Az antibiotikumok a baktériumsejt szaporodását illetve életfolyamatait eltérő mechanizmusokkal gátolják. A gátolt életjelenségek és a károsított struktúrák olyan jellemzői a baktériumsejtnek, amelyekkel a vírusok nem rendelkeznek, emiatt az antibiotikumok nem hathatnak rájuk.

A sejtburok egyik rétege az ún. peptidoglikán-réteg (az elnevezés az alkotó anyag kémiai szerkezetére utal), amelynek felépülését a penicillinek és a cefalosporinok gátolják. A sejtburok legkülső rétege a külső membrán (hártya), amelynek károsításával a polimixinek a baktérium pusztulását okozzák. A vírusok nem rendelkeznek peptidoglikánnal és külső membránnal, tehát ellenük ezen szerek nem lehetnek hatásosak.

A baktériumokra jellemző fehérjeszintézist, vagyis a sejtalkotók és az életfolyamatokhoz szükséges fehérjék előállítását gátolják az aminoglikozid, makrolid antibiotikumok, a chloramphenicol és a tetraciklinek. A vírusok saját fehérjeszintetizáló rendszerrel nem rendelkeznek, emiatt hatástalanok az említett antibiotikumok.

A vírusok elleni gyógyszeres terápia három ponton képes meggátolni a vírus szaporodását. Vannak szerek, amelyek megakadályozzák a vírusok bejutását a gazdasejtbe. Más gyógyszerek gátolják azokat a nukleinsavakat, amelyek a gazdasejt vírustermelésre történő „átprogramozását” végzik.

Végül léteznek olyan készítmények, amelyek a vírussal fertőzött sejtben a vírus nukleinsavának, vagyis örökítőanyagának termelését gátolják, ezzel megakadályozzák a kórokozó szaporodását. Mivel tehát a vírusok és baktériumok nagyon különböző kórokozók, az ellenük hatásos terápiáknak is különbözőknek kell lennie.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)