Szénanátha: gyógyszer, spray, szemcsepp?

Az allergiás eredetű nátha a magyar lakosság mintegy egytizedét érinti. A betegség ugyan nem gyógyítható, de a tünetek alapján könnyen diagnosztizálható és hatékonyan kezelhető. Ha Ön tartós tünetekkel küzd, ne folytasson folyamatos öngyógyszerelést, inkább kérje ki szakorvos tanácsát!

A téma cikkei

9/1 A szénanátha, napjaink népbetegsége 9/2 Mit kell tudni a szénanátháról? 9/3 Nem szezonális (perzisztáló) allergiás nátha 9/4 Allergiás nátha: Önnél enyhe vagy súlyos? 9/5 Az allergiás nátha kivizsgálása 9/6 Mi okozza az allergiás náthát? 9/7 Az allergiás nátha gyógyszeres kezelése 9/8 Az allergiás nátha immunterápiás kezelése 9/9 Az allergiás nátha kezelésének lépései

Az allergének által kiváltott túlérzékenységi reakció egyik következménye a hisztamin felszabadulása, ez az anyag felelős az orrtünetek nagy részéért.

Az antihisztamin tartalmú bevételre szánt gyógyszerek olyan készítmények, melyek a hisztamint leszorítják a receptoráról, így nem engedik, hogy az kifejtse a hatását, következésképp mérséklik az orrviszketés, orrfolyás tüneteit, csökkentik a tüsszögést. Jó hatásuk van a szemtünetekre is.

Mivel a nyálkahártya-duzzanat kialakulásában kevés szerepe van a hisztaminnak, ezért az orrdugulást nem, vagy csak kissé csökkentik. Megfázásos orrfolyás esetén a hatásuk messze elmarad az allergiás náthában tapasztaltaktól, ez inkább az első generációs antihisztaminoknál volt megfigyelhető.

Első- és másodgenerációs antihisztaminok

Ezek a hagyományos vagy első generációs készítmények bár hatékonyak, ma már kevésbé alkalmazzák a mellékhatásaik miatt, ilyen például a szájszárazság vagy a fáradékonyság, a koncentráló képesség csökkenése.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az újabb, második generációs szerek már nem jutnak be a központi idegrendszerbe, így nem vagy csak kissé álmosítóak, nem befolyásolják a járművezetési képességeket, és nem fokozzák az alkohol hatását sem.

Mellékhatások Az első generációs antihisztaminok a központi idegrendszerre is hatnak, emiatt álmosságot, fáradékonyságot és a koncentrálóképesség csökkenését okozhatják. Ezen hatásuk miatt az allergiás rhinitis kezelésében - néhány kivételtől (például terhesség) eltekintve - ma már nem javalltak. Ezzel szemben az ún. második generációs antihisztaminok (azelastin, cetirizin, loratadin, mizolastin) elsősorban a perifériás H1-receptorokhoz kötődnek, és csak igen kis mennyiségben jutnak el a központi idegrendszer sejtjeihez, tehát az általánosan használt dózisoknál nem jellemző a mellékhatás.

A cetirizin és a loratadin hatóanyag tartalmú készítmények kaphatók vény nélkül és vénykötelesen is patikákban, míg más antihisztaminok csak vényre kaphatóak. Az előbb említett két szernél a vény nélküli és a vényköteles készítmények vagy kiszerelésükben, vagy hatáserősségükben különböznek egymástól.

Ez azért fontos, mert ha valakinek csak átmeneti jellegű panaszai vannak, arra megoldást nyújtanak a vény nélküliek, ha viszont valaki tartós tünetekkel küzd, ne folytasson folyamatos öngyógyszerelést, hanem inkább kérje ki szakorvos tanácsát!

Az egyes szerek hatékonysága között nincs jelentős különbség, de a nagy egyéni eltérések miatt, az egyes betegek az egyik szert hatékonyabbnak érezhetik a másiknál. Emiatt nem kielégítő hatás esetén érdemes lehet a csoporton belüli gyógyszerváltás, vagy orvos tanácsának kikérése.

Az eddig említett szisztémás szerek mellett helyi antihisztaminokat is alkalmazhatunk orrspray formájában, melyek vény nélkül is kaphatók. Hasonló hatékonysággal csökkentik az orrfolyást, az orrviszketést és a tüsszögést, az orrdugulásra szintén nincsenek hatással. Mellékhatások szempontjából a helyi alkalmazás nem jár jelentős előnyökkel, mivel az orrnyálkahártyáról felszívódva is okozhat álmosságot. Másik negatív hatás pedig a garatba eljutó szer kellemetlen íze.

Orrdugulás csökkentők

Hogyan használjuk? Mivel a jó lokális hatás feltétele, hogy a gyógyszer minél nagyobb nyálkahártya-felületre kerüljön, ezért az eszközök helyes használati módjára a betegeket meg kell tanítani. E tekintetben legelőnyösebbek a gyógyszeroldatot mechanikusan porlasztó eszközök, illetve az ún. turbuhaler. A másik fontos dolog, hogy a helyi szteroidok hatásának teljes kialakulásáig néhány nap szükséges, tehát a készítményeknek nincs azonnali tünetmérséklő hatása.

Az orrnyálkahártya gyulladásakor az ott lévő erek olyan mértékig kitágulnak, mely már a légzést is gátolja. Az orrdugulást csökkentő szerek helyileg ezeket az ereket húzzák össze, így hatékonyan csökkentik a duzzanatot, de nincs hatásuk az orrfolyásra, orrviszketésre vagy a szemtünetekre.

Tartós alkalmazásuk során viszont az érszűkítő hatáshoz hozzászokik az orrnyálkahártya, mert hosszú távon olyan változásokat indít be, amelyek az orrban értágulatot, nyálkahártya duzzanatot és a hatékonyság elvesztését eredményezik.

A gyógyszer megvonása a tünetek jelentős súlyosbodását eredményezheti (gyógyszer által kiváltott nátha), emiatt az orrdugulás csökkentőket csak néhány napig (legfeljebb 7-10 nap) lehet alkalmazni, és csak súlyos tünetek vagy fertőzéses nátha esetén. Így tartós kezelésre csak antihisztamin vagy kromoglikát tartalmú orrspray-alkalmazhatók. Amennyiben az orrdugulás tartósan fennáll, orvoshoz kell fordulni.

Az orrdugulás csökkentésére szájon át szedhető gyógyszerek is alkalmazhatók, ezek antihisztaminnal kombinálva vényköteles formában kaphatók. Bár ezek akut hatása elmarad az orrspray-től, viszont tartós használat során sem veszítik el hatékonyságukat. Fontos tudni, hogy az orrdugulás csökkentőket szisztémásan szedve általános érösszehúzó hatás fejlődik ki, mely miatt alkalmazása körültekintést igényel a szívérrendszeri betegségben szenvedőknél.

Mivel a megfázás kezelésére alkalmazott forró italporok is tartalmazhatnak ilyen hatóanyagot szintén az orrdugulás csökkentése miatt, ez a figyelmeztetés azokra a készítményekre is vonatkozik.

Kromoglikát tartalmú gyulladáscsökkentők

Ezek a szerek hatásukat úgy fejtik ki, hogy gátolják az allergiás tüneteket kiváltó anyagok felszabadulását, mint például a hisztaminét. A maximális hatás kialakulásához legalább 2-4 hét folyamatos alkalmazás szükséges, vagyis akut esetben nem hat. Akkor a leghatékonyabb, ha a beteg az allergiás időszak előtt egy hónappal elkezdi használni és folytatja egészen a szezon végéig.

Csak mértékkel! A nyálkahártya ödémáját helyileg csökkentő szerek hosszantartó adagolása a "gyógyszer által kiváltott nátha" kialakulásának veszélyét rejti magában. Ez azt jelenti, hogy két hétnél tovább tartó adagolásuk esetén a nyálkahártya "hozzászokik" az alkalmazott gyógyszerhez, és annak elhagyásakor a náthára jellemző tünetek alakulnak ki, még akkor is, ha az eredeti kiváltó ok (például a pollenszezon) már nem áll fenn. Emiatt a lokálisan ható nyálkahártya lohasztó gyógyszerek nem adhatóak 10-14 napnál tovább.

Elsősorban az orrfolyást, orrviszketést és a tüsszögést mérsékli, kevésbé hat az orrdugulásra. Negatív tulajdonsága, hogy naponta 4-6 alkalommal kell alkalmazni, ez sokszor rontja a betegek együttműködését. Nagy előnye viszont, hogy semmilyen kedvezőtlen hatást nem okoz, így előnyös várandósok és kisgyermekek esetén.

Szteroid gyulladáscsökkentők

Az összetett gyulladásgátló hatással rendelkező helyi hatású kortikoszteroidok a betegség minden tünetét csökkentik, ezért ezek a leghatékonyabb szerek allergiás nátha esetén. Maximális hatásuk 2-3 nap után alakul ki, de egy adag is csökkenti a tüneteket. Bár az ebbe a csoportba tartozó szerek hatékonysága is hasonló, az egyes betegek kedvezőbb hatásúnak ítélhetik az egyik vagy a másik szert.

Szisztémás mellékhatások nem jellemzőek, viszont helyi irritációra számítani lehet. Ritka, de súlyos mellékhatás az orrsövény kifekélyesedése, ami úgy kerülhető el, ha a spray-t alkalmazáskor nem az orrsövény felé, hanem felfelé és az orr külső oldala felé irányítjuk.

Szemtünetek kezelése

A szisztémás antihisztaminok és a helyi hatású szteroidok is mérséklik a szemtüneteket, de ha ezek hatékonysága nem elegendő, specifikus allergia elleni szemcseppek használhatók, ezek egy része vény nélkül is kapható. A kromoglikát tartalmúak elsősorban megelőzésre, míg az antihisztamin tartalmúak a már kialakult tünetek enyhítésére használhatók.

A helyi érszűkítőt tartalmazó készítmények is kellően hatékonyak és bár vény nélkül kaphatók, de csak rövid ideig alkalmazhatók a szem túlzott kiszáradása és a hozzászokás veszélye miatt.

(Kovács Anikó)