Mit ad a kutatóorvosi terület egy fiatal orvosnak? Beszélgetés egy volt PhD-hallgatóval

Dr. Hamar Ágoston, a fiatal gyermekgyógyász rezidens közel négy évig a PTE KK Laboratóriumi Medicina Intézetben tevékenykedett, idén védte meg PhD értekezését. Mit adott számára a kutatólét? Erről is mesélt portálunknak.

2025-ben védte meg PhD értekezését dr. Hamar Ágoston, aki a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika tudománycentrikus fiatal rezidens orvosa. Jelenleg három hónapig Szigetváron, az egyetemhez tartozó kórház gyermekosztályán tölti gyakorlatát.

Hogy érzi magát a gyermekosztályon?

2024 szeptemberében léptem be a rezidens képzésbe, eddig nyolc hónapot a pécsi gyermekklinikán töltöttem, nyárig pedig átmenetileg Szigetváron tanulom a szakterületet, a gyermekgyógyászatot, amely egy igen izgalmas területe az orvoslásnak, számos kihívással találkozom, amelyek építően hatnak rám.

Egészen más a szigetvári kórház közege, teljesen más a beteganyag, mint a klinikán, ahol a szakterületen belül külön osztályok, részterületek működnek, specialista szakorvosokkal. Jelentős szocio-ökonómiai státuszbeli különbség figyelhető meg a pécsi és a szigetvári körzet között, utóbbi helyen, részben a gyermekháziorvosi hiány miatt is, több az általános jellegű probléma a szülők és gyermekek részéről, így a betegedukáció nagyobb szerepet kap. Amennyiben komplexebb esetet észlelünk, akkor konzultálunk a pécsi kollégákkal, és ha szükséges, továbbküldjük a beteget.

Miként látja, marad a szakterületen és gyermekgyógyász lesz?

Az a tervem, hogy maradok a szakterületemnél. Elég széles spektrumú, szerteágazó szakma, számos lehetőség adódhat. Jelenleg a klinikai közeg tetszik, azonban később, ha már sok tapasztalattal rendelkezem, akár azt is el tudom képzelni, hogy gyermek háziorvos leszek. Eddig a belgyógyászaton belül a gasztroenterológia területét ismerhettem meg alaposabban, úgy gondolom, ez is egy jó irány lehet, de még az elején vagyok a rezidens képzésnek, és jó néhány szakterület vár még rám a gyermekgyógyászaton belül, amelyre kíváncsi vagyok. A belgyógyászaton belül is vannak olyan területek, például a fertőző betegségek, amelyek izgalmasak és egyre nagyobb teret nyernek, vagy ott van az opciók között akár az endokrinológia, a vesebetegségek területe is.

Nem csapta meg eléggé a kutatás, a kutatóorvoslás izgalmas szele?

Konkrétan nem fogalmazódott meg bennem korábban, hogy kutatóorvos szeretnék lenni. Az utolsó orvostanhallgató éveim során úgy adódott, hogy részt vehettem a Laboratóriumi Medicina Intézet munkájában, mint PhD-hallgató. 2020-ban elnyertem egy Erasmus ösztöndíjat Belgiumban, már minden elő volt készítve, megvolt a repülőjegyem, azonban közbeszólt a COVID. Ekkor ütött be a koronavírus második hulláma, amely mindent felforgatott. Ha már nem jött össze a külföldi szakmai gyakorlat, úgy döntöttem, hogy ősszel önkéntesként jelentkezem az intézetbe, ahol a Baranya, Somogy és Tolna vármegyékből beérkező koronavírus PCR teszteket dolgoztuk fel. Ez volt az a másfél év, amikor elég nagy számban vettek mintákat a mentőszolgálat, a klinikák és az orvostanhallgatók közreműködésével, ez több mint 270 ezer tesztet jelentett.

Későbbi témavezetőm biztatására, valamint a nagy adatmennyiség láttán úgy döntöttem, hogy PhD-hallgató leszek, az értekezésem során pedig a COVID-19 betegség több aspektusát is érintettük. Először készítettünk egy interaktív regionális térképet, amelyen megjelenítettük lakosságarányosan a pozitív esetek számát, illetve később, amikor elérhetővé vált a vírusgenom szekvenálás, akkor ezek eredményeit is feldolgoztuk a Szentágothai Kutatóközpont segítségével, azt néztük meg például, hogy hol, melyik variáns jelent meg.

Népszerűvé váltak a különböző rapid antigén tesztek is a járvány idején, a Klinikai Központban is használtuk az egyik gyorsteszt típust, megnéztük ennek hatékonyságát, valamint összevetettük az eredményeket a PCR tesztekével. Ezen kívül az intenzív osztályon fekvő betegek klinikai- és labordiagnosztikai paramétereit hasonlítottuk össze egy gépi tanulási algoritmussal a halálozás tekintetében.

Tulajdonképpen a COVID-nak köszönheti a kutatómunkát, illetve a PhD munkáját… Adta az élet?

Pontosan. Adta az élet. Ha sikerül a külföldi utam, akkor előfordulhat, hogy nem leszek önkéntes, nem ismerem meg a labor munkáját, nem csöppenek bele a kutatólétbe, nem születik meg az értekezésem és egy egészen más irányt vesz az életem.

Mit adott önnek ez az időszak?

2021-ben kezdtem el a kutatómunkát és 2025 februárjában védtem meg az értekezésemet (A COVID-19 betegség patomechanizmusának és lefolyásának vizsgálata: epidemiológiai, diagnosztikai, klinikai és intenzív osztályos vonatkozások).

Ez a négy év arra tanított meg, hogy mint minden területen, a kutatómunkában is nagyon fontos a csapatmunka. Nagyon szeretem a sportokat, különösen a kosárlabdát és a futballt, csapatjáték nélkül nem működünk, nem érünk el sikereket. Ez igaz erre a területre is, különböző tudományterületek szakembereinek (például orvos, biológus, bioinformatikus) egyéni tevékenysége kell ahhoz, hogy megvalósuljon egy-egy projektmunka. A team közös megbeszélése, ötletelése, illetve nagyon sok türelem kell ahhoz, hogy elérjük a sikert.

A kutatás elképesztően fontos a modern orvostudományban, gyakorlatilag megkerülhetetlen, hogy folyamatos kutatásokat végezzenek nagy múltú egyetemek elismert tudósai multicentrikus tanulmányokban, ugyanis a legfontosabb a bizonyítékokon alapuló orvoslás, ezek mentén kell haladnunk.

A kutatólét nekem egy izgalmas mellékvágány volt, amely számos kihívást és tapasztalatot adott, illetve láttam az árnyoldalát is. Végtelenül hálás vagyok és sokat köszönhetek a team vezetőjének, dr. Gombos Katalinnak.

Előnyt jelent a kutatótevékenység a gyógyítás területén?

Erről hosszasan tudnék beszélni. Amit kiemelnék, hogy nagyon sok angol nyelvű szakmai cikket olvastam a kutatómunka során, és jelenleg is, ha olyan esettel találkozom, amihez szükséges valamilyen szakmai háttéranyag, új ismeret, megkérdezem a feletteseimet, majd utánanézek a nemzetközi protokollnak. A hatalmas és egyre növekvő szakirodalomban való pontos és céltudatos keresés egy jó képesség, amire volt lehetőségem szert tenni az elmúlt évek alatt.

Szerző: Tóth András újságíró - WEBBeteg