Allergia: miért van egyre több beteg?

"Allergiás vagyok erre vagy arra" - mondjuk gyakran, miközben nem biztos, hogy azt jelenti, amit ki szeretnénk vele fejezni. Teremtsünk egy kis rendet!

Az allergia a szervezet egy nem megfelelő immunválasza, melyet valójában ártalmatlan környezeti anyagokkal szemben produkál. A válaszreakció, az allergia súlyossága enyhe viszketéstől, náthától, múló bőrkiütésen át súlyos, halálos anafilaxiás reakcióig terjedhet.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Teremtsünk egy kis rendet a téma körül és tisztázzuk a szavak értelmét, jelentőségét és helyét!

Az allergia kutatásának története

A XIX-XX. században az immunológiai ismereteink még szerények voltak, az orvosok azzal próbálkoztak, hogy bizonyos fertőzést előidézve védetté tegyék, és ezáltal megvédjék a szervezetet különböző, nemritkán halálos fertőzésektől. Az ilyen kísérletek gyakran sikerrel jártak, egymás után találták fel a különböző fertőző betegségek elleni oltásokat. A kísérletek alatt azonban előfordult, hogy az idegen fehérjének a bejuttatása súlyos tüneteket produkált és halált okozott. Richet és Portier francia orvosok a tengeri medúza csípésének hatását tanulmányozva keresték ennek ellenszerét. Kutatásaik során azt vették észre, hogy a medúza toxin másodszori beadása után a kísérleti tíz kutyából kettőnél percek alatt halálos kimenetelű shock-reakció, vagy ahogy elnevezték anafilaxia, alakult ki. Ezért a felfedezésért a két tudós 1902-ben Nobel díjat kapott. 1906-ban Bécsben Von Pirquet a Streptococcus baktérium elleni védőoltást kutatva hasonló jelenséget írt le, amikor a védettség helyet káros reakció alakult ki, a második vagy harmadik injekció után rövid idő alatt. Ő ezt allergiának nevezte el, ami két görög szó, az allos (más, másként) és ergein (dolgozni, munkálkodni).  A későbbi kutatások aztán megtalálták ennek a reakciónak is az okozóját, egy immunglobulint. Ezt 1966-ban Ishizaka és Johanson egymástól függetlenül azonosították és immunglobulin E-nek vagyis IgE-nek nevezték el.

A szervezet egy bonyolult rendszer, melynek működéséhez elengedhetetlen a belső környezetének azonossága. Ez csak igen szűk eltérést engedélyez a pH-nak, hőmérsékletnek, ozmolaritásnak és szabályozását nagyon pontos, egymásra kölcsönösen ható mechanizmusok végzik. Ennek a bonyolult szabályzó rendszernek a része az immunrendszer is, ami védi a belső környezetet a testidegen molekuláktól.

A baktériumok és vírusok, vagy bármilyen idegen anyag ezt az egyensúlyt felboríthatja, ezért a szervezet összehangolt "egységekkel" megfigyeli, és ha kell, közbelép, és semlegesíti, vagy elpusztítja a "betolakodókat". Sajnos, ha a kórokozók "túlerőben" vannak, a szervezet elpusztulhat. Ha viszont sikerült elhárítani a veszélyt, akkor a szervezet egyensúlya helyreáll, továbbá léteznek olyan sejtek is, melyek megőrzik az emlékükben az elmúlt időszak kórokozóit és legközelebb sokkal gyorsabban és hatékonyabban képesek ellátni feladatukat.

Az allergia egy váratlan, megváltozott immunválaszt jelent, ami egy tágabb fogalomba sorolható be: ez a túlérzékenység (hyperszenzitivitás). A hyperszenzitivitás azt jelenti, hogy az egyén a környezetéből bármi olyanra reagál, amire mások nem. Allergiáról akkor beszélhetünk, ha a túlérzékenységet immunológiai mechanizmusok (immunglobulin E, IgE) közvetítik.

Tágabb értelemben az allergia tehát egy nem megfelelő immunválasz olyan allergénekkel szemben, melyek idegen anyagok a környezetünkből, és önmagukban nem okoznak kárt, nem veszélyesek a szervezetre (pollenek, állati szőrök, gombák, tojásfehérje stb). Ezek az anyagok olyan immunválaszt képesek generálni, melyeket - erre hajlamos egyéneknél - a szervezetbe jutott ártalmatlan anyagokkal szemben termelt specifikus antitest, az IgE antitest közvetít.

Allergia: adottság és környezeti hatás

Az allergiás megbetegedéseket korunk nem fertőző járványának nevezték el, fontosságát az Európai Unió által 1997-ben kiadott Fehér Könyv is bizonyítja. Magyarországon egyes felmérések szerint a lakosság 20 százalékát érintett valamilyen allergiás tünet vagy betegség által.

Az allergia kialakulásához két feltételre van szükség. Egyik a genetikai, a született adottság, hogy másképpen reagáljon a szervezet a környezetben levő ártalmatlan anyagokra. A másik maga a környezet, mely az allergének fokozott előfordulása miatt szenzitizációt, érzékenységet okoz.

A genetikai adottságot atópiának nevezzük és örökölhető. Ha a szülők közül egyik allergiás, akkor a születendő gyermek is fokozottan ki van téve az allergiás megbetegedésnek. Ha mind a két szülő allergiás, akkor a statisztikai valószínűség közel 50 százalék vagy efelett alakul.

Az allergia minden örökölhető hajlam nélkül is kialakulhat, ha a környezetben nagyon magas egyes allergének koncentrációja, mint például a parlagfű, vagy egyes környéken bizonyos porok és vegyszerek magasabb koncentrációja.

Miért terjed ilyen ütemben az allergia?

Egyes kutatók szerint a genetikai adottság nem változik olyan gyors ütemben, mint ahogy ezt az allergiások számának ugrásszerű növekedése indokolná. Sőt, az allergének száma, mint például füvek, fák pollenjei sem növekednek olyan gyorsan, mint ahogy a betegség előretörését tapasztaljuk.

A jelenséget, az allergia növekedését sokféleképpen próbálták magyarázni. Egyik ilyen magyarázat az úgynevezett "hygiaene hipotézis" adja a leghihetőbb magyarázatot, miszerint a magzatfejlődés alatt a korai kilökődés, elvetélés elkerülése miatt egy Th2 lymphocita populáció kerül túlsúlyba, mely védelmet biztosít, viszont allergiára hajlamosít.

Minden csecsemő születésekor hajlamosabb lenne az allergiára? A válasz igen, de születés után a további fejlődés nagyon hamar biztosítja azokat a feltételeket, melyek következtében a gyermekben Th1 lymphociták lesznek túlsúlyban, mert ezek már a korai bakteriális és vírusos fertőzés ellen védenek.

Az anyatejes táplálás, a nagyobb létszámú család, ahol egyik gyermek a másiktól kapja meg a fertőzést, "edzi", "kiképezi" és sikeresen elősegíti az immunológiai érést, a Th2-ről Th1-re történő váltást. Ehhez társul az úgynevezett "falusi életmód" is, a háziállatok közelsége, ahol a gyermek bélrendszerébe hamar bejutnak egyes baktériumok és endotoxinok, a kisgyermek pedig nem lesz hajlamos az allergia kialakulására.

Ezzel szemben a steril környezet, az antibiotikumok és vaccinák korai használata, a megváltozott táplálkozási szokások, az anya dohányzása gátolja a természetes Th2/Th1 átállást. A "nyugati életmód" - vagyis mikor a gyermek későn kerül kapcsolatba olyan baktériumokkal, melyekkel évezredeken keresztül már korán kapcsolatba került - jobban kedvez az allergia megjelenésének.

A környezetünkben egyre fokozódó légszennyezés is jobban elősegíti az allergiák megjelenését. Például a dieselmotorok által kibocsátott anyagok "agresszívebbé" teszik a polleneket, és elősegítik a légúti gyulladások fokozásával az allergia kialakulását, mivel a gyulladt nyálkahártyán keresztül könnyebben jut be a szervezetbe az idegen anyag, ami az allergiát kiváltja.

(Dr. Brugós László, pulmonológus)