viselkedés zavarok

Tisztelt Webbeteg szakértő! 3 gyerekünk van (6, 4 és fél évesek) . Szeretetben, törődésben igyekszünk nevelni őket férjemmel (sajnos jelenleg szüleimnél lakunk egy fedél alatt, ami megnehezíti a helyzetünket) ők akarva-akaratlanul szem és fültanui minden egyes pillanatunknak, gyakran beleszólnak, tehát nem könnyű. A probléma a középső 4 éves lányunkkal van, mert ő rettenetesen akaratos, hisztis, ha azonnal nem teheti meg azt, amit eltervezett, legyen az éjjel 2 óra, üvölt a kakaójáért, felébresztve az egész házat... A reggeli öltözködés rémálom, nem oda figyel, csapong össze-vissza. Megkönnyebbülés számomra, ha elmennek oviba és csend van. Már előre rettegek, ha hazajönnek 4 órakor, mi vár rám, tudják mi a házirend, mégis végigtrappolnak az egész házon sáros cipőben, hiába kérjük őket, hogy vegyék le stb. A kistestvérüket is folyamatosan nyaggatják, olyan, mintha minden szó felesleges lenne, amit kiejtek...Pedig nincs a háttérbe szorítva a középső gyermek sem, igyekszem vele is foglalkozni. Kérem, adjon tanácsot, mert nagyon kivagyok, úgy érzem, legjobb lenne világgá menni.......

Léder Rózsa válasza nevelési gondok témában

Kedves Anyuka!

A szülőmesterség legnehezebb pontja az, amiről a levelében ír: a következetes és folyamatos szabályok ismertetése és betartatása, azaz a házirend érvényesítése! Ez fárasztó és erőpróbát igénylő mozzanat. Ugyanis, ha nem tud érvényt szerezni a szavainak, a szavaival közvetített mindenkire vonatkozó szabályoknak, akkor valóban kész rémálom az együttlét. Ha a gyerekek sáros lábbal végigrohanják a lakást, akkor nyugodtan ki lehet őket vonni a forgalomból annyi percre ahány évesek! Közben gondolkozhatnak azon, milyen szabályszegést követtek el és mit kellett volna jól csinálniuk. Utána pedig közösen rendet tehetnek maguk után, amibe ha kell Ön is segít nekik, vagy irányítja őket. Csak így tanulhatják meg, hogy a tetteiknek következménye van, amiért felelősek! Ez bizony nagyon fárasztó és munkaigényes folyamat, -DE A JUTALOM NEM MARAD EL - bár nem azonnal látszik, hiszen egy folyamatról van szó, ami alatt elsajátítják/megtanulják és rögzítik ezt. Ebben azonban egész biztosan segítségre talál az óvónőkben, hiszen ugyanezt teszik az óvodai keretek közt ők is. A gyerekeknek pedig jó az, mert biztonságot ad számukra, ha megtapasztalják, hogy otthon is hasonló korlátokkal találják szemben magukat. Sajnos ezt a fárasztó befektetést manapság nagyon sok szülő nem vállalja. Ennek pedig előbb-utóbb (legkésőbb az iskolában) súlyos következménye lehet...

Üdvözlettel:

Kovács Piroska pszichológus

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.
Kérdés: 2012. november 30., 08:57 ;Megválaszolva: 2012. december 19., 09:49
Kérdések és válaszok: Csecsemőgondozás, gyermeknevelés
Szájrágás
Kedves Doktor Nő, Doktor Úr! Van egy 2, 5 éves lányom aki alapvetően egy egészséges és nagyon jó kislány. Nem beteges, igaz most kezdte az ovit...
9 èves nem alszik egyedül
Jó napot. Az első lányom amikor megszületett külön szobába mentem az apjától. Apa 3 műszakba járt dolgozni, ezèrt úgy gondoltuk így jobban...
Csecsemő beütötte a fejét
Ma reggel leesett az ágyról (kb 60cm esett,parkettára) az 1 hónapos kisfiam. Ahogy leesett rögtön sírt, de megtudtuk nyugtatni. Szerintem a fejét...
Kiságy, kutacs
Tisztelt Doktornő/ Doktor Úr! 6 hónapos kisbabám kutacsával kapcsolatban szeretném kérdezni. Lejjebb eresztettük a kiságyat, így kikerült belőle...
3 hónapos kisbaba fogzás
Tisztelt Doktornő! A kisbabám most február 26.-án tölti a 3 hónapot. Tápszeres Baba! Kapja a D vitamint, valamint Vasat es az Espumisan cseppet. De...