Depresszió téma

Sokféle ok, külső körülmény is eredményezheti azt a lelki állapotot, hangulatot, amit depresszió néven betegségként diagnosztizálunk. Fontos hangsúlyozni, hogy nem pillanatnyi rosszkedvről, rossz napról van szó, hanem egy állandósuló helyzetről, ami többnyire időszakosan, hosszabb-rövidebb epizódokban jelentkezik.

Világszerte a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak a hangulatjavítók. A ma is használt főbb készítmények használata már több évtizedes múltra tekint vissza, így a gyógyszerektől várható hatások és esetleges mellékhatások is jól ismertek a gyakorló szakorvosok körében.

A mindennapi szóhasználatban a depresszió kifejezést leginkább akkor használjuk, ha valaki lehangolt vagy rosszkedvű. Fontos tudni azonban, hogy a klinikai depresszió nemcsak tartós kedvetlenséget jelent, hanem ennél jóval többet.

Napi bioritmusunk szinte minden testi folyamatunkat pontosan szabályozza a sejtosztódástól a hormonok elválasztásáig, de még azt is, hogy mikor leszünk éhesek. Bizonyos génjeink óraműként dolgoznak, s ha porszem kerül ebbe az óraműbe, az akár depresszióhoz is vezethet. A család szerepe kiemelten fontos a felismerésben és a kezelésben egyaránt.

A felesleges kilók, amelyeket - ha tetszik, ha nem - mindenhova magunkkal cipelünk, nemcsak szervezetünket terhelik meg rendkívüli módon, hanem - ahogy az számos tanulmányból is kiderül - a depresszió kialakulásának a kockázatát is jelentősen fokozzák.

A depressziót és a szorongást pszichés megbetegedésként tartják számon, ám bizonyos esetekben szervi, idegrendszeri zavarok, betegségek is okozhatják.

A lábfejzsibbadásnak különböző okai lehetnek. Alapvetően 2 csoportot lehet elkülöníteni: az egyikben az idegszálak különböző szinten történő becsípődése okozza a lábfej zsibbadását, a másikban az idegszálak anyagcserezavar vagy gyulladásos, autoimmun folyamat által károsodnak (neuropátia).

A nyár sok embernek egyet jelent a napsütéssel, nyaralással, sporttal és szabadidős tevékenységekkel. Vannak azonban olyan emberek is, akik számára a nyár örömök helyett megpróbáltatást és szomorúságot hoz, sőt akár súlyos depresszióba is süllyedhetnek.

A Pediatrics szakmai folyóiratban 2016-ban megjelent tanulmány szerint a fiatal, átlagosan 25 éves kispapák közt 68 százalékkal több depressziós tünet jelentkezik az apává válás első 5 évében. Ez az adat a párkapcsolatban és gyermekükkel együtt élő apákra vonatkozik. Mi okozza a kispapa-depressziót?

Sokan nem így tudják, de az enyhe depressziót is kezelni kell a súlyosabbra fordulás elkerülése céljából. Ugyanakkor általánosan érvényes, hogy minden esetben érdemes pszichiáterhez fordulni. Lássuk, melyek a terápiás lehetőségek.