• Dr. Strausz Tamás: A patológia egyfajta nyomozás is

        Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

        Októberben lesz hat éve, hogy az Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztályán dolgozik a fiatal patológus szakorvos, dr. Strausz Tamás, aki portálunknak elmondta: az osztályon majdnem minden szakorvosnak van két-három szakterülete, amivel kiemelten foglalkozik.

        Az intézet sebészeti műtőiből származó évi 12-13 ezer sebészeti mintát dolgozzák itt fel. A vizsgálati anyagok döntő többsége emlő-, bőr-, gyomor-bélrendszeri, fej-nyaki, nyirokcsomó- és tüdődaganat. Emellett közel 800 konzultációs vizsgálat történik náluk, ez részben az intézetben kezelt betegek anyagának másodvéleményezése, részben más kórházban dolgozó patológus kollégák által küldött, diagnosztikus nehézséget okozó esetek vizsgálata. A centrumban működő immunhisztokémiai laboratóriumban évente 10-12 ezer immunhisztokémiai reakciót végeznek.

        Hirdetés

        Milyen út vezetett az Országos Onkológiai Intézetbe?

        2004-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, ahol volt egy nagyon jó gyakorlatvezetőm patológiából, dr. Sápi Zoltán, aki a János Kórházban dolgozott és docensként szakorvosjelölteket oktatott, odahívott hozzájuk.

        Megfordult a fejemben, hogy egyetemi intézményben helyezkedem el, de nem vonzott a kutatás. Az volt a célom, hogy a rutinszerű klinikai munkában jó szakemberré válhassak, mellette pedig maradjon elegendő időm a családomra is.

        2006-ig dolgoztam a János Kórházban, majd egy átszervezés következményeként átkerültem két kollégámmal együtt a Jahn Ferenc Kórházba. Hat év alatt megszereztem a patológiai szakvizsgát, ezután pedig az Országos Onkológiai Intézetben folytattam a pályafutásomat. Szerencsésnek érzem magam, hogy itt dolgozhatok, immár hatodik éve. Van nálunk öt-hat olyan szakorvos, akiktől nagyon sok mindent lehet tanulni.

        Mennyire jellemző az osztályon a patológushiány?

        Szerencsés helyzetben van az intézet, ugyanis viszonylag sok patológus dolgozik itt, ennek köszönhetően úgynevezett szubspecializációban működünk, azaz majdnem minden szakorvosnak van két-három szakterülete, amivel kiemelten foglalkozik. Hozzám a gasztrointesztinális patológia, a máj és a hasnyálmirigy elváltozásai, valamint a limfómák tartoznak. Természetesen más kollégámhoz is kerülnek ehhez a szakterülethez tartozó szövetminták, nem is lenne szerencsés, ha csak egy valaki értene az adott területhez. Nyugat-Európában egyébként bevett szokás, hogy a patológusok csupán egy-két szakterületet visznek, nálunk általában még nem ez a jellemző.

        Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgató:

        "Jó pár éve elértük azt, hogy megváltozott a daganatos betegséggel szembeni hozzáállás. A félelem ugyan megmaradt, de a reménytelenség megszűnt."

        Interjú Kásler Mikóssal>>

        Azt mondják, magányos szakma a patológusé...

        Majdnem minden reggel leülnek a patológus szakorvosok, és megvitatják az érdekes és nehéz eseteket. Van egy terem, amely fel van szerelve egy diszkussziós mikroszkóppal, több megtekintővel, így mindenki egyszerre látja az adott metszetet. A mai konzultáción például én egy nyelőcső-fekélyből származó, endoszkóppal vett mintát mutattam be. Klinikailag tumor gyanúja vetődött fel, de a metszetben erre utaló jelek nem voltak. Észrevettem viszont néhány gyógyszerkristályt, amiből ki lehetett következtetni, hogy milyen gyógyszert szed a beteg, és az adott gyógyszer okozta nagy valószínűséggel a fekélyt is. Ilyen esettel idáig csak szakkönyvekben találkoztam, és örömmel tölt el, hogy felismertem ezt a ritka entitást.

        Az onkológián a szükséges terápia megtervezése az onkoteam feladata, a szakterületemnek megfelelő team-nek a gasztroenterológus, az onkológus, a sebész, a radiológus, a sugárterápiás szakember mellett patológusként én is tagja vagyok. Minden kedden kora reggel találkozunk a kollégákkal, ami a korai ébredés ellenére változatosságot jelent, mert így láthatom az egész folyamatot, illetve visszacsatolást is kapok a munkámról.

        Mikor van szükség a patológus munkájára?

        Intézetünk profiljából adódóan a legtöbb eset tumoros. Ha egy betegnél felmerül a vastagbélrák lehetősége, a vastagbéltükrözés során vesznek szövetmintát a tumorra gyanús területről, amiből én megállapítom, hogy rák-e vagy sem. Amennyiben műtétre kerül sor, annak a szövetmintája is hozzám kerül. Áttét esetén – a vastagbél esetén gyakran a májban –, amennyiben bizonytalanság merül fel, szintén szükség van a munkámra.

        "Olyan a munkám, mint egy nyomozás, mert vannak apró jelek, amit látunk a metszetben, és abból gyakran fontos és érdekes dolgokra lehet következtetni."

        Elegendő idő áll rendelkezésre a minták feldolgozásához?

        Az idő lényeges eleme a munkánknak. Sürgősségi megkeresésnél akár két nap is lehet az átfutási idő, egyébként átlagosan hét-nyolc munkanap alatt kapja kézhez a leletet a klinikus, természetesen, ha plusz vizsgálatokra van szükség, akkor hosszabb az átfutási idő.

        Ma már úgynevezett sablonizált leletezés történik, ezáltal átláthatóbb a dokumentum, gyorsabban megtalálja a kezelőorvos a fontosabb információkat, és mi sem hagyunk ki semmit a leletből.

        Mi lesz a sorsa ennek a rengeteg szövettani mintának?

        A patológia nem felejt, a metszet ugyanis megmarad, évekkel később is előkereshető, újravizsgálható, ha másodvéleményezésre van szükség. A metszeteket a pincében tároljuk, ezáltal bármikor ellenőrizhető a munkánk.

        Hol tart a digitalizáció? Valódi megoldást jelentene a tárolásra?

        A digitális tárolás hatalmas tárhelyet igényelne, egyetlen metszet 1-2 GB méretű, ha jó minőségben szeretnénk digitalizálni, ráadásul egy anyaghoz közel 30 metszet is tartozhat, ezek még nagyobb helyet foglalnának el.

        Lehet azt látni ennyi szövetminta feldolgozása után, hogy mi a legjellemzőbb betegség, elváltozás?

        vastagbélpolypok és a vastagbélrák fordul elő az anyagunkban leggyakrabban.

        Mi az, ami kikapcsolódást nyújt, energiát ad a munkához?

        Most még picik a gyermekeim, a családommal töltött idő nagyon fontos. Emellett a sportolás, a zenehallgatás és az olvasás az, ami kikapcsol. 

        Szakasszisztenshiány

        Patológusból szerencsére jelenleg van elegendő az intézetben, inkább szövettani asszisztensből van kevés. Nagyon fontos a munkájuk, mert ha nincs metszet, vagy nem megfelelő a metszet minősége, nem tudunk dolgozni – mondja dr. Strausz Tamás.

        A digitális patológia sem nélkülözi a manuális metszet-előkészítést, amit beszkennelünk, azt is kézzel készítik elő. Ezt ma még nem lehet gépesíteni. Gyakran elfeledkeznek az asszisztensekről, pedig nélkülük elképzelhetetlen a patológus munkája.

        (WEBBeteg.hu - Tóth András, újságíró)

        Módosítva: 2016.04.28 17:25, Megjelenés: 2016.04.28 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Triggerpont masszázs

        Triggerpont masszázs

        Cs. K., fordító

        Miért hasznos férfiaknál? Hol alkalmazható a triggerpont terápia?

        Psoriasis

        Psoriasis

        K. M.

        Pikkelysömöröm van, hogy lesz párom? Hogy merjek így szexelni?

        Mi mit jelent a prosztatarák patológiai leletén?

        A prosztatából vett szövetmintákat speciális előkészítés után, mikroszkóp segítségével vizsgálja meg a patológus, az eredményt patológiai lelet formájában küldi meg a kezelőorvosnak. A leletben leírt információk határozzák meg a beteg kezelésének lehetőségeit. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek abban, hogy megértse a leletein található orvosi információkat.

        A húgyhólyag daganatokról

        A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

        A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos

        2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.

        Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

        A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi jelleggel, körülbelül 30 perc alatt szövettani véleményt tudunk mondani, mely alapján például az operáló sebész a műtét további menetéről is dönthet.

        Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: tények és tévhitek a patológusokról

        Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal. Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.

        Összetett rendszer, szerteágazó vizsgálatok: hogyan épül fel a patológia tudománya?

        A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával. Feladatuk a betegségek folyamatainak vizsgálata a szövetek, valamint a szervek módosulásai alapján.

        Még mindig téves kép él a köztudatban a patológusokról

        Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának megállapítását végzik. A valóság ennél sokkal szélesebb körű és életbevágóbb hivatást takar, ami méltatlanul háttérbe szorul a hazai egészségügyben is.

        A patológia paradoxona: élő és elhunyt betegek vizsgálata

        Még mindig él a kép az emberekben a patológusról, aki a boncasztal mellett áll, diktafont vagy fényképezőgépet tart a kezében, miközben megállapítja a halál okát. Ez a kép ma már nagyon elavult. Ha ábrázolni szeretnénk a huszonegyedik század patológusát, akkor egy mikroszkóp mellett ülve lenne a legtalálóbb. A mikroszkópban pedig olyan szövettani metszet vagy citológiai kenet van, ami élő emberből származik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.