• 4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító

        Az egészségügyi ellátást végző szakemberek közül talán a legtöbb homály a patológusok munkáját fedi. Éppen emiatt lehet az, hogy a mai napig rengeteg tévhit és félreértés él a köztudatban velük kapcsolatban. Cikkünkben a négy leggyakoribb mítoszról rántjuk le a leplet.

        1. Laboratóriumi vizsgálat: azonnali eredmények

        Bizonyára ismerős a filmekben gyakran feltűnő jelenet, amikor a laboratóriumi vizsgálatra küldött mintáról az eredmény igen hamar megérkezik. Nos, ez a valóságban sajnos nem ilyen egyszerű és gyors folyamat. Hosszabb időbe telik a patológus szakorvos számára a szövetminta elemzése, mint az orvosnak maga a mintavétel. A legegyszerűbb vizsgálatok is időt vesznek igénybe.

        Természetesen a technológia fejlődése segíti a patológusokat a gyorsabb diagnózis felállításában. Korábban például a mikrobiológusoknak egy baktérium azonosítása legalább 24 órát vett igénybe, de a tömegspektrometria módszerének köszönhetően ez az idő néhány percre csökkent. A vizsgálathoz a patológus egy fémlemezen behelyezi a mintát a gépbe, amellyel a baktérium azonnal azonosíthatóvá válik, mely lehetővé teszi a sokkal gyorsabb diagnózist.

        Hirdetés

        2. A patológus kizárólag kórboncolással foglalkozik

        Sajnos a patológusok munkája a magyarországi köztudatban egyszerűen a boncolás szinonimájaként él. Ennek valószínűleg az az oka, hogy testközelből, egy vizsgálat során a betegek csupán egy rétege találkozik patológusokkal, illetve sok esetben e találkozók alkalmával sem tudják, hogy az őket vizsgáló szakorvos éppen egy patológus. A tévhittel ellentétben ugyanis a patológia ugyanannyira foglalkozik a még élő betegek vizsgálatával, mint amennyire a már elhunytakkal.

        3. A patológusok nem kommunikálnak a betegekkel

        Ki a felelős a betegek ellátásáért: orvosok, ápolók, sebészek vagy patológusok? A legtöbben valószínűleg nem gondolnak a patológusokra, feltételezve, hogy a labor mélyén, a beteggel való találkozás nélkül dolgoznak. Bár igaz, hogy nem minden patológusnak van közvetlen kapcsolata a betegekkel, ám sokan közülük – különösen a haematológusok, kémiai patológusok, immunopatológusok és orvosi mikrobiológusok  - személyesen is konzultálnak a vizsgálatra érkező páciensekkel. Még ha egy patológus nem is kerül közvetlen kapcsolatba a beteggel, az nem jelenti azt, hogy nem vesz részt a kezelésében.

        4. A patológusok nem vesznek részt a betegek kezelésében

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Valójában ez nem igaz, hiszen annak ellenére, hogy a konkrét kezelést egy szakorvos kezdeményezi, illetve végzi, az eljárással kapcsolatos döntésben nagy szerep jut a patológusoknak is. A patológus az ideje jelentős részében ugyanis más egészségügyi szakemberek számára ad tanácsot, velük konzultál (beleértve a háziorvosokat is), hogy ismertesse a vizsgálati eredményeket és tanácsot adjon a diagnózissal és kezelés következő lépéseivel kapcsolatban.

        (WEBBeteg - Cs. K., fordító; Forrás: www.knowpathology.com, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke)

        Módosítva: 2015.12.01 17:25, Megjelenés: 2015.12.01 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        Kezelésével megelőzhetők a betegség következményei. Hogyan gyógyítható?

        Onkológiai kezelés

        Onkológiai kezelés

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        A terápia egyik mellékhatása szájnyálkahártya-gyulladás lehet. Hogyan előzze meg?

        A húgyhólyag daganatokról

        A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

        A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos

        2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.

        Egy tűszúrástól a célzott gyógyszeres terápiáig: ideje jobban megismernünk a patológiát

        Óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben a patológia tudománya. A kórbonctan talaján szerveződött tudományág mára sokkal közelebb áll az élő betegek vizsgálatához, mint az élettelen testek tanulmányozásához. A legtöbben mégis inkább az utóbbival azonosítják a patológusok munkáját - ezt támasztja alá a WEBBeteg.hu egészségportál felmérése is.

        Érdekességek a patológiáról - A szövettani metszetek tárolása

        Volt már műtéte, vagy vettek Öntől biopsziát? Ez azt jelenti, hogy már kapott kézhez kórszövettani leletet, amelyet egy patológus szakorvos készített el, és amelynek eredményét a zárójelentésben vagy az ambuláns lapban megkapta. Azt azonban kevesebben tudhatják, hogy mi történik azokkal a vizsgált szövetekkel vagy szervekkel, amik átkerülnek a patológiai osztályokra.

        A szövettani vizsgálat és a molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében és célzott kezelésében

        A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és sejtanalízis, illetve a modern molekuláris patológiai eljárások révén a betegségek, elsősorban a rák megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében áll. Nem utolsó sorban a patológusokra fontos szerep hárul az egészségügyi minőségbiztosítás terén is.

        Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

        A különböző szövetek és szervek a mikroszkóp alatt egymástól eltérő módon néznek ki. Ennek oka, hogy különböző sejttípusokból alakultak ki, és a sejtek is különbözőképpen rendeződnek. Még ennél is fontosabb, hogy a betegségek nagy része, így a rák is megváltoztatja a szövetek és szervek szokásos megjelenését. Ezt vizsgálják a különféle típusú mintákon a patológusok.

        Összetett rendszer, szerteágazó vizsgálatok: hogyan épül fel a patológia tudománya?

        A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával. Feladatuk a betegségek folyamatainak vizsgálata a szövetek, valamint a szervek módosulásai alapján.

        Sánta Edit: Izgalmassá teszi a munkámat, hogy újabb és újabb molekuláris vizsgálatokat vezetnek be

        A napokban részt vettem egy betegtalálkozón, ahol azt kérdeztük a résztvevőktől, mi jut eszükbe a patológusról, a patológiáról. Sajnálatos módon kevesen mondták azt, hogy a patológus munkája kapcsolatban van a szövettannal is - mondja Sánta Edit, aki 14. éve dolgozik szakasszisztensként az Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztályán. Mivel foglalkozik? Mi a kihívás a munkájában? Erre kerestük a választ.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.