• Nincs két egyforma napom a patológián - Beszélgetés Dr. Csonka Tamással

        Szerző: WEBBeteg - T. A., újságíró

        A jövő év elején leteheti vizsgáját, ezzel megszerzi tudományos fokozatát Dr. Csonka Tamás patológus szakorvos, akinek igen változatos, szerteágazó a munkája. Erről, valamint a portálunkkal közösen készített videó céljáról és hatékonyságáról is beszélgettünk a kétgyermekes családapával.

        Miért éppen a patológiát választotta?

        Édesapám szaporodás biológus és édesanyám programozó matematikus. Engem a reál tárgyak, a matematika, valamint később a kémia vonzott. Eredetileg vegyész szerettem volna lenni, kémiaversenyeken is eredményesem szerepeltem. Kiderült, hogy kémiából az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért 8. helyezésem alapján felvételi nélkül bekerülhetek az orvostudományi képzésre.

        Hirdetés

        Hajdúszoboszlóiként így esett a választás a Debreceni Egyetemre, ahol az általános orvosképzés harmadévében szerettem meg ezt a tudományterületet, a későbbi hivatásomat. Megtapasztaltam, hogy itt van lehetőség alapkutatásra, ahol kamatoztathatom a kémiai ismereteimet, illetve bekapcsolódhatok a betegellátásba is, így van orvosi vonatkozása is.

        Negyedévtől részt vettem a tudományos diákköri munkában: emlődaganatokat vizsgáltunk, a szövettani feldolgozás mellett kiegészítő, úgynevezett FISH és PCR technikával. Ez volt a diplomadolgozatom témája is. Ekkor már egyértelművé vált az utam, hogy merre menjek tovább.

        Azért is választottam a patológiát, mert ez a tudományterület félúton található az alapkutatás és a betegellátás között. Találkozom ugyan betegekkel, de nem minden esetben ismerjük meg az adott probléma hátterét, nem követjük figyelemmel a páciens útját, így teljes erővel a diagnosztikai munkámra tudok koncentrálni. Másrészt változatos, szerteágazó a patológia, kapcsolatban vagyunk ugyanis majdnem minden orvostudományi szakmával, a levágott lábtól az agytumorig mindenféle mintával találkozunk.

        Jelenleg szakorvosként dolgozik. Milyen út vezetett idáig?

        2009-ben végeztem az egyetemen, a rezidensi évek után 3 év szakorvosjelöltség következett, majd 2014-ben szakvizsgáztam patológiából. A szakorvosképzés mellett 2012-ben elkezdtem a PhD-képzést dr. Hortobágyi Tibor mellett, aki azelőtt néhány évvel költözött haza Angliából, és 2010-ben a Pathologiai Intézet Neuropathologiai Tanszékének vezetője lett. Az agytumorokon belül agyhártya eredetű agydaganatokkal, a meningeomákkal foglalkoztunk. Vizsgálataink során olyan fehérjéket kerestünk, amelyek segítenek a szövettani grádus, azaz a daganat viselkedésének, prognózisának a meghatározásban. Emellett egy olyan diagnosztikai protokoll kidolgozása volt a célunk, ami egyrészt a patológus segítségére lehet a mindennapi rutin diagnosztikában, másrészt a daganat visszatérésének (recidivájának) az eshetőségében adhat támpontot, amely a klinikusnak fontos információ az utókezelés, a betegkövetés megtervezésében.

        Éppen tegnap kaptam meg a Doktori Tanács levelét, amelyben arról tájékoztattak, hogy januárban megvédhetem a PhD-dolgozatomat.

        Az egyetemi évei alatt milyen kép élt önben a patológiáról?

        Nem az, ami most. Hét éve dolgozom itt, de a mai napig megküzdök azzal, hogy mivel is foglalkozik a patológus. Már a gyerekeinknek is megtanította a feleségem, hogy apa képeket nézeget, így segít meggyógyulni a betegeknek, de még mindig találkozom olyan ismerőssel, akiben az a kép él rólunk, amit a bűnügyi sorozatokban lát: azaz reggeltől estig boncolunk, csak halottakkal foglalkozunk.

        A valóság ezzel ellentétben, hogy a munkaidőnk közel 15 százalékát töltjük csupán a boncteremben. Nem ez a fő profilunk, hanem a szövettani leletkészítés.

        A műtét vagy egyéb mintavételi módszer során eltávolított szöveteket, szerveket a törvényben rögzítettek kivételével (átültetés céljából eltávolított szerv, egyéb vizsgálat céljára eltávolított szövet, fog, üvegtest, köröm, élettani szülés esetén a méhlepény – a szerk.) szövettani vizsgálatnak kell alávetni, amelyet a patológusok végeznek. Erről kevés információja van a közvéleménynek.

        Ezzel a céllal született a WEBBeteg.hu portállal közösen készített videó is, amely a patológus munkájába tekint bele?

        Igen. Edukációs céllal készült a Magyar Patológus Társaság megbízásából, hogy betekintést kapjanak az érdeklődők a patológusok mindennapi munkájába, hogy végre lássák, nem a boncolás teszi ki a napjukat az intézetben, mint 50 éve. Ma már igen alacsony, 40 százalék körüli a boncolási ráta, de folyamatosan azon dolgozunk, hogy ez a szám tovább csökkenjen.

        Nagyon sok visszajelzést kaptam az ismerőseimtől, a volt tanáraim is megemlítették, hogy látták a videót. Úgy gondolom, ha a filmet megnézők közül csupán minden tizedik ember másképpen tekint ránk, a munkánkra, már megérte.

        Ha már itt tartunk... Milyen feladatai vannak az intézetben?

        Nincs két egyforma napom. Egyrészt egyetemi intézetben dolgozóként oktatok, tantermi előadásaim főként a második félévben vannak, mind az orvosképzésben, mind a főiskolai képzésben. Van két harmad éves csoportom, nekik kórbonctani gyakorlatokat és kórszövettani szemináriumot tartok heti hat órában. Van egy hozzám beosztott szakorvosjelölt, akivel nagyon sok közös feladatunk van: együtt vizsgáljuk a kórszövettani eseteket, átbeszéljük a boncolásait, jegyzőkönyveit.

        Emellett a citogenetikai laboratóriumban a FISH vizsgálatok is hozzám tartoznak. Főleg emlő daganatok (esetleg gyomortumorok) Her2 meghatározása, illetve tüdő mirigyes tumorainak (adenocarcinomáinak) az ALK meghatározása folyik, de emellett, kis részben hematológiai, lágyrész, illetve agytumorok vizsgálata is történik. Itt nem csak a klinikai anyagokat vizsgáljuk, hanem a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórházból, illetve Nyíregyházáról is érkeznek minták.

        Emellett az egyetemi Tudományos Diákkörön belül foglalkozom egy 4. éves hallgatóval, akinek a diplomadolgozatát készítjük elő, illetve részt veszek az évente megrendezett Tudományos Diákköri Konferencián, mint bizottsági tag. Más intézetekkel kollaborációban részt veszek alapkutatási munkákban, valamint a saját intézetünkön belül futó projektekből is kiveszem a részem.

        Szövettan oldal a WEBBetegen
        A Magyar Patológiai Társaság együttműködésével indult el a WEBBeteg.hu tematikus melléklete, ahol még többet tudhat meg a magyar patológiai gyakorlatról, illetve a patológusokat övező tévhitekről.

        WEBBeteg Szövettan

        Minden szerdán a citológiai szakrendelésen is ott vagyok, a felszínesen jól tapintható kisebb-nagyobb csomókból vékony tűvel általunk leszívott sejtekből álló keneteket vizsgálunk, és adunk véleményt, aminek a segítségével a kezelőorvos tud dönteni a kezelési tervről, illetve az esetleges további vizsgálatokról.

        A munkám nagy részét a rutinfeladatok, azaz a szövettani minták vizsgálata teszi ki. A munkahét öt napjára öt patológus kolléga van beosztva, én jelenleg a csütörtökért vagyok felelős. A szerda délután beérkező mintákat kezdjük el feldolgozni csütörtök reggeltől, átlagosan 60-80 esetet: 15-20 a kisebb biopsziás minta, melyeknek metszeteit megkapom aznap, 35-40 a viszonylag nagyobb anyag, például epehólyag, féregnyúlványok, amelyek mintáit másnap adják be, illetve vannak egész szervet tartalmazó esetek, mint például teljes tüdő, emlő, vastagbél, vese, ezek a hosszabb fixálás miatt csak harmadnap kerülnek a patológus asztalára. Idén most tartunk a 13 500. mintánál. Az általános patológiai mintákon kívül mindannyian szakosodtunk, én az emlő mintákért vagyok felelős, én nézem az összes biopsziás mintát, emellett a műtétes anyagok egy jelentős részét is.

        Mennyire sürget a határidő?

        Arra törekszünk, hogy tíz munkanapon belül befejezzük egy beteg anyagát, lezárjunk minden esetet, és megkapja az eredményt a szakorvos. Próbálom úgy szervezni a napjaimat, hogy 5 munkanapon belül végezzek az anyagaim jelentős részével. Ám mindig vannak olyan esetek, amelyek feldolgozása több időt igényel, az esetleges kiegészítő vizsgálatok, valamint a konzultációk miatt.

        Fontos feladata van a daganatos betegek kezelésében az onkoteamnek. Ennek ön is tagja?

        Igen, onkoteam ugyanis onkológusokból, sugárterapeutákból, patológusokból, sebészekből, valamint szükség esetén onkopszichológusból áll. Minden héten egyszer fix időpontban van a megbeszélés, ahol az összes daganatos beteg megbeszélésre kerül, és közösen döntünk a kezelési tervről. Debrecenben az általános onkoteam mellett vannak specializált csoportok, mint például a nőgyógyászati, az idegsebészeti, a fül-orr-gégészeti onkoteam. Én az emlő onkoteamnek vagyok a tagja, minden szerdán találkozunk a kollégákkal.

        Van olyan eset, amelyen napokig, hetekig vagy még tovább gondolkodik, keresi a megoldást, nyomon követi?

        Igen, több ilyen esetem is volt. Egyrészt a diagnosztikai élmény miatt lehet valami izgalmas, amolyan adrenalin löket. Amikor 3 hete foglalkoztat egy eset, és végre rájövök a megoldásra, az felemelő érzés. Ilyenkor, furcsán hangzik, de az embernek felszabadulnak a boldogsághormonjai, mert tudja, hogy alapvetően rossz hír egy rosszindulatú daganat, de legalább tud támpontot adni a klinikusnak, hogyan kezelje az adott beteget.

        Vannak olyan esetek, amikor találkozom egy-egy fiatal beteg anyagaival, látom a születési dátumát, a rosszindulatú daganatot, az áttéteket. Ez megvisel, még ha nem is veszek részt közvetlenül a kezelésben. Amikor azonban kiderül, hogy alkalmas a beteg egy célzott terápiára, amelynek segítségével nagyságrendekkel tovább élhet, és én közölhetem a hírt a kezelőorvosával, az megszépíti a napomat.

        Miért mentőztem?

        Hét évig, 2 évig az egyetemi éveim alatt, valamint utána a patológiai képzésem mellett is, kivonuló mentőtisztként dolgoztam az Országos Mentőszolgálatnál. Minimális diagnosztika mellett kellett azonnali terápiát találni, megoldani a beteg problémáit, míg a patológiánál egy hatalmas diagnosztikai arzenál segíti a munkánkat.

        Az izgalom, a sajátos beteganyag, az átfogó szemlélete miatt kezdtem el mentőzni, amely felért egy átfogó szociológiai tanulmánnyal is. Ugyanis mindenféle spektrumát láttam a társadalomnak a legszegényebbektől a jómódú családokig. Úgy gondolom, jobb patológus lettem azáltal, hogy a mentőszolgálatnál eltöltött éveim alatt egy más szemléletmódot is elsajátítottam. Olykor szükség van arra, hogy az ember más szemmel tekintsen egy adott problémára, és így találja meg a megoldást.

        WEBBeteg
        Forrás: WEBBeteg
        T.A., újságíró

        Módosítva: 2017.11.20 09:41, Megjelenés: 2017.11.20 09:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Váltófürdő

        Váltófürdő

        G.A., újságíró

        Milyen előnyei vannak? Miért lehet hasznos? Utánajártunk a hatásainak.

        Intim védelem

        Intim védelem

        Szponzorált tartalom

        Hogyan előzhetjük meg a hüvelyfertőzéseket, illetve kiújulásukat? (x)

        Mintavételi eljárások - Mikor és melyik típus indokolt?

        Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben nélkülözhetetlen. Például daganatok típusának, kiindulási helyének (vagyis hogy melyik szervből származik), stádiumának és az áttétek keresésének eszköze lehet. A sebész például szövettani minta ismeretében határozza meg az eltávolítani kívánt szervrészlet vagy szerv nagyságát, továbbá az alkalmazott terápia tervezésében is nagy jelentősége lehet a vizsgálatok eredményének.

        Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

        A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi jelleggel, körülbelül 30 perc alatt szövettani véleményt tudunk mondani, mely alapján például az operáló sebész a műtét további menetéről is dönthet.

        Sokat tesznek egészségünkért, mégsem tudunk eleget róluk: tények és tévhitek a patológusokról

        Az orvostudomány szövevényes világa a betegek, illetve laikusok számára leginkább arról az oldaláról ismert, amelyet ők maguk is rendszeresen tapasztalnak, amikor találkoznak a háziorvosukkal, a fogorvossal, nőgyógyásszal, esetleg más szakorvossal. Létezik azonban egy olyan szakterület, amelyről homályos, rémisztő képek élnek a köztudatban, így a legtöbb ember igyekszik elkerülni a vele történő találkozás lehetőségét is: ez a patológia.

        A patológia szerepe a korszerű betegellátásban

        Még mindig sok elképzelés lengi körül a patológia tudományát, és tudat alatt halottakkal foglalkozó orvosnak gondolják a patológust. Pedig ez koránt sincs így, hiszen már a betegút legelején, a diagnózis felállításánál nagy szerepet kapnak a patológiai vizsgálatok. Ha egy betegség lefolyását nézzük egy patológus szemszögéből, tulajdonképpen minden lépésnél találhatunk kapcsolódási pontot.

        Összetett rendszer, szerteágazó vizsgálatok: hogyan épül fel a patológia tudománya?

        A patológusok az általános tévhittel ellentétben sokkal nagyobb arányban foglalkoznak az élő betegekkel, mint a már elhunyt emberek vizsgálatával. Feladatuk a betegségek folyamatainak vizsgálata a szövetek, valamint a szervek módosulásai alapján.

        Még mindig téves kép él a köztudatban a patológusokról

        Napjainkban sokan hiszik azt, hogy a patológus szakorvosok csupán az elhunytak boncolását, illetve a diagnózis ismeretében a halál okának megállapítását végzik. A valóság ennél sokkal szélesebb körű és életbevágóbb hivatást takar, ami méltatlanul háttérbe szorul a hazai egészségügyben is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA