A légszennyezés növeli az érelmeszesedés kockázatát

Az erősen szennyezett levegő fokozza nemcsak a tüdő károsodását, hanem az érelmeszesedés, ezzel pedig a koszorúér-betegség, illetve más szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát is. Kutatások szerint a szennyezett levegőnek tartósan kitett emberek érrendszeri egészségének egyes mutatói kedvezőtlenebbek lehetnek.

Hogyan vezethet a légszennyezés érelmeszesedéshez?

A közlekedésből származó apró szennyező részecskék elősegíthetik az erek belső felszínének károsodását, erősítik a gyulladásos folyamatokat és így az érelmeszesedés előrehaladását. Az érelmeszesedés kialakulásában a zsíranyagcsere zavarai és az érfal gyulladásos folyamatai egyaránt szerepet játszanak, a légszennyezés ez utóbbi kiváltó okra hat kedvezőtlenül.

A finom és ultrafinom szennyező részecskék, valamint a kipufogógáz egyes összetevői a légutakba jutva gyulladásos választ indíthatnak el. Az itt keletkező gyulladáskeltő jelzőanyagok a keringésbe jutnak, így a szervezet távolabbi részeire, így az erek belső falára is hatással lehetnek. A folyamat nem feltétlenül igényli, hogy a szennyező részecskék közvetlenül eljussanak az érfalba: a tüdőben elinduló gyulladásos és idegrendszeri válaszok is közvetíthetik a hatást.

• Az endothel sejtréteg szabályozza az erek tágulását, gyulladása esetén romlik az érfal funkciója, továbbá hatással van a véralvadási rendszer működésére is.
• A légszennyezés hatására csökkenhet az értágító hatású nitrogén-monoxid hozzáférhetősége, ami tovább rontja az érrendszer normál működését.
• A folyamatra az is hatással lehet, hogy az oxidatív stressz fokozódása elősegíti a káros LDL-koleszterin felvételét, így könnyebben alakulhatnak ki a plakkok.
• Egyes kísérleti eredmények arra utalnak, hogy a légszennyezés a plakkok összetételét és stabilitását is befolyásolhatja, ami a szív-érrendszeri események - például a szívinfarktus - szempontjából is jelentős lehet.

Mekkora a légszennyezés hatása az érelmeszesedésre?

A légszennyezés és az érrendszeri károsodás közötti kapcsolatot különböző típusú kutatások támasztják alá. Ezek egy része az erek működését, más része az érfal vastagságát vagy az érelmeszesedéses plakkokat vizsgálta. A hatás mértéke függ a szennyező anyagok összetételétől, a kitettség időtartamától és az egyéni kockázati tényezőktől is.

• Egy 2025-ben megjelent áttekintésben ismertetett, 25 vizsgálatot összesítő metaanalízis a finom részecskék (PM2,5) és az endothel sejtek működését jelző ún. áramlásmediált értágulat kapcsolatát elemezte. Utóbbi érték azt mutatja meg, mennyire képes egy artéria a fokozott véráramlás hatására kitágulni. A PM2,5-koncentráció minden 10 mikrogramm/köbméteres emelkedéséhez rövid távú kitettség esetén átlagosan 0,17 százalékpontos, hosszú távú kitettség esetén pedig 0,99 százalékpontos csökkenés társult az értágulatot jelző mutatóban. A rövid távú összefüggés statisztikai bizonyossága határeset volt, míg a hosszú távú kapcsolat egyértelműbbnek bizonyult.
• Egy másik, a Framingham-vizsgálat adatait elemző kutatás eredményei szerint a fő közlekedési utakhoz közelebb élők ereinek merevsége nagyobb. A veszélyeztetett csoportba az 50 méternél kisebb távolságra lakók voltak, míg a 400–1000 méterre élőknél szignifikánsan kedvezőbbek voltak a mutatók. Meg kell jegyezni azonban, hogy a közutak közelsége nem elsősorban a légszennyezettség miatt lehet rizikónövelő tényező, hanem a közlekedési zaj vagy az eltérő lakókörnyezet is befolyásolhatja az eredményeket.
• Az érrendszeri elváltozások egyik jelzője a nyaki verőér falának vastagsága. Ez ugyan nem azonos a plakkok közvetlen mérésével, és nem jelenti automatikusan az ér ugyanilyen mértékű beszűkülését, ugyanakkor utal a kedvezőtlen érrndszeri folyamatokra. Egy, az autópályák közelségét vizsgáló kutatásban az utakhoz legfeljebb 100 méterre élőknél a nyaki verőér falának vastagodása évente átlagosan 5,5 mikrométer volt, ami körülbelül kétszeres ütem a tisztább levegőjű környezetben élőkhöz képest. Hasonló eredményre jutott a németországi Heinz Nixdorf Recall vizsgálat is, ami arra jutott, hogy a nagyobb közlekedési légszennyezésnek kitett területeken élők nyaki verőerének fala kedvezőtlenebb képet mutatott.
• Az emberi megfigyeléseket állatkísérletes eredmények is kiegészítik. Egy, a légszennyezés és az érelmeszesedés mechanizmusait áttekintő közlemény olyan egérkísérletet ismertetett, amelyben a finom részecskéknek (PM2,5) kitett állatoknál 25 százalékkal, az ultrafinom részecskéknek kitett állatoknál pedig 55 százalékkal nagyobb aortagyöki érelmeszesedéses lézióterületet mértek a szűrt levegőnek kitett kontrollállatokhoz képest.

Összességében a kutatások a légszennyezés és az érrendszeri károsodás közötti kapcsolatot támogatják, különösen a hosszú távú kitettség esetében.

Más környezeti hatások is befolyásolhatják az érelmeszesedést

A légszennyezés hatásának pontos megállapítása azért is nehéz, mert a mindennapi életbent más környezeti tényezők is összefüggésbe hozhatók az érrendszer állapotával. Ilyenek:

• Közlekedési zaj: különösen az éjszakai zajterhelés ronthatja az erek működését; a stresszválasz és a gyulladásos folyamatok is szerepet játszhatnak benne.
• Zöldterületek: a zöldebb környezet kedvezőbb szív-érrendszeri mutatókkal társulhat, részben a nagyobb fizikai aktivitás és a stressz mérséklése révén.
• Nehézfémek: az ólom, a kadmium a szervezetbe jutva oxidatív stresszt válthat ki; a magasabb kitettséget több vizsgálat az érelmeszesedés korai jeleivel hozta összefüggésbe.

E tényezők nem egymástól függetlenül vannak jelen: a forgalmas utak közelében például egyszerre lehet nagyobb a légszennyezés és a zajterhelés, miközben a zöldterületek elérhetősége és a mozgási lehetőségek is eltérhetnek.

Mit tehetünk a légszennyezés káros hatásainak mérsékléséért?

A kitettség csökkentését segítheti, ha nagy forgalmú utak helyett lehetőség szerint kevésbé szennyezett útvonalon sétálunk vagy kerékpározunk, a szabadban végzett intenzív mozgást a légszennyezettségi adatokhoz igazítjuk, szennyezett időszakokban mérsékeljük az utak közvetlen közelében töltött időt, otthon pedig megfelelő szellőztetéssel és szükség esetén részecskeszűrő légtisztítóval csökkentjük a beltéri szennyezőanyag-terhelést.

Ne feledjük azt sem, hogy a légszennyezés nem az érelmeszesedés elsődleges oka, hanem inkább súlyosbító tényezőnek tekinthető. Tegyünk meg mindent az érelmeszesedés megelőzésének bizonyított módszereinek követéséért. Ezek a dohányzás kerülése, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, valamint a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése, szükség esetén kezelése.

WEBBeteg összeállítás
Felhasznált irodalom: Mechanisms linking traffic-related air pollution and atherosclerosis (PubMed); Exposomic Determinants of Atherosclerosis (PubMed)