Koszorúér-szűkület - Hatásos a végtagpumpa

Szerző: MTI

Koszorúér-szűkület esetén a szívizomzat nem kap elég vért, oxigént, ezért a beteg gyakran tompa, nyomó fájdalmat tapasztal a mellkasában, amit latinul anginának neveznek.

Ez az esetek egy részében gyógyszerekkel jól befolyásolható, máskor szívkatéteres tágítással vagy a szűkületet áthidaló műtéttel kell kezelni, de most új technika is megjelent a láthatáron: az alsó végtagot ritmusosan összeszorító pumpa biztató eredményeit a szívgyógyászat egyik vezető folyóirata, a Circulation közölte.

Bizonyos szívműtétek lehetővé tételéhez már évtizedekkel ezelőtt kidolgozták a főverőérbe vezetett, ritmusosan fölfújódó pumpát. Ezt a rugalmas, hirtelen fölfújható-leereszthető hengert a főverőérbe, az aortába vezették be és úgy működött, mint valami ellenszív: amikor a beteg szíve összehúzódott és kilövellte a vért a főverőérbe, a fölfújódó ballon elzárta az aortát és a vért a koszorúerekbe irányította, majd a szív ellazulásakor segítette a szívüregek vérrel telítődését.

Az új módszer lényege az, hogy a kényelmesen fekvő beteg mindkét alsó végtagját olyan fölfújható ballonokkal borítják be, mint amilyet vérnyomásméréskor egyik karján visel. A ballonrendszert fölfújó szerkezetet a páciens EKG-ja irányítja: amikor az elektromos rendszer azt jelzi, hogy a szívkamrák arra kapnak parancsot, hogy összehúzódjanak, a ballonok is hirtelen fölfújódnak, majd az ellenkező fázisban elernyednek.

Ez a külső pumparendszer segíti a beteg szívét, hogy mind a koszorúérrendszer, mind a teljes érhálózat hatékonyabban működhessen. A módszert úgy alkalmazzák, hogy a páciens naponta egy óráig fekszik kezelés végett az ágyon, heti öt alkalommal. A teljes kúra hét hétig tart. Randy W. Braith és munkatársai 42 beteget vizsgáltak és kezeltek ezzel a módszerrel. A megfelelő értékelhetőség végett véletlenszerű elosztás szerint 28 betegnek a végtagját a bizonyítottan hatásos 300 higanymilliméterrel szorították össze, míg a 14 kontrollpáciensnél a végtagnyomás csak 70 higanymilliméter volt, minden alkalommal.

A megfelelően kezelt csoport értágító nitrogén-monoxid-termelése 36 százalékkal nőtt, míg a kontrollokban ez csak két százalék volt. Az anginás panaszok az első csoportban 52 százalékkal javultak, a másik csoport tagjainál nem változtak. Az új technika várhatóan a betegek egy részében, legalább egy időre, műtét nélkül is javulást hozhat.

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bőrproblémája van? Bőrproblémája van?

Online mobilapplikációs szolgáltatás. Hogy működik a teledermatológia? (x)

Magasvérnyomás-betegségem van?

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság...

Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

A koszorúér-meszesedés...

Coronariának orvosi szaknyelven a szívet ellátó verőeret nevezzük. Ennek az érrendszernek a meszesedését hívjuk coronariasclerosisnak. A...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.