• Mi a különbség a szívinfarktus és a stroke tünetei közt?

        Szerző: Kardioközpont - Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        Egy-egy kevésbé intenzív tünet, lassabban kialakuló fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, szükséges-e az azonnali orvosi ellátás vagy sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a szívinfarktus és a stroke tüneteinek sokszínűségére és azok különbségeire hívta fel a figyelmet.

        A szívinfarktus tünetei

        Amikor valaki az utcán sétálva a szívéhez kap és összeesik, senkinek sincs kétsége afelől, hogy azonnal mentőt kell hívni és a kiérkezésig meg kell kezdeni az újraélesztést. Gyakran azonban lassabban és kevésbé fájdalmasan jelentkeznek a tünetek, és az érintettek a bizonytalanságuk miatt túl későn hívnak segítséget. Ezért érdemes megismerni a legjellemzőbb tüneteket, amelyek szívinfarktusra utalhatnak.

        Hirdetés
        • Mellkasi fájdalom vagy diszkomfort
        • Ez az érzés a mellkas közepén jelentkezik, és tovább tart néhány percnél, előfordul, hogy enyhül, majd visszatér. Tűnhet nyomásnak, préselésnek is.
        • Fájdalom a felsőtest más részein
        • A fájdalom érintheti a karokat (nem feltétlenül csak a balt), a nyakat, az állkapcsot és a gyomrot.
        • Légszomj
        • Ez a tünet jelentkezhet a mellkasi fájdalom mellett vagy anélkül is.
        • Előfordulhat hányinger, hideg verejtékezés, zavarodottság.
        • A nőknél – a férfiakhoz hasonlóan – a vezető tünet szintén a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, de ők gyakrabban számolnak be utólag szokatlan fáradtságról, hidegrázásról, hányásról, izzadásról, a lapockákba sugárzó fájdalomról. Mindkét nemnél jellemző, hogy az állapot fizikai aktivitás vagy lelki stressz hatására romlik, és gyakran pihenéssel sem javul. Az esetek kb. 15 %-ban ugyanakkor nincsenek jellemző tünetek – ez főként az időseknél és a cukorbetegeknél fordulhat elő.

        Amennyiben azonban bármilyen említett tünetet észlelünk, azonnal mentőt kell hívni!

        Angina pectoris

        Mellkasi fájdalom akkor is kialakulhat, ha szűkültek az erek a szívben, hiszen így elégtelenné válhat a szívizomzat vérellátása. Ilyenkor a szorító mellkasi fájdalom rohamokban jelentkezik, testmozgásra vagy stresszre fokozódik, kisugárzik a karokba, a hátba, a gyomorba, különösen nőknél jellemző a hányinger, hányás is. Pihenésre és már kezelt betegeknél nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik. Bár az angina pectoris csak néhány percig tart, mégis ki kell vizsgáltatni, mert jelentősen növeli a szívinfarktus és a hirtelen halál kockázatát. Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal (melyek közül a legfontosabb a dohányzás elhagyása és a rendszeres mozgás) egyre eredményesebben kezelhető.

        A stroke tünetei

        A stroke-nál a szívinfarktussal szemben nem mutatkozik mellkasi fájdalom, sőt, az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem jelenik meg fájdalom. Jóval tipikusabbak viszont az idegrendszeri tünetek. Bekövetkezésekor a legfontosabb a gyors reakció, hiszen az időveszteséggel egyenesen arányos lehet az agykárosodás mértéke. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.

        • Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. (Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik. )
        • Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, összezavarodottság.
        • Egyensúlyzavar, járási nehézségek. (Meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.)
        • Erős, ismeretlen eredetű fejfájás.

        Ilyenkor a legfontosabb teendő a mentő kihívása!

        A korai felismerés és kezelés életmentő lehet

        A vészhelyzeteknél természetesen a mielőbbi orvosi, kórházi ellátás a legfontosabb, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni a kevésbé súlyos tünetek kivizsgálását sem. A fel-felbukkanó mellkasi fájdalom, szorítás, az erős szívdobogásérzés, a légszomj, a csökkenő terhelhetőség, az erősödő fáradtságérzés olyan tünetek, amelyek hátterében akár szív-érrendszeri betegség is állhat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ilyenkor érdemes egy kivizsgálással utánajárni az okoknak, vagyis ajánlatos elvégeztetni legalább egy kardiológiai szűrést, egy nagylabor vizsgálatot, nyugalmi- és terheléses EKG-t, valamint egy szívultrahangos vizsgálatot.

        Bővebben Diagnosztikai módszerek - EKG

        Dr. Vaskó Péter
         Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        Módosítva: 2019.12.22 15:06, Megjelenés: 2018.09.21 10:21
      • Cikkajánló

        Tüdőrák

        Tüdőrák

        Dr. Pukoli Dániel

        Személyre szabott terápia, precíziós onkológia a tüdőrák kezelésében.

        COVID-19 tanácsadás

        COVID-19 tanácsadás

        Medspot

        Elindult a Medspot alapítvány ingyenes tanácsadása orvosokkal, pszichológusokkal.

        Fiatalkori szívinfarktus

        A szívinfarktus bár gyakrabban fordul elő idősebbeken, de sajnos a fiatalokat sem kíméli. Többnyire, alapvetően egy érfal károsodása, plakk melletti vérlemezkedugó kialakulása, ritkábban a test más területén keletkezett vérrög megakadása, illetve a koszorúér átmeneti görcsös beszűkülése okozza a bajt.

        COVID-19 - Miért jelent nagyobb kockázatot a szívbetegek körében?

        A pandémiát okozó koronavírus nemcsak tüdőgyulladást okoz, hanem hatással van a szív- és érrendszerre is. Emiatt magasabb a komplikációk aránya az idősebbeknél, cukorbetegeknél, magas vérnyomással küzdőknél.

        A koronavírus miatt tapasztal éjszakai erős szívdobogást?

        A jelenlegi helyzet még a viszonylag higgadt embereket is szorongással töltheti el, sokan akár éjszaka is erős szívdobogásra ébrednek. Dr. Vaskó Péter a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy mik lehetnek a jelei annak, ha nem csak a stressz viszi fel a pulzust.

        A szívinfarktus okai, rizikófaktorai

        A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, menopauza után azonban a nők rizikója is megemelkedik. Bár a nem és a genetikai adottság nem módosítható, a rizikófaktorok többsége igen, illetve kiiktatható.

        A hideg idő veszélyes a szívre

        A hideg gyakran nagy kihívást jelent az élőlényeknek, ezalól az ember sem kivétel. A hideg idő a szívproblémákkal küzdő páciensek számára különösen megterhelő és veszélyes lehet. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ha az infarktus figyelmeztető jeleit tapasztalja, mellkasi fájdalma van, azonnal hívjon mentőt! De miért is jelent rendkívüli veszélyt a hideg idő?

        Élet szívinfarktus után

        A félelem csak az egyike azoknak az érzelmeknek, amiket az infarktuson átesett beteg és családja megtapasztalhat. A szükséges kezelés mellett az életmódváltás és a betegség lelki feldolgozása is komoly kihívás.

        Milyen tényezők növelik a szívinfarktus kockázatát?

        Az érbetegségek (érelmeszesedés, koszorúér-betegségek) rizikófaktorai a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát is növelik. Vannak olyan tényezők, amelyek nem befolyásolhatók, ilyen az életkor és a betegség(ek)re való hajlam. A kockázati tényezők közül azonban néhány kordában tartható vagy akár ki is iktatható egészséges életmóddal, életmódváltással.

        Második infarktus - megelőzhető?

        Elképzelni is nehéz azt, milyen érzés, amikor valakinek szívinfarktusa van: ezt tényleg csak azok tudják, akik át is élték. Ők viszont nagyon sokan vannak. És előfordulnak közöttük olyanok, akik nem is egyszer élik át ezeket a borzalmas, életveszélyes perceket-órákat. Merthogy a szívinfarktus egyszeri lezajlása nem mentesít egy újabb infarktustól. Mi ennek az oka? Hogyan lehet elkerülni?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.