Szív-érrendszer
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
Keringési zavar alatt az erekben a véráramlás korlátozottságát értjük. A betegség diagnosztizálása után történhet orvosi beavatkozás, gyógyszeres kezelés, valamint fizioterápia. Mi alapján dönt az orvos az ideális kezelésről? Van-e lehetőség a keringési zavar megelőzésére?
A téma cikkei |
2/1 A keringési zavarok okai, rizikófaktorai és típusai 2/2 A keringési zavarok kezelési lehetőségei és megelőzése |
A diagnózis megállapításához az orvos kikérdezi a beteget (anamnézis felvétele), valamint a következő vizsgálatok elvégzésére lehet szükség: összehasonlító vérnyomásmérés (jobb és bal oldali végtagban mért vérnyomásértékek összehasonlítása), boka-kar index, provokációs mérések (például járáspróba), Doppler-szonográfia, oszcillográfia, angiográfia.
Ezt a cikket is olvassa el! Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet
A kezelés minden esetben attól függ, hogy mi a konkrét betegség, illetve milyen ok váltotta azt ki. Az orvos a közvetlen okot, tehát az érszűkületet vagy érelzáródást, illetve a háttérben álló betegséget kezeli.
1. Orvosi beavatkozások: akut érelzáródás esetén a beteg életveszélyben van, azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyenkor gyakran elkerülhetetlen a műtét. Krónikus keringési zavar esetén is operációra lehet szükség. Például a következő terápiás intézkedések jöhetnek szóba:
2. Gyógyszeres kezelés: Az orvos a keringési zavarok indirekt kezeléseként gyógyszerszedést rendelhet el, ami azonban általában csak a korlátozott vérkeringés következményét és nem közvetlenül az okát szünteti meg. Ilyenek például a fájdalomcsillapítók.
Gyógyszeres kezelésre a további szövődmények megelőzése érdekében viszont feltétlenül szükség lehet (pl. vérkeringést támogató szerek (ilyen pl. az értágító hatású prosztaglandin), illetve a trombociták aggregációját (összetapadását) gátló hatóanyagok (pl. acetil-szalicilsav)).
3. A fizioterápiás kezelések közül a mozgásterápia, illetve a szénsavas fürdőkezelések jöhetnek szóba.
Amennyiben Önnek diagnosztizált keringési zavara van, járjon rendszeresen orvosi kontrollvizsgálatra és tartsa be kezelőorvosa utasításait mind a gyógyszerszedésre, mind az életmódra vonatkozóan. Ha keringési zavarokra utaló tünetei vannak, feltétlenül forduljon orvoshoz! Mindezek mellett betegeknek és egészségeseknek egyaránt fontos a rizikófaktorok kerülése.
Olvasson tovább! Életveszélyes helyzetek, amikor minden perc számít - Stroke és szívinfarktus
Forrás: WEBBeteg
B. M., szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász
Diabéteszes neuropátia
Prof. Dr. Barkai LászlóA cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.
Migrén
Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. HabilMikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?
Eisenmenger-szindróma
Az Eisenmenger-szindróma a veleszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.
Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet
A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.
A keringési zavarok okai, rizikófaktorai és típusai
Keringési zavar alatt az erekben a véráramlás korlátozottságát értjük. Lehet akut vagy krónikus, és a szervezet különböző pontjain léphet fel. Rendkívül gyakran alakul ki az agyban és a szívben, de a karokat és a lábakat is érinthetik keringési zavarok.
háziorvos, transzfúziológus
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!