A keringési zavarok kezelési lehetőségei és megelőzésük

Keringési zavar alatt az erekben a véráramlás korlátozottságát értjük. A betegség diagnosztizálása után történhet orvosi beavatkozás, gyógyszeres kezelés, valamint fizioterápia. Mi alapján dönt az orvos az ideális kezelésről? Van-e lehetőség a keringési zavar megelőzésére?

Keringési zavarok diagnosztizálása

A diagnózis megállapításához az orvos kikérdezi a beteget (anamnézis felvétele), valamint a következő vizsgálatok elvégzésére lehet szükség: összehasonlító vérnyomásmérés (jobb és bal oldali végtagban mért vérnyomásértékek összehasonlítása), boka-kar index, provokációs mérések (például járáspróba), Doppler-szonográfia, oszcillográfia, angiográfia.

Ezt a cikket is olvassa el! Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet

Terápiás lehetőségek

A kezelés minden esetben attól függ, hogy mi a konkrét betegség, illetve milyen ok váltotta azt ki. Az orvos a közvetlen okot, tehát az érszűkületet vagy érelzáródást, illetve a háttérben álló betegséget kezeli.

1. Orvosi beavatkozások: akut érelzáródás esetén a beteg életveszélyben van, azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyenkor gyakran elkerülhetetlen a műtét. Krónikus keringési zavar esetén is operációra lehet szükség. Például a következő terápiás intézkedések jöhetnek szóba:

• A vérrög eltávolítása helyi érzéstelenítésben
• A beszűkült érszakasz kitágítása ballonkatéterrel vagy sztenttel
• Vérrögoldó injekció adása
• Az ér feltárása után az elzáródást okozó anyag eltávolítása
• Végtagok esetében, ha semmilyen más módszerrel nem sikerült megszüntetni a végtagban az érelzáródást, akkor végső lehetőségként ritkán amputációra kerülhet sor.
• Raynaud-szindróma kivételesen súlyos eseteiben az érintett érszakaszt beidegző szimpatikus idegek átmetszésére lehet szükség.

2. Gyógyszeres kezelés: Az orvos a keringési zavarok indirekt kezeléseként gyógyszerszedést rendelhet el, ami azonban általában csak a korlátozott vérkeringés következményét és nem közvetlenül az okát szünteti meg. Ilyenek például a fájdalomcsillapítók.

Gyógyszeres kezelésre a további szövődmények megelőzése érdekében viszont feltétlenül szükség lehet (pl. vérkeringést támogató szerek (ilyen pl. az értágító hatású prosztaglandin), illetve a trombociták aggregációját (összetapadását) gátló hatóanyagok (pl. acetil-szalicilsav)).

3. A fizioterápiás kezelések közül a mozgásterápia, illetve a szénsavas fürdőkezelések jöhetnek szóba.

Mit tehet a keringési zavarok megelőzése érdekében?

Amennyiben Önnek diagnosztizált keringési zavara van, járjon rendszeresen orvosi kontrollvizsgálatra és tartsa be kezelőorvosa utasításait mind a gyógyszerszedésre, mind az életmódra vonatkozóan. Ha keringési zavarokra utaló tünetei vannak, feltétlenül forduljon orvoshoz! Mindezek mellett betegeknek és egészségeseknek egyaránt fontos a rizikófaktorok kerülése.

• Szokjon le a dohányzásról!
• Sportoljon rendszeresen!
• Táplálkozzon egészségesen, étrendje legyen kiegyensúlyozott!
• Ha túlsúlyos, adja le plusz kilóit! Törekedjen a normál testsúly elérésére és megtartására!
• Amennyiben magas a vérnyomása, zsíranyagcsere-zavarban, cukorbetegségben vagy egyéb betegségben szenved, kezeltesse betegségét!

Olvasson tovább! Életveszélyes helyzetek, amikor minden perc számít - Stroke és szívinfarktus

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász