• 6 tünet, amellyel kardiológushoz kell fordulni

        Szerző: Kardioközpont - Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa azokról a tünetekről beszélt, amelyek okát feltétlenül ki kell vizsgáltatni.

        Rizikófaktorok

        Egész nap rohanunk, egyre nagyobb stresszben élünk, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket fogyasztunk, a lakosság közel 30 százaléka dohányzik. Ezen felül a mozgásszegény életmód és az elhízás is nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megjelenéséhez. Az életmódbeli tényezők mellett kiemelten fontos az öröklődés szerepe, azok esetében, akiknél megfigyelhető a szív- és érrendszeri betegségek családon belüli halmozódása, fokozott a betegség kialakulásának kockázata.

        Ezt olvasta már? A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

        Hirdetés

        6 figyelmeztető tünet

        A szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alattiaknál a férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához  kapcsolódó hormonális változások miatt a nők esetében is gyorsan nő a gyakoriságuk, így ettől az életkortól a kockázat a két nem tagjai között közel azonos - ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

        - A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és a jellegtől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!

        1. Mellkasi fájdalom
          A bizonytalan mellkasi fájdalomnak sokféle oka lehet (például reflux, asztma, izomfájdalom), de fontos a kardiológiai kivizsgálás, hogy kizárható legyen a szív-érrendszeri betegség.  Ha a fájdalom jellemzően terhelésre jelentkezik, az többek közt szívkoszorúér-betegség jele lehet. Amennyiben pedig a fellépő szorító, fájó érzés pihentetés hatására sem csökken néhány percen belül, jobb, ha azonnal orvost hívunk.

        2. Légszomj, fulladás vagy nehézlégzés
          A terhelésre kialakuló légszomj, fulladás elsősorban a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Előfordul, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami szintén kezelést igényel. Ha azonban a terhelésre jelentkező fulladás pihenést követően nem javul vagy csak nagyon lassan, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges, hiszen egyre súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, melynek kezelése nem tűr halasztást.

        3. Nyugalmi állapotban jelentkező szívdobogásérzés, magas pulzusszám
          Szapora pulzusról beszélünk, ha nyugalmi állapotban 90-nél több ütést mérünk. Ugyanakkor, ha minden kiváltó ok nélkül 2-3 napon keresztül a pulzus szapora, ajánlatos a kardiológiai kivizsgálás. A szapora és/vagy szabálytalan pulzust több szív-érrendszeri betegség is okozhatja, ennek érdemes utánajárni.

        4. Szokatlan gyengeség, szédülés, ájulás
          Leggyakrabban éhség, kiszáradás, hosszú állás okozza a gyengeséget, szédülést, de cukorbetegeknél is előfordulhat az eszméletvesztés. Túl alacsony vagy túl magas vérnyomás is okozhat elgyengülést, mint ahogyan ez lehet egyes vérnyomáscsökkentők, értágítók mellékhatása. Azonban ha nem ilyen nyilvánvaló ok áll a háttérben, a kardiológiai kivizsgáláson eldőlhet, nem a szívműködés zavara húzódik-e meg a háttérben. Főként szívritmuszavar, túl lassú szívműködés, elégtelen pumpafunkció okozhat ájulást.

        5. Zsibbadás a karban
          A zsibbadás gyakori panasz, illetve több betegséget is jelezhet, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legalaposabban le tudjuk írni. Előfordul, hogy mozgásszervi oka van a tünetnek, de akár vérrög, agyér szűkület, keringési- vagy vérellátási zavar is eredményezheti ezt a tünetet.

        6. Gyakori fejfájás
          A fejfájás jelensége mögött olyan sokféle ok állhat, hogy a kivizsgálás is nagyon összetett orvosi feladat. Neurológus, fogorvos, endokrinológus, fül-orr-gégész, fájdalomspecialista közreműködésére is szükség lehet, de mivel akár vérnyomásproblémák is okozhatnak fejfájást, ha a kézenfekvő okok kizárhatók, érdemes kardiológust is felkeresni.

        Tovább Tudjon meg többet a szív- és érrendszeri betegségekről a WEBBetegen!

        Dr. Vaskó Péter
         Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        Módosítva: 2020.10.22 03:06, Megjelenés: 2017.07.10 09:41
      • Cikkajánló

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Szponzorált tartalom

        Vegyük komolyan! A leendő anyukának a saját egészségére is fokozottan figyelnie kell! (x)

        Korai menopauza

        Korai menopauza

        Cs. K., fordító

        Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Mire számíthat? Hogyan kezelhető?

        Rendetlen szív - Idősebb korban sem természetes

        Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint csak a kivizsgálás döntheti el, hogy nincs-e szívritmuszavar a tünetek hátterében.

        Magasvérnyomás-betegségem van?

        A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság 30-45%-át érinti, előfordulása az életkor előrehaladtával fokozatosan nő. Magas morbiditása és mortalitási kockázata miatt a korai felismerés és megfelelő kezelés kiemelten fontos a betegek számára.

        Agyi érelmeszesedés

        Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

        A szívbillentyűk leggyakoribb szerzett betegségei

        A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

        A szívnagyobbodás

        A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

        Ezek jelezhetik előre a szívritmuszavart

        Bizonyos pótütések vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előre vetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

        Ön tudja, hogy hány éves a szíve? Mi az, ami öregítheti?

        Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jelentős esélye van annak, hogy a szíve öregebb, mint a valós életkora. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa az összefüggésekre és a tennivalókra hívta fel a figyelmet.

        Ön szívbeteg? Fogadja meg a tanácsainkat

        A szívbetegeknek fokozottan érdemes vigyázniuk magukra a kánikulai időszakban, különösen, ha 50 év felettiek, társbetegségeik is vannak és/vagy túlsúlyosak. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa hasznos tanácsokat ad.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.