Drogok és veszélyeik: a mefedron
megjelent:
A mefedron, más néven 4-metilmetkatinon vagy 4-MMC, egy szintetikus stimuláns, amely a katinonok vegyületcsoportjába tartozik. A mefedront az elmúlt másfél évtized egyik leggyorsabban terjedő dizájner drogjaként tartják számon, amely sokáig "legális partidrogként" került forgalomba, mielőtt több ország – köztük Magyarország is – betiltotta.
A téma cikkei |
9/1 Drogok és veszélyeik: a heroin és más ópiátok 9/2 Drogok és veszélyeik: a kokain 9/3 Drogok és veszélyeik: a speed (amfetamin) 9/4 Drogok és veszélyeik: az extasy (MDMA) 9/5 Drogok és veszélyeik: mefedron 9/6 Drogok és veszélyeik: az LSD 9/7 Drogok és veszélyeik: a kannabisz 9/8 Drogok és veszélyeik: pszichedelikus gombák 9/9 Drogok és veszélyeik: szerves oldószerek |
A szer elsőként az Egyesült Királyságban és Nyugat-Európában vált népszerűvé, főként fiatalok körében, majd több halálesetet is összefüggésbe hoztak a mefedronhasználattal. Előállítása jellemzően nem ellenőrzött körülmények között, illegális laboratóriumokban történik, ami jelentősen megnöveli a vele kapcsolatos egészségügyi kockázatokat.
A mefedron használata és hatásamechanizmusa
A mefedron egy centrális idegrendszeri stimuláns, amely fokozza az agy szerotonin-, dopamin- és noradrenalin-aktivitását. Ezt a hármas hatástól a felhasználók éberséget, jókedvet, fokozott energiaszintet és szociális nyitottságot tapasztalnak. Hatásai a kokain, a metamfetamin és az MDMA (extasy) élményének keverékeként írhatók le.
Leggyakoribb alkalmazási módjai a következők:
- orális bevétel (kapszula, tabletta vagy por formájában)
- orrba szippantás (sniffelés)
- injekciós használat – ritkább, de a legsúlyosabb mellékhatásokkal jár
A hatás gyorsan kialakul, különösen az úgynevezett sniffelés esetén, és 30 perctől 1 óráig tart, majd lassan elhalványul. A tapasztalatok szerint a rövid hatástartam miatt sok felhasználó többször ismétli az adagolást egyetlen éjszaka alatt, ami jelentősen növeli a túladagolás kockázatát.
A felhasználók által leggyakrabban jelentett hatások a következők:
- fokozott éberség és figyelem
- eufória
- izgatottság, fokozott aktivitás
- beszédkényszer, társas nyitottság
- fokozott szexuális vágy és teljesítmény
- megnövekedett önbizalom és tettvágy
- csökkent fáradtságérzet
- egyes esetekben szorongáscsökkenés
Ezek a hatások ugyan rövid távon akár pozitívnak is tűnhetnek, de gyorsan helyet adnak negatív testi és pszichés következményeknek, különösen ismételt vagy nagy dózisú használat esetén.
Mellékhatások és szövődmények
A mefedron akut mellékhatásai hasonlítanak más stimulánsokéhoz, ám intenzitásuk és megjelenési arányuk sokszor súlyosabb lehet. A használók jelentős százaléka tapasztalt:
- fokozott verejtékezést
- fejfájást
- szapora szívverést és szívritmuszavart
- hányingert és hányást
- végtagok lehűlését, elszíneződését, melyik a keringési zavar jelei
- izomremegést, fogcsikorgatást
- alvászavart és kimerültséget
- szorongásos rohamokat, pánikot, paranoiát
- egyes esetekben hallucinációkat és rövid pszichotikus epizódokat
A pszichés mellékhatások közül különösen veszélyes a paranoia, amely gyakran jár együtt bizalmatlansággal, üldöztetéses téveszmékkel. Ezt az állapotot tovább súlyosbítja az alvásmegvonás, amely több napon át tartó használat során gyakori.
A függőség és hosszú távú hatások
A mefedron erősen addiktív szer, a rövid és intenzív hatás miatt a felhasználók könnyen hajlamosak újra és újra használni, sokszor már az első élményt követően.
A szer pszichés függőséget alakít ki, amit a következők jellemeznek:
- kontrollvesztés az adagolás felett
- gyakori visszaesés a kísérletezett abbahagyás után
- erős sóvárgás
- fokozódó ingerlékenység, frusztráció használat nélkül
- társas és munkahelyi problémák, marginalizálódás
A megvonási tünetek között szerepelhet:
- levertség, depresszív hangulat
- alvászavar, álmatlanság
- étvágytalanság vagy épp falásrohamok
- nyugtalanság, ingerlékenység
Mennyire veszélyes a mefedron?
A mefedron egyik legnagyobb veszélye, hogy sosem fejlesztették gyógyászati célokra – ellentétben például a metamfetaminnal vagy a metadonnal –, így nincsenek megbízható toxikológiai vagy farmakológiai adatok róla. Gyakran illegális laboratóriumokban állítják elő, és a készítmények összetétele jelentősen eltérhet, akár egyazon név alatt is. Ez fokozza a túladagolás és az ismeretlen interakciók kockázatát.
Egyes jelentések szerint a szer akut szívleállást, agyödémát, vagy végzetes hőkimerülést is okozhatott. Mivel a hatás gyorsan elmúlik, sokan újrahasználják, így megnő a túladagolás valószínűsége.
Mi a különbség a mefedron és a metadon között?
Fontos tisztázni, hogy a mefedron és a metadon teljesen eltérő szereket jelentenek. A metadon egy szintetikus opioid, amit gyógyszerként fájdalomcsillapításra és heroinfüggők fenntartó kezelésére használnak. A mefedron viszont egy serkentő hatású partidrog, melynek nincs orvosi felhasználása, és amelyet kizárólag rekreációs céllal alkalmaznak. A két szer tehát hatásmechanizmusában, felhasználási céljában és veszélyeiben is eltér egymástól.
Összegzés
A mefedron használata az utóbbi években kissé háttérbe szorult a dizájner drogok gyors ütemű változása miatt, ám veszélyei továbbra is valósak. A szer jellemzően fiatal, bulizó közösségekben jelenik meg, ahol a társas nyomás és a kíváncsiság könnyen elnyomhatja az óvatosságot.
Mivel a mefedron nem ártalmatlan "buliszer", hanem potenciálisan halálos pszichoaktív anyag, fontos a hiteles tájékoztatás és a korai prevenció. A szerhasználat mögötti okok (például a feszültség, a magány és az önértékelési zavarok) felismerése és kezelése legalább annyira fontos, mint maga az információ a drogokról. Az egészségügyi, oktatási és szociális intézmények közös felelőssége, hogy a fiatalok ne csak veszélyt, hanem alternatívát és kapaszkodót is lássanak a világban.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Sztankovics Dániel, biológus