Szőnyi Ferenc - Hol a teljesítőképesség határa?

Néhány napja egy magyar versenyző, Szőnyi Ferenc nevétől hangos Mexikó: ő nyerte meg a Mexico double deca ironman nevet viselő versenyt, ahol az Ironman-versenyek távjának hússzorosát teljesítette. Elsőként szakította át a célszalagot, és abban is első volt, hogy eddig egy magyar sem volt képes erre. A világon is mindössze csak négyen mondhatják el ezt magukról rajta kívül.

A versenyzők 76 kilométert úsztak, 3600 kilométert kerékpároztak és 844 kilométert futottak, már aki képes volt ezeknek az irdatlan számoknak a teljesítésére. Dr. Pavlik Gábor, a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium elnöke óva int mindenkit attól, hogy ezt tűzze ki célul.

Hiszen ez annyira extrém teljesítmény, hogy már akár az életet is veszélyeztetheti, már túlmegy az egészséges sport határán.

Saját bevallása szerint még nem találkozott ilyen szélsőséges teljesítménnyel, azonban minden elismerése Szőnyi Ferencé.

Az, hogy Szőnyi Ferenc erre képes volt, talán kivételes genetikai adottságainak is köszönhető, nem mindenki képes erre, még úgysem, ha előtte komolyan edz. Tisztában kell lenni a biológia törvényeivel is.

Hogyan pótolható verseny közben a kalória?

Szőnyi Ferenc a célban A kép forrása a versenyző blogja.

Dr. Pavlik Gábor azt mondja, egy ehhez hasnoló versenyen való részvételt nagyon jól meg kell tervezni, és vonatkozik ez az elvesztett kalória pótlására is. Egy 60-80 perces folyamatos edzés után már megjelennek a vizeletben a fehérjebontás égéstermékei, azaz a szervezet elkezdi a fehérjét bontani. Tehát 60-80 perc fölötti edzésidő már táplálkozást igényel.

Amikor edz valaki, akkor a szimpatikus idegrendszere szinte teljesen leáll, a paraszimpatikus idegrendszer működése van túlsúlyban. Ilyenkor tehát – hiába eszik meg valaki mondjuk biciklizés közben egy szelet rántott húst- az emésztés gyakorlatilag áll.

Olyan anyagra van ilyenkor szükség, ami emésztés nélkül továbbhalad a vékonybél felé. Ezek pedig a cukrok, szénhidrátok. A sportitalokban vannak ilyen anyagok, lassabban felszívódó szénhidráttal vegyesen. Amikor szünet van, akkor pedig fokozottan oda kell figyelni a rendes táplálkozásra.

A fehérjéről is gondoskodni kell!

Fehérjéről kiemelten kell gondoskodni, fehér hús, tojás, sajt alkalmas erre a célra. Ha ez elmarad, annak gyorsan kialakuló vérszegénység, vagy akár izomhúzódás is lehet a következménye.

A verseny előtt még jótékony hatású lehet egy kis cukorbevitel. Amit viszont ajánlatos kerülni, az a belsőségek fogyasztása. A sportorvos példaként említette, hogy egy maratoni táv lefutásával a versenyző 3-4 liter folyadékot is veszíthet, ezt azonnal nem lehet visszapótolni.

Pavlik doktor néhány jelet is említett, amelyek jelentkezése esetén a versenyzőnek saját jól felfogott érdekében fel kell adni a küzdelmet: egyik ilyen az úgynevezett leéhezés.

Ebben az esetben farkaséhséget érez a sportoló, enni mégsem tud. Valószínű, hogy a vércukra esett le. Ilyenkor pihenni kell, hogy a szervezet emésztése újra beindulhasson. Ha a versenyzőnek nyakában dobog a szíve, akkor valószínűleg szívritmuszavarral küzd.

Ez is vezethet az úgynevezett hirtelen halálhoz. Ugyancsak hasonlóan veszélyes helyzet, amikor a versenyző vérnyomása megy fel: ilyen fordulhat elő például kerékpározáskor. Lüktet a halántéka, kipirul, zihál. Jellemzően az alsó, diasztolés érték nem megy feljebb, a szisztolés azonban igen.

(WEBBeteg - Czibere Anikó)