Hirdetés
      • Petefészekciszta: érdemes megműttetni?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos

        Amennyiben nem okoz panaszt a ciszta, akkor is érdemes műtéti úton eltávolítani, hiszen növekedésével a petefészekszövetet roncsolja, így rontja a későbbi teherbeesés esélyét.

        Sokan nem tudják, hogy a petefészekciszta nem egy konkrét betegségnek a neve, hanem csak egy tünetet ír le. A ciszta hólyagot, tömlőt jelent magyarul. Tehát a petefészekciszta egy összefoglaló kifejezés, mely legtöbbször egy folyadékkal telt, hártyával vagy vaskosabb fallal körülvett elváltozást jelöl, mely a petefészken alakul ki.

        Hirdetés

        Petefészekrák vagy ciszta?

        Ha nőgyógyászati vizsgálat alkalmával, vagy ultrahang-, illetve CT-vizsgálat során a petefészekben valamilyen elváltozásra derül fény, általában csak műtéttel dönthető el biztosan, hogy ártalmatlan cisztáról, vagy valódi - jó-, illetve rosszindulatú - daganatról van-e szó.

        A petefészek valódi tumorai

        Petefészekciszta minden korosztályban előfordulhat. Sokszor a beteg panaszmentes, csak az évenkénti rutin nőgyógyászati vizsgálat derít fényt a petefészek tömlő jelenlétére. Nagyobb méretű ciszták nőgyógyászati vizsgálat során tapinthatóak a kismedencében. 

        Az ultrahangos vizsgálatok elterjedésével sok kisebb tömlő is diagnosztizálhatóvá vált. Az ultrahangvizsgálat során igen pontos képet kaphatunk a ciszta szerkezetéről, ez nyújt segítséget a kezelőorvosnak a betegség természetének megítélésében.

        Ciszták bármely szerven kialakulhatnak. A petefészek sajátos szerkezete miatt azonban itt sokkal gyakrabban jelentkeznek, mint más szerveken. A jóindulatú ciszták jellemzően a pubertás kezdetétől a változó korig bármikor kialakulhatnak. Van, akinek soha nem volt, illetve nem tudott róla, és van, akinek többször jelentkezett visszatérő panaszokat okozó jóindulatú petefészekcisztája.

        A rosszindulatú folyamatok jellemzően menopauza után jelentkeznek. Fogamzóképes korban a petefészekben növekvő tüszők átalakulhatnak cisztává. A petesejt érését követően, ha a tüsző fala nem reped meg, a tüsző tovább nő, így jön létre a ciszta a petefészekben. Ezekre a cisztákra jellemző, hogy egy-két menstruációs ciklus után elmúlnak műtéti beavatkozás nélkül is. Kezelésre akkor van szükség amennyiben a ciszta panaszokat okoz a betegnek.

        Rontja a teherbeesés esélyét

        Endometriosis esetén, amikor a méhnyálkahártyasejtek a méh üregén kívül helyezkednek el, szintén kialakulhat petefészekciszta (endometrioma). A betegek menstruáció ideje alatt jelentkező erős alhasi fájdalomra panaszkodnak, és ez az elváltozás gyakran meddőséget is okoz. Ez a típusú petefészektömlő nem szívódik fel, gyógyszeres kezelésre sem szűnik meg. Végleges megoldása a műtét. Amennyiben nem okoz panaszt, akkor is érdemes műtéti úton eltávolítani, hiszen növekedésével a petefészek szövetet roncsolja, így rontja a későbbi teherbeesés esélyét.

        A petefészek állományában jelenlévő sejtek rendellenes fejlődésnek köszönhetően jön létre az úgynevezett dermoid tömlő. Ez jóindulatú elváltozás, azonban eltávolítása panaszok miatt, valamint a petefészekben történő térfoglalása miatt orvosilag indokolt és javasolt.

        A petefészekciszta lehet rosszindulatú petefészek megbetegedés jele is. Amennyiben a  nőgyógyászati fizikális vizsgálat, a beteg kora, kórelőzménye, az ultrahangvizsgálat eredménye, illetve egyéb kiegészítő vizsgálatok felvetik a petefészekrák gyanúját, úgy biztos diagnózishoz csak szövettani vizsgálat után juthatunk. Ezekben az esetekben a műtét elkerülhetetlen.

        A petefészekciszta

        A ciszta sebészi kezelése

        Vannak esetek mikor a várakozás, illetve a rendszeres kontroll esetleg gyógyszeres terápia elegendő lehet. Amennyiben a petefészek tömlő felszívódása nem várható, vagy amennyiben a betegnek panaszai vannak, illetve ha felmerül a rosszindulatú petefészek megbetegedés lehetősége úgy műtétre kerülhet sor.  

        A beteg számára legkisebb beavatkozást a ciszta hüvelyen keresztül történő leengedése, megcsapolása (punctiója) jelenti. Ez rövid érzéstelenítésben történik. Csak egyszerű, egy rekeszű, csupán folyadékot tartalmazó ciszták esetén van lehetőség. A beavatkozás ultrahangos vezérléssel történik. Ebben az esetben a tömlő fala összeesik, de nem kerül eltávolításra, emiatt a kiújulás esélye nagy. Késői következmény elkerülése céljából hasi műtét végzése jön szóba, mely során az egész ciszta eltávolítható.

        A hasi műtét történhet hasmetszéssel (laparotomia) illetve hastükrözéses (laparoscopia) módszerrel: A hastükrözés (laparoscopia) altatásban végzett műtét, mely abban különbözik a hasmetszéses műtéttől, hogy a hasüregbe való bejutás módja más. Hastükrözés során több kisebb metszésen keresztül jutnak a kismedencében.

        A műtét célja a petefészektömlő maradék nélküli eltávolítása úgy, hogy közben a petefészek a legkisebb károsodást szenvedje. Laparoscopos műtét előnye, hogy a gyógyulási idő jelentősen rövidebb, a beteg hamarabb otthonába kerül. Jelentős még az esztétikai különbség is, mivel hastükrözés után néhány 3-4 centiméteres heg marad vissza a hason.

        Előfordulhat, hogy hastükrözés nem végezhető el, mivel a ciszta olyan nagy, hogy nem távolítható el ezzel a technikával, vagy felmerül a ciszta szerkezete alapján a rosszindulatúság gyanúja. Ezekben az esetekben hasmegnyitásos műtét (laparotomia) végzendő. Ez a műtét is altatásban zajlik, rendszerint a has alsó részén marad utána egy 10-15 centiméteres heg. Amennyiben petefészek tumor miatt végzik, úgy nem csak a tömlőt távolítják el, hanem az egész petefészket. A műtét utáni rövid időszakot szoros megfigyelés alatt töltik a betegek.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Varratszedés, a metszés típusától függően, a műtét utáni ötödik vagy hatodik napon történik. A pácienst amennyiben panaszmentes, illetve a műtét szövődménymentesen zajlott úgy otthonába engedik. Bármely műtéttípust végezzék is a szövettani vizsgálat végzése fontos. Ennek eredményéért a műtét utáni második héten érdemes jelentkezni a kezelőorvosnál. Ilyenkor a további teendők tisztázása érdekében megbeszélik a szövettani leletet. Általában a teljes gyógyulás 6 hét, ekkor nőgyógyászati kontroll indokolt.

        Hogyan előzhető meg a ciszta kialakulása?

        A petefészekciszták kialakulását megelőzni nem lehet, azonban a szájon át szedhető, hormontartalmú fogamzásgátló tabletták alkalmazása csökkenti egyes jó- és rosszindulatú cisztatípusok előfordulási gyakoriságát. A ciszták, illetve rosszindulatú petefészek elváltozások gyakran családi halmozódást mutatnak, ezért azoknak, akinek a családjában ilyen megbetegedés előfordult, rendkívül fontos a rendszeres, célzott nőgyógyászati szűrővizsgálat.

        Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvosForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos

        Módosítva: 2018.11.02 14:55, Megjelenés: 2017.09.25 16:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Hematológia

        Hematológia

        Dr. Soltész Annamária

        Esszenciális trombocitémiában a vérlemezkeszám nagyon megnő. Tünetek és kezelés.

        Bioritmus

        Bioritmus

        Dr. Kónya Judit

        A nem megfelelő bioritmus számos betegség forrása lehet, szívbetegséghez is vezethet.

        Az ikerterhesség

        Az ikrekkel várandós anyukákat az orvostudomány mindig is kiemelt figyelemmel kísérte, hiszen a terhesség náluk több kockázatot hordoz magában, mint azoknál, akik csak egy gyermeket hordoznak a szívük alatt.

        Symphysis-pubis disfunctio - A szeméremcsont ízületének fellazulás

        Ez az elváltozás symphysiolysis vagy symphyseolysis néven is ismert. Magyarul a szeméremcsont ízületének fellazulását jelenti. Leggyakrabban 10 és 50 év között jelentkezik, nőkön.

        Császármetszés - Amit jó tudni

        Sokan azt gondolják, hogy a császármetszés a szülés könnyebb változata, azonban ez nem feltétlenül van így. Mint minden műtétnek, ennek is lehet szövődménye, ami adott esetben sokkal veszélyesebb és súlyosabb a természetes úton való szülés szövődményeinél. Mit kell tudni a császármetszésről?

        Miről ismerhető fel a terhességi epepangás?

        Amikor egy nő várandós lesz, szervezete már szinte a fogantatás pillanatától elkezd készülődni a magzat kihordásának hosszú időtartamára és a megszületés eseményére. Ezen változások gyakorlatilag minden szervet, szervrendszert érintenek, hátterükben a megtermékenyítéskor elkezdődött neurohormonális szabályzó rendszerek komplex működése áll. A kifejlett magzat megszületéséig a leendő édesanyák szervezetének számos kihívással kell megküzdenie, ezek közül az egyik, viszonylag gyakori kórkép a terhességi epepangás.

        Miért növekedhet a trombózisveszély terhesség idején?

        Mai ismereteink alapján számos veleszületett és szerzett tényező vezethet vérrög (trombus) kialakulásához az artériás és a vénás rendszerben. Az öröklődő faktorokon túl azonban önálló trombózis rizikót jelent maga a terhesség is. Vajon miért jár nagyobb rizikóval ez az időszak a nők életében?

        Ezek lehetnek az ikerterhesség első jelei

        Nemcsak a normál terhességnek vannak korai jelei, hanem az ikerterhességnek is. Általánosságban elmondható, hogy a terhesség korai jelei ikerterhesség során fokozottan vannak jelen. Mivel az ikerterhességre lelkileg, fizikailag, anyagilag és érzelmileg is fel kell készülni, összeszedtük a leggyakoribb tüneteket, melyek arra utalnak, hogy többes terhességről van szó.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA