Értelmi fejlődési zavar – Terápia és kilátások
aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos frissítve:
Hogyan történik az értelmi fejlődési zavar (értelmi fogyatékosság) ellátása? Mi várható a terápiáktól, támogatástól?
| A téma cikkei |
| 2/1 Értelmi fejlődési zavar (értelmi fogyatékosság) |
Kezelés és támogatás
Az értelmi fejlődési zavar nem olyan állapot, amely egyetlen gyógyszerrel vagy egy rövid kezeléssel megszüntethető. Az ellátás célja a képességek fejlesztése, az önállóság lehetőség szerinti növelése, a társadalmi részvétel elősegítése, a társuló problémák kezelése és az életminőség javítása.
Az értelmi fejlődési zavar nem olyan állapot, amely egyetlen gyógyszerrel vagy egy rövid kezeléssel megszüntethető. Az ellátás célja a képességek fejlesztése, az önállóság lehetőség szerinti növelése, a társadalmi részvétel elősegítése, a társuló problémák kezelése és az életminőség javítása.
A támogatás az egyéni szükségletektől függően több szakember együttműködését igényelheti. Részt vehet benne gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, gyógytornász, ergoterapeuta, egyéb szakorvosok, szociális szakemberek és más segítő szakemberek.
A gyógyszeres kezelés nem magát az értelmi fejlődési zavart szünteti meg, de szükség esetén alkalmazható társuló állapotok – például epilepszia, ADHD, szorongás, depresszió vagy bizonyos viselkedési problémák – kezelésére.
Különösen fontos a társuló testi és mentális betegségek felismerése és kezelése, mert az értelmi fogyatékossággal élő személyek egészségügyi problémáinak felismerését nehezítheti a kommunikációs és kognitív nehézség.
A család támogatása szintén lényeges. A kiszámítható környezet, az életkornak és képességeknek megfelelő elvárások, az egyszerű és érthető kommunikáció, a pozitív megerősítés, valamint az érintett személy döntési lehetőségeinek tiszteletben tartása egyaránt hozzájárulhat a jobb életminőséghez.
Megelőzés és ártalomcsökkentés – családtervezés, szűrés, gondnokság
Legfontosabb természetesen a megelőzés. A családtervezés, terhesgondozás nem titkolt célja, hogy segítsen megelőzni a hiánybetegségek, drogok, alkohol okozta károsodásokat, még időben kiszűrni genetikai rendellenességeket. A megfelelő szülészeti és újszülöttellátás igyekszik minimalizálni a születési károsodások, hipoxia hatását, számos anyagcsere-rendellenességre néhány napos korban szűrővizsgálat történik, hogy sikerüljön megelőzni a nagyobb károsodást gyógyszerekkel, diétával (pl. fenilketonuria).
Cél a szellemi visszamaradás mielőbbi kiszűrése, hogy célzott gyógypedagógiai módszerekkel minél előbb elkezdődhessen a fejlesztés. Érdemes ebbe a családot is bevonni. Nagyon fontos a felvilágosítás, jó lenne a pszichoszociális ártalmakat minél inkább mérsékelni. A társuló pszichés, magatartástünetek (pl. agresszivitás, érzelmi labilitás, sztereotip mozgászavarok stb.) gyakran tartós gyógyszeres kezelést igényelnek.
A beteg megóvása érdekében szükség lehet gondnokság alá helyezésére is, erre orvosi javaslat mellett bírósági eljárás keretében kerülhet sor. Gondnok lehet valamely családtag vagy hivatalosan kijelölt személy. A gondnokság lehet csak korlátozó érvényű, mikor a beteg bizonyos jogait önállóan gyakorolhatja, de súlyosabb ügyekben csak gondnokával közösen dönthetnek. Ez megóvhatja attól, hogy pl. nyerészkedők megfoszthassák házától, értéktárgyaitól. Súlyos értelmi fogyatékosság esetén szükség lehet cselekvőképességet kizáró gondnokságra is. Ekkor a beteg minden ügyét gondnoka intézi. A beteg nem rendelkezik személyi igazolvánnyal, nyugdíját is gondnoka veszi fel, aki azonban elszámolásra köteles.
| Összefoglalva |
| Az értelmi fejlődési zavar tehát nem pusztán alacsony IQ-t jelent. A korszerű megközelítés az intellektuális képességek mellett azt vizsgálja, hogy az érintett személy hogyan képes működni a mindennapi életben, milyen erősségei vannak, milyen nehézségekkel küzd, és milyen támogatásra van szüksége. A cél nem az, hogy az érintett személy mindenáron megfeleljen egy „normális” működési szintnek, hanem hogy saját lehetőségeihez mérten a lehető legnagyobb önállóságot, biztonságot, társadalmi részvételt és életminőséget érhesse el. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
