A gondnokság alá helyezés

A gondnokság alá helyezés kérdése akkor merül fel, amikor egy nagykorú személy mentális állapotának súlyos zavara, belátási képességének tartós vagy visszatérő csökkenése miatt nem képes ügyeinek vitelét ellátni. Ilyenkor az érintett személy cselekvőképességét a bíróság korlátozhatja és őt gondnok képviselheti teljes körűen.

A gondnokság alá helyezés az érintett személyi és vagyoni érdekeinek megóvása miatt fontos, az ő érdekeit szolgálja. A bíróság csak akkor korlátozhatja a cselekvőképességét, ha ez az érintett jogainak védelméhez szükséges, és a védelem enyhébb eszközzel (pl. látogatott döntéshozatal, lásd lentebb) nem biztosítható.

A gyakorlatban a jogintézmény legtöbbször értelmi fejlődési zavar esetén, demens vagy szenvedélybeteg személyeknél merül fel. Önmagában az, ha valaki segítségre szorul, mentális problémákkal küzd, nem elegendő indok a gondnokság alá helyezés elrendeléséhez és a cselekvőképesség korlátozásához.

Tudnivalók a cselekvőképességet korlátozó eljárásról

A gondokság alá helyezés bírósági eljárással rendelhető el. Az eljárás megindítására jogosult az egy háztartásban élő házastárs vagy élettárs, az egyenes rokon, illetve testvér. Ha azonban ők a gyámhivatal felhívását követő 60 napon belül nem indítják meg a pert, a gyámhivatal teszi meg. Az eljárást lezáró jogerős bírói ítélet után rendel ki gondnokot a gyámhivatal.

A gondnokság alá helyezési eljárásnál a legfontosabb a cselekvőképesség mértékének vizsgálata. Ennek függvényében megkülönböztetünk cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokságot.

• Cselekvőképességet részegesen korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt, ám ez korlátozás csak bizonyos ügycsoportokra szűkítve történik meg.
• Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt, és érdekeinek biztosítása a cselekvőképesség fenntartásával vagy részleges korlátozásával nem biztosítható.

A támogatott döntéshozatal

A gondnokság nem az egyetlen jogintézmény, amikor valaki korlátozottan képes az ügyeit intézni és saját érdekeit képviselni. A támogatott döntéshozatal egy olyan 2014 óta létező segítségnyújtási lehetőség, ami nem korlátozza az érintett személy cselekvőképességét.

Ebben a formában az érintett személy továbbra is rendelkezik jogosultsággal ügyei intézésére, ugyanakkor az őt támogató személy egy jogilag elismert formában vehet részt ezekben a folyamatokban. A kirendelt támogató (pl. szülő) részt vehet a támogatott (pl. nagykorú gyermeke) mellett olyan helyzetekben (egy eljárás során), amikor nagykorúként már egyedül kellene megjelennie.

A támogató ugyanakkor soha nem járhat el a támogatott személy helyett és nevében, csak tanácsot adhat a hozzá fordulónak. Mindig az adott személy szükséglete határozza meg, hogy milyen kérdésekben kérheti támogatója segítségét.

A gondnok kijelölése

A gondnok személye

Gondnok lehet minden büntetlen előéletű, cselekvőképes, nagykorú személy, aki elvállalja és alkalmas a gondnoki feladat ellátására. A gondnok személyét a gondnokság alá helyezett még cselekvőképes állapotban, közokiratban kijelölheti. Ha ilyen megnevezett személy nincs, akkor más személy lehet, aki vállalja, alkalmas a feladatra, nem áll fenn vele szemben kizáró ok, valamint a bíróság nem állapít meg érdekellentétet. A gyakorlatban általában családtag, élettárs, rokon válik gondnokká, de ezt a jogszabály nem korlátozza.

A gondnoki feladatot többen is elláthatják. Többes gondnok kirendelése akkor történik, ha a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője, vagy két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot, vagy az ellátásra szoruló vagyonának kezelése különleges szakértelmet igényel.

Nem lehet gondnokul rendelni azt, akit a gondnokság alá helyezett személy előzetes jognyilatkozatában kizárt a gondnokul jelölhető személyek közül, vagy akinek személye ellen egyéb módon kifejezetten tiltakozik, illetve akinek gondnokul rendelése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel ellentétes.

Hivatásos gondnok

Ha a fentiek alapján gondnok nem rendelhető ki (pl. az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a rokon kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alá helyezett személy érdekeit), a gondnokság alá helyezett személy számára hivatásos gondnokot kell rendelni. Hivatásos gondnok csak büntetlen előéletű, megfelelő képesítéssel rendelkező személy lehet, aki a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével alkalmas.

Hivatásos gondnokul mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy (pl. egészségügyi intézmény, alapítvány) is kirendelhető, ugyanakkor a jogi személy köteles megjelölni azt a konkrét személyt, aki a gondnoki teendőket személyében ellátja. A kijelölt személynek meg kell felelnie a hivatásos gondnokra vonatkozó képesítési előírásoknak.

Ideiglenes gondnok

Azonnali intézkedést igénylő esetben, kérelemre, még a jogerős bírói ítélet előtt ideiglenes gondnokot rendelhet ki a gyámhivatal annak a nagykorúnak, akinek cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak és személyéhez vagy vagyonának zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges.

Ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra vagy annak egy részére zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. Az ideiglenes gondnok illetve zárgondnok tevékenysége a bíróság jogerős ítéletének meghozataláig tart.

A gondnok feladatai

A gondnok elsősorban a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője, törvényes képviselője. Köteles évente rendszeres számadást, vagy beszámolót adni, munkája végeztével pedig végszámadást benyújtani. A gondozás ellátása csak akkor része a feladatnak, ha az indokolt, illetve a gondnok is vállalta.

A gondnoknak a feladatai ellátása során figyelembe kell vennie a gondnokolt kívánságait és érdekeit, és a döntések előtt lehetőség szerint meg kell hallgatnia őt. A gondnokság nem szünteti meg automatikusan az érintett valamennyi önálló döntési jogát.

A gondnokolt érdekében a gyámhivatal felügyeli a gondnok tevékenységét, sőt megfelelő intézkedés megtételére utasíthatja is. A gondnokság alá helyezett egyes kiemelt jelentőségű jognyilatkozataihoz a gyámhatóság jóváhagyása szükséges a polgári törvénykönyv által meghatározott esetekben. Ilyen ügy a gondozott tartására vonatkozó megállapodás, az örökösödési ügyek intézése (pl. végrendelet), ingatlanügyletek (ingatlana tulajdonjogának átruházására, nem tehermentes ingatlanszerzés, ingatlan megterhelése jelzáloggal), vagy a gondnokot kirendelő bírósági határozatban megállapított összeggel, vagyoni értékkel kapcsolatos döntések.

A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata

A bíróság ítéletében meghatározott időpontban illetve jogszabályi előírás szerint a gyámhivatal a gondnokság alá helyezést köteles felülvizsgálni. Részleges korlátozásnál minimum 5 évente kötelező, teljes korlátozású gondnokságnál ez az időszak 10 év, bár a belátási képesség teljes és végleges hiányának megállapítása esetén utóbbi esetben hosszabb időszak is megállapítható. A kötelező felülvizsgálattól függetlenül is kérhető felülvizsgálat.

A körülmények megváltozása esetén a bíróság módosítja a gondnokság típusát, részleges korlátozás esetén módosíthatja az érintett ügycsoportok körét, vagy megszünteti a gondnokságot, ha elrendelésének okai már nem állnak fenn.

Jogszabályok: A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) 2:19-2:41§ szabályozza a cselekvőképesség korlátozásának, a gondnokság alá helyezésnek és a támogatott döntéshozatalnak a törvényi feltételeit. A gondnokság alá helyezés eljárását a 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról, a gyámhivatal jogait és kötelezettségeit a 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet szabályozza.

Szerző: Mohácsi Gyula
Lektorálta, aktualizálta: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász