Savant szindróma - Az autisták kiemelkedő tehetsége

A savant szindróma egy olyan ritka állapot, amikor a normálisnál alacsonyabb intelligenciájú, vagy erősen korlátozott érzelmi tartományú személy csodálatos intellektuális adottságokkal rendelkezik egy adott területen: főleg matematikai, zenei, művészi és mechanikai rendszerek átlátásának képességeiről van ilyenkor szó.

Az érintettek képesek lehetnek például hatalmas összegek gyors fejszámolására, a hosszadalmas zenei kompozíciók emlékezetből való lejátszására mindössze akár egyetlen hallás után, valamint a bonyolult mechanizmusok gyakorlat nélküli kijavítására. Az autista emberek körülbelül 10 százaléka mutat savant szindrómát, őket autista savantnak nevezik. A nem autista értelmi fogyatékosok is lehetnek savantok, bár ennek az előfordulása sokkal alacsonyabb. Az alábbi cikkben a savant szindrómáról olvashat bővebben.

A savant szindróma tehát egy olyan ritka állapot, amelyben a különféle fejlődési rendellenességekkel, köztük az autista rendellenességekkel küzdő személyek elképesztő képességekkel és tehetséggel rendelkeznek. Az állapot lehet veleszületett (genetikai eredetű), vagy szerzett, azaz később, gyermekkorban vagy akár felnőttkorban kialakuló. A savant képességek különböző nem neurotipikus (cagyis átlagostól eltérő) idegrendszeri fejlődési állapotokkal együtt léteznek, beleértve az autista rendellenességet és/vagy értelmi fogyatékosságot, vagy más állapotokat, mint például egyes genetikai (kromoszómális) rendellenességeket, agyi fejlődési rendellenességeket vagy sérüléseket, illetve más, a születés előtt (prenatálisan), a születés után (perinatálisan), vagy később, gyermek- vagy felnőttkorban szerzett betegségeket is.

Jelenleg nincs magyarázat még arra nézve, hogy mi is okozza pontosan a savantizmust.

Mennyire gyakori a savant szindróma?

Körülbelül minden 10. autista betegségben szenvedő ember rendelkezik valamilyen savant képességgel. Az értelmi és/vagy fejlődési fogyatékosság, valamint az agysérülés esetén 1%-nál kisebb arányban fordulnak elő a savant készségek. Így nem evidens, hogy minden savant szindrómás autista is, és nem minden autista ember savant. A savantok körülbelül mindössze fele autista. A kiemelkedően zseniális savantok esetében megfigyelték, hogy jelentős mind a betegség, mind pedig a fogyatékosság mértéke. Nemi különbségek is vannak, férfiaknál mintegy hatszor gyakrabban fordul elő a savantizmus, mint nők esetén.

Kezelhető a savant szindróma?

A savant szindróma önmagában nem rendellenesség vagy betegség, hanem egy olyan állapot, amelyben a rendkívüli képességek és a kimagasló memória ágyazódik bele egy alapvetőbb agyi diszfunkcióba, amely vagy fejlődési rendellenességből, vagy valamilyen központi idegrendszeri betegségből vagy rendellenességből ered.

Mit lehet tudni a savant képességek spektrumáról?

A sajátos készségek a képességek széles skáláján léteznek és előfordulnak.

Leggyakrabban például a zenével, a sportadatokkal, rendszámokkal, térképekkel vagy történelmi tényekkel kapcsolatos rögeszmés elfoglaltság, és ezek memorizálása jellemző.

Tehetséges savantok azok a személyek, akiknél a zenei, művészi, matematikai vagy egyéb speciális képességek kiemelkedőbbek és fejlettebbek, ezek általában egy szakterületen belül jelentkeznek, és a savantok általános fogyatékosságához képest így különösen szembetűnőek.

A zseniális savant kifejezés azoknak a ritka eseteknek van fenntartva ebben az amúgy is ritka állapotban, ahol a különleges készség vagy képesség annyira kiemelkedő, hogy az még akkor is látványos lenne, ha nem fogyatékos embernél fordulna elő.

Melyek a tipikus savant készségek?

Jellemzően egy adott képesség egyedileg fordul elő minden savant szindrómás személy esetén. Azonban bizonyos esetekben több készség is előfordulhat ugyanannál a személynél. A készség típusától függetlenül ez mindig kivételes memóriával párosul.

Zenei tehetség

A zene általában a legelterjedtebb savant készség – általában pl. hallás után zongoráznak, és szinte mindig tökéletes hangszínben. Rendszerint a zenei előadói képességek dominálnak – vagyis hallás után pontosan visszajátszanak zeneműveket –, de dokumentáltak kiemelkedő zeneszerzési készségeket is, amelyek legtöbbször az előadói képességekhez kapcsolódnak, de nem feltétlenül. A szellemi fogyatékosság, a vakság és a zenei zsenialitás hármasa különös, feltűnő gyakorisággal fordult elő az elmúlt évszázad beszámolóiban.

Művészi tehetség

A művészi tehetség, általában a festészet vagy a rajzolás területén, a következő leggyakoribb savant készség. A művészi tehetség más formái is előfordulhatnak, például a szobrászati tehetség.

Matematikai képességek

Gyakran számolnak be villámszámítási vagy más matematikai készségekről is, például a többjegyű prímszámok megtalálásának képességéről, miközben ezek a személyek sokszor még egyszerű számtani műveleteket sem tudnak elvégezni.

Naptárkalkuláció

A naptári számítás érdekes és szembetűnően elterjedt a savantok körében, különös az, hogy az átlagpopulációban ez a készség szintén ritka. Azon túl, hogy meg tudják nevezni a hét azon napját, amelyen egy dátum egy adott évben fog bekövetkezni, a naptárkalkuláció magában foglalja azt is, hogy például képesek az elkövetkező 100 évből az összes olyan évnek a megnevezésére, amelyben például húsvét március 23-ra esik, vagy az összes olyan évnek a felsorolására, amikor pl. július 4-e keddre esik.

Egyéb készségek

Alkalmanként más készségeket is megfigyelnek, beleértve a többnyelvű elsajátítási képességet, vagy más szokatlan nyelvi (poliglott) készségeket, a kiváló érzékszervi megkülönböztetést a szaglásban vagy a tapintásban, az elmúló idő tökéletes értékelését az óra számlapjához való hozzáférés nélkül, vagy az olyan speciális területeken szerzett kiemelkedő tudást, mint a neurofiziológia, a statisztika, történelem vagy navigáció, hogy csak néhányat említsünk.

Mit tegyünk, ha például gyermekünk rendelkezik ezekkel a különleges képességekkel?

Az első lépés annak érdekében, hogy minden olyan gyermeket megfelelően segíthessünk, aki különleges értelmi képességekkel rendelkezik, az, hogy teljes körű értékelést/kivizsgálást kell végezni azért, hogy biztonsággal meg lehessen állapítani, mi az az alapvető fogyatékosság vagy rendellenesség, amely a speciális képességeinek hátterében áll.

Milyen gyakran veszítik el a savantok a különleges képességeiket?

Nem túl gyakran. Éppen ellenkezőleg, a speciális készségek folyamatos gyakorlása és alkalmazása általában fejlettebb képességekhez és nagyobb szakértelemhez vezet.

Ez is érdekelheti

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Savant Syndrome (SSM Health)
• Savant syndrome (Britannica)