Ön is beszél álmában? Az alvás közbeni beszéd

Az alvás közbeni beszéd előfordulása meglehetősen gyakori formája az alvászavaroknak, ám általában nem tekinthető orvosi problémának és ritkán ad okot aggodalomra.

Noha először viccesnek tűnik, az alvás közbeni beszéd (somniloquy) nem más, mint a paraszomnia, azaz az alvászavarok egyik fajtája. A jelenség általában ártalmatlan, néhány esetben komolyabb alvászavarokhoz, neurológiai betegségekhez kapcsolódhat.

Az éjszakai beszéd állhat csak dünnyögésből, egyszerű hangokból, vagy akár hosszabb, összefüggő mondatokból is. Az esetek többségében az álmában beszélő nem veszélyes, bár előfordulhat, hogy a hallgató durvának és vulgárisnak találja. Az illető általában csak magában, magának beszél, ám néha akár hosszabb társalgást is folytathat másokkal. Az álmukban beszélők többsége nem alvajáró, de az alvajárók nagy része beszél is az éjszakai tevékenysége közben.

Az álmukban beszélők 30 másodpercnél nem beszélnek tovább, de egy éjszaka alatt több ilyen periódus is jelentkezhet. Egyeseknél lehet alkalmi, időszakos, de akár mindennap is előfordulhat.

Ki beszél álmában?

A 3 és 10 év közötti gyerekek fele, a felnőttek 5 százaléka beszél alvás közben, legalább alkalmi jelleggel. A két nemet egyforma arányban érinti a gyermekek és a felnőttek körében is.

A kutatók szerint az alvás közbeni beszéd hajlama örökletes, azaz gyakori, hogy az álmukban beszélő szülők gyerekeinél is jelentkezik.

Mi okozza az alvás közbeni beszédet?

Általában az alvás közbeni beszédről azt tartják, hogy álmodás közben zajlik. A kutatók azonban mai napig nem biztosak abban, hogy a rémálmokhoz lenne köthető, mivel az alvás bármely szakaszában előfordulhat, így bekövetkezhet a REM és a non-REM fázisban is.

Az emberek többségénél bizonyos átmeneti hatások váltják ki az alvás közbeni beszédet, és a jelenség nem ad okot aggodalomra. Oka lehet a stressz, alváshiány, felfokozott érzelmi állapot, mentális probléma, lázas betegség, gyógyszer mellékhatás, tudatmódosító szerek használata, vagy épp ezek megvonása. Olyan tényezők, amelyek megzavarják a normális alvásmintázatot. Ebben az esetben a beszéd mellé általában nem társul más paraszomnia, például alvajárás.

Komolyabb neurológiai oka lehet az alvás közbeni beszédnek a REM alvási magatartászavar (RBD, rapid eye movement sleep behavior disorder) nevű kórkép. Az alvás REM-fázisában következik be, amikor az agy közelebb van az ébredési állapothoz és gyakran álmodunk, azonban az alvás során az izomtónus szokásos csökkenése nem következik be, és az alvó ember hangokkal, esetleg mozdulatokkal reagál álmaira.

Az RBD-ben szenvedő betegek kiabálnak, visítoznak, morognak és el is játszák az álmukat, mely gyakran túl heves. Az alvás közbeni beszédhez társulhat alvajárás, vagy alvás közbeni evés is. Rémálom esetén a beteg nemcsak beszél és kiáltozik, de rugdosódik is. Ebből az állapotból nehéz felébreszteni a beteget.

Előfordulhat bizonyos neurológiai betegségekhez kapcsolódóan, mint a Parkinson-kór vagy a demencia.

Hogyan kezelhető?

A jelenség általában nem igényel kezelést, illetve nem létezik a tünetek kezelésére szolgáló terápia. Tény ugyanakkor, hogy a stresszhelyzetek kerülése és az elegendő mennyiségű alvás csökkenti az alvás közbeni beszéd előfordulási esélyét. Jóindulatú kiváltó ok esetén az alvásminőség javítása a legtöbb esetben megoldást jelent a problémára.

Amennyiben az alvás közbeni beszéd visszatérően jelentkezik, intenzív félelemmel, visítással, erőszakos cselekedetekkel társul, esetleg más neurológiai panaszokkal is küzd, keressen fel egy alvásszakértőt, gyermekek esetén gyermekorvost! Ha a kivizsgálás megerősíti a háttérben álló betegséget, gyógyszeres terápiával lehet segíteni a panaszokon. RBD esetén orvosa felírhat klonazepámot (izomlazító, görcsoldó, szorongásoldó), vagy az ennek hátterében álló betegségek is kezelhetőek.

Az altatószerek nem alkalmasak a kezelésre, mert a probléma lényege nem az elalvás nehézsége. Az altatók nem segítik elő az alvás közbeni izomrelaxációt, sőt a REM-fázis elnyújtásával akár ronthatnak is a panaszokon.

Fontos ugyanakkor a biztonságos éjszakai környezet megteremtése, hogy amennyiben az alvás közbeni beszédhez mozgások, esetleg alvajárás is társul, a beteg ne tehessen kárt magában vagy partnerében.

Alvásnapló vezetése sokat segíthet a háttérben húzódó problémák felderítésében. Vezesse két hétig, jegyezze fel, mikor fekszik le, mikor ébred, milyen gyógyszereket szed, milyen koffeintartalmú italokat vagy alkoholt ivott napközben, mennyit és mikor, valamint mikor tornázott.
Ezek az adatok hozzásegíthetik orvosát ahhoz, hogy megoldást találjanak a problémára.

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; WebMD
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika