A fiatalok online aktivitásának veszélyei - Öngyilkosság és internet? Van-e összefüggés?

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Veszélyben van-e a kamasz, aki bár otthon van, de órákat ül a számítógép előtt? Hogyan hat mentális egészségünkre a lezárások alatt nélkülözhetetlen net?

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a web erejét, hisz az internet ma már nemcsak, hogy legfőbb információforrásunk, de elsődleges – szinte kizárólagos – színtere a mindennapi gyors kommunikációnak. Egy, még a lezárások előtt készült szegedi tanulmány szerint a fiatal felnőttek 78%-a minimum 2 órát, 40%-uk pedig több mint 4 órát tölt az internet előtt. Emellett azt találták, hogy kizárólag csak a direkt információkeresés és a hírolvasás az, ami nem vezet patológiás internethasználathoz és függőséghez.[1] Ez a direkt böngészés pedig sajnálatos módon a legkevésbé jellemző mindennapi nethasználatunkra. Ennek a cikknek a célja felhívni a figyelmet az internethasználat kockázataira, lehetséges öngyilkosságot fokozó rizikójára.

Az internet kínálta lehetőségek széles tárháza, mint például a kommunikáció, az oktatás, vásárlás, a banki ügyintézés, mind akár a divatos netes társkeresés számos veszélyt is hordozhat magában. Ilyen például a világhálón történő zaklatás (cyberbullying), a pornográf tartalmakkal való visszaélés (bosszúpornó), az internetaddikció, a szociális izoláció, a rasszizmus, és az öngyilkosság esélyének növekedése. Ennek ellenére az internet rendkívül fontos szerepet tölt be a mindennapjainkban, viszont még igen messze állunk a biztonságos és problémamentes világháló-használattól.

Egyre gyakoribbak az öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok

Az internethasználat és a szuicidium (öngyilkosság) kapcsolata napjainkra széles körben kutatott jelenség, ám az eddigi rendelkezésre álló adatok nem egyértelműek, és igen kevés evidenciával szolgálnak. A fokozódó internethasználat és a következményes információözön, továbbá a közösségi oldalak előretörése, viselkedés- és véleményformáló ereje alapjaiban írja át a szociális életünket. A szuicidium napjaink bizonytalan, kiszámíthatatlan és egyre gyorsuló világában minden eddiginél jelentősebb problémát jelent, ezt a tényt a növekvő szuicid ráták is megerősítik.

A WHO 2014-es öngyilkossági prevenciós jelentéséből kiderült, hogy 2012-ben világszerte összesen 804 ezer öngyilkosság történt. Ijesztő adat, hogy Európában Litvánia után Magyarországon leggyakoribb a befejezett öngyilkosságot elkövetők száma: 100 ezer lakosból 19 önkezével vetett véget az életének. Bár a befejezett szuicidiumok száma Magyarországon csökkenő tendenciát mutat, nem szabad elfelejtkeznünk az öngyilkossági kísérletekről, öngyilkossággal kapcsolatos magatartásról, fantáziákról sem. Így a valódi öngyilkossági szándékot tükröző adatok valójában jóval magasabbak lehetnek, súlyosan érintve a hazai egészségügyi rendszert, limitálva a potenciális segítség lehetőségét.

A szuicid cselekmény egyben az utolsó segélykiáltás a környezet felé

Ebből következik, hogy az öngyilkossági magatartás komoly egészségügyi probléma, különösen a kamaszok és a fiatal felnőttek körében. Az öngyilkossági cselekmény nemcsak a halálról szól. A szuicidium közvetít a személy közvetlen környezetéről, annak hatásáról is, s arról, hogy mit él meg, például, hogy úgy érzi, nem szeretik őt, vagy épp kirekesztődik. Az öngyilkosságot elkövető személy a cselekmény által úgy érezheti, nyerhet valamit, például, hogy befolyásolni tudja az őt körülvevő szociális miliőt, vagy kiszabadulhat az elviselhetetlen helyzetből. Úgy is tekinthetünk a szuicid cselekményre, mint egy kétségbeesett személy utolsó próbálkozására, hogy segítséget kapjon.

Ezt olvasta már? Öngyilkosság - Hogyan ismerjük fel az előjeleket?

A netezőkre számos veszély leselkedik

Az online elérhető proszuicid információk mennyisége és könnyű hozzáférhetősége (pl. proszuicid weboldalak használata, online információk megjelenése az öngyilkossági módszerekről, online öngyilkos egyezmények/paktumok megkötése) aggodalomra adhat okot az internetet öngyilkos fantáziák miatt böngészők szuicid rizikójának emelkedése szempontjából.[2] Magyar nyelven kimondottan proszuicid oldallal nem találkozunk, de sajnos így sem igényel hosszas keresést a módszerek megtalálása.[3] További veszélyforrást jelentenek a közösségi oldalak, ahol az információáramlás lényegesen kevésbé ellenőrizhető és kontrollálható. Ennek tragikus példáját adja az a hazai 2013-as eset, amikor egy férfi többek között a Facebookon biztatott másokat öngyilkosságra és ezt 5 fiatal halálával hozták összefüggésbe.[4] Viszonylag új jelenség az úgynevezett „cyberbullying” – az áldozat internetes, illetve mobiltelefonos zaklatása, megszégyenítése. Ennek egy közismert formája a „bosszúpornó”, ahol az áldozatokról intim kép- és videófelvételeket osztanak meg, akár külön erre szakosodott oldalakon. A feltöltött tartalmak sorsa onnantól szinte követhetetlenné válik. A bántalmazás e formája elsősorban a kamasz- és fiatal felnőtt korúakat érinti, lányokat mintegy kétszer gyakrabban.[5] A CDC, az USA egyik vezető betegségkontrollért és prevencióért felelős szervezete már 2011-ben vizsgálta az iskolai bántalmazás formáinak gyakorisága mellett a társuló szuicid magatartást is, és több fontos adattal szolgált. Cyberbullying áldozatai esetében kétszeres a megkísérelt öngyilkosságok száma a „hagyományos” bántalmazás mellett elkövetettekéhez képest. A kétfajta trauma együttes elszenvedése 21,1%-ra növelte a rizikót. További vizsgálatok a bántalmazás két formájának korrelációját is leírták, tehát a cyberbullying nagyobb arányban érinti azokat, akiket más formában is bántanak kortársaik, illetve a bántalmazottak is nagyobb arányban lesznek az agresszorok online felületen.[6,7]

Az internethasználat mellett vannak más rizikófaktorok is!

Ugyanakkor, a kutatók figyelmeztetnek az internet mint a szuicidium fő okának a túlhangsúlyozása ellen, kiemelve egyéb faktorok fontosságát is a szuicid rizikó növekedése szempontjából, mint például a mentális zavarok fennállását.[8] Az öngyilkossági okokból internetet használó személyekkel foglalkozó empirikus tanulmányok hiánya miatt azonban keveset tudunk az internethasználók pontosabb jellemzőiről, és az internethasználatuk következményeiről.

Sajnos kevesen kérnek szakszerű segítséget

Noha az öngyilkossági okokból internetet használó személyek nagyobb eséllyel keresnek segítséget online, mint offline módon, az öngyilkos fantáziáik miatt internetet nem használókkal összehasonlítva hasonlóan alacsony a segélykérő szándékuk.[9] Ezek a kutatások rávilágítanak arra, hogy általánosságban alacsony segélykérő szándékot találunk az öngyilkossági gondolatokkal foglalkozók körében.[10] A XXI. században a mobil- és internetes kommunikáció különleges szerepet kaphat a mentálhigiénés prevencióban, hiszen – sajátosságainak köszönhetően – az internet a segítségnyújtás, a krízisintervenció és a prevenció hatékony módja lehet azok számára is, akik kerülik, vagy nem férnek hozzá a hagyományos – személyes konzultáció keretében történő – pszichológiai, pszichiátriai ellátáshoz. Egyelőre azonban kevés adat áll rendelkezésre az új típusú kommunikációs csatornák prevenciós és terápiás hatékonyságára vonatkozóan. Napjainkban már egyértelművé vált, hogy a könnyen elérhető proszuicid tartalmak, illetve a cyberbullying fokozzák a szuicid rizikót, különösen a fiatalok körében. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert az öngyilkosság jelenti az egyik vezető halálokot a fejlett országokban a 15-24 éves korcsoportban.[11] Különösen erős az összefüggés a szokatlan, illetve nagy letalitású módszerek választásával kapcsolatban.[12] Ennek fényében érthető a döntéshozó szervezetek és segítő szakmák azon igyekezete, hogy a lakosság internetezési szokásainak, illetve közösségi médiahasználatának ismeretében könnyebben lehessen azonosítani a veszélyeztetett populációt. Például a fiatal Twitter-felhasználók öngyilkossággal kapcsolatos kijelentéseit vizsgálva észrevehető, hogy ezeket sajnos nagy számban tettek is követték majdnem minden esetben önsértő magatartás formájában.[14]

Van segítség, élj vele!

Öngyilkossági gondolatok esetén a fiatalok elsősorban a barátoktól és a családtagoktól kérnének segítséget, kisebb arányban fordulnának professzionális segítőkhöz. Bár mára az elérhető tartalmak megfelelő szűrésének és növekvő figyelemnek köszönhetően az öngyilkossággal foglalkozó legtöbb oldal és keresési találat a prevenció lehetőségeivel is foglalkozik. Így a segítő szervezetek elérhetőségei mellett megpróbálják a szükséges lelki támogatást is megadni, illetve a segítőkkel való közvetlen kapcsolat mellett folyamatosan frissített információkkal is szolgálnak. Azonban az online segítségnyújtás lehetőségeit általában kevéssé preferálják. Az online prevenciós stratégiák hatékonysága egyelőre kérdéses, mivel kevés a statisztikailag megalapozott adat (a vizsgált populáció, illetve a módszertan sajátosságai miatt nem lehetséges randomizált-kontrollált vizsgálatok elvégzése), ám feltételezhető a pozitív hatásuk.[15,16,17] Fontos előnye lehet az anonimitás és a diszkréció is, hiszen sokan ódzkodnak másokat beavatni problémájukba, illetve személyes szakmai segítséget kérni. Úgy tűnik, hogy a markáns online aktivitás ellenére sajnos manapság széleskörűen mégsem jellemző az online lelki segítségnyújtás igénybevétele vagy az erre való igény. Ezzel párhuzamosan ebben előrelépést jelenthet a jelenlegi koronavírus-járvány során a lezárások miatt kényszerűségből online térbe áthelyeződött terápiás ülések sorozata. Ez a szükségállapot által indukált helyzet a terapeuta és kliens által kölcsönösen megélt pozitív tapasztalok alapján fokozhatja a bizalmat az online segítségkérés igénybevételére, és kiszélesítheti a segélykérési lehetőségeket alternatívákat kínálva.

Így további kutatások szükségesek nemcsak az internethasználati szokások, de a segélykérő magatartás jellemzőinek és korlátainak vonatkozásában is. Ezáltal olyan új és a jelenleginél hatékonyabb online prevenciós stratégiák alakíthatók ki, melyek fontos szerepet játszhatnak az öngyilkosság megelőzésében és a mentális zavarok eredményesebb kezelésében.

Világszerte azzal a körülbelül 2 milliárd emberrel számolva, akik a közösségi oldalakat használják – ebből 500 millió ember kizárólag csak a Facebookot –, az online, közösségi felületeket megcélzó prevenciós lehetőségek nagyon széles körű lehetőséget nyújthatnának mind az intervencióra, mind a prevencióra. Sarkalatos, hogy elkezdjünk a közösségi médiára mint új érára úgy tekinteni, mint egy fontos eszközre a mindennapi szuicid prevencióban. Ennek egyik egyszerű lehetősége, ha az orvosok is rákérdeznének az ellátásukba kerülő szuicid páciensek internethasználati szokásaira (például szokott-e szuicid tartalmakat keresni, öngyilkossági módszerek iránt érdeklődni, vagy öngyilkossági gondolatairól csevegni, stb.). Ez nemcsak az öngyilkossági rizikó adekvát értékelését segíti, de komoly prevenciós jelentőséggel is bírhat, ha az orvos konkrét segítséget nyújtó preventív oldalak böngészésére is biztatja ezeket a személyeket.

E mellett azonban nem lehet lebecsülni, és eléggé hangsúlyozni az egymásra figyelés, a beszélgetés és a kapcsolataink erejét sem. Ne féljünk „offline”, azaz személyesen segítséget kérni, figyeljünk egymásra, és kezdjünk beszélgetésbe a gép előtt ülő, néha elutasító kamasszal akár arról is, hogy milyen zavaró, számára ismeretlen és feldolgozhatatlan, akár öngyilkossággal foglalkozó tartalmakkal találkozik nap mint nap a világhálón.

Magyarországon 1970-ben, Debrecenben alakult meg az első szolgálat és 1990-ben jött létre a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ). 1997-ben, kifejezetten az ifjúsági korcsoport számára megalakult a Magyar Gyermek és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély Szolgálatok Országos Szövetsége (GYITOSZ), ami jelenleg Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ) néven működik. A LESZ 18 tagszervezettel és 5 éjjel-nappal működő stábbal várja a segítséget igénylők hívásait. A 116-123 a nap 24 órájában, minden hálózatról ingyenesen hívható. A LESZ-ről bővebb információt ide kattintva talál.

Az IMSZ a 137-00 zöldszámon érhető el, hétköznapokon 17-21 óra között. Az IMSZ-ről bővebb információt ide kattintva talál.

Ide kattintva a Magyarországon elérhető Segély- és krízistelefonszámokról tájékozódhat részletesen.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Irodalomjegyzék:

  1. Prievara-Pikó 2016 Psychiat Hung 31 (2) 146-156 Céltalanul a világhálón – a problémás internethasználat háttértényezőinek a vizsgálata
  2. Aitken, 2009; Alao, Soderberg, Pohl, & Alao, 2006; Becker, Mayer, Nagenborg, El-Faddagh, & Schmidt, 2004; Recupero, Harms, & Noble, 2008; Thompson, 1999; Westerlund, 2011)
  3. Suicide - Wikipedia, Öngyilkosság - Wikipedia
  4. Suicide - Wikipedia, Öngyilkosság - Wikipedia
  5. Hemphill SA1, Kotevski A, Heerde JA. Longitudinal associations between cyber-bullying perpetration and victimization and problem behavior and mental health problems in young Australians. Int J Public Health. 2015 Feb;60(2):227-37. )
  6. Messias E1, Kindrick K2, Castro J2.School bullying, cyberbullying, or both: correlates of teen suicidality in the 2011 CDC Youth Risk Behavior Survey. Compr Psychiatry. 2014 Jul;55(5):1063-8. doi:
  7. Holt TJ1, Fitzgerald S2, Bossler AM3, Chee G2, Ng E4. Assessing the Risk Factors of Cyber and Mobile Phone Bullying Victimization in a Nationally Representative Sample of Singapore Youth. Int J Offender Ther Comp Criminol. 2014 Oct 16. pii: 0306624X14554852. [Epub ahead of print]
  8. (Aitken, 2009; Thom et al., 2011)
  9. (Harris, McLean, & Sheffield, 2009)
  10. (Barnes, Ikeda, & Kresnow, 2002; Eichenberg, 2008)
  11. Daine K, Hawton K, Singaravelu V, Stewart A, et. al. The Power of the Web: A Systematic Review of Studies of the Influence of the Internet on Self-Harm and Suicide in Young People, PLoS One. 2013; 8(10): e77555.)
  12. Durkee T1,*, Hadlaczky G1, Westerlund M 2 and Carli V1 . Internet Pathways in Suicidality: A Review of the Evidence. Int. J. Environ. Res. Public Health 2011, 8(10), 3938-3952;
  13. Sueki H. The association of suicide-related Twitter use with suicidal behaviour: A cross-sectional study of young internet users in Japan. J. Aff Disorders January 1, 2015V170, P155–160
  14. Tseng FY1, Yang HJ.Internet Use and Web Communication Networks, Sources of Social Support, and Forms of Suicidal and Nonsuicidal Self-Injury Among Adolescents: Different Patterns Between Genders. Suicide Life Threat Behav. 2014 Sep 25. doi: 10.1111/sltb.12124.
  15. Jacob N1, Scourfield J2, Evans R1. Suicide prevention via the Internet: a descriptive review. Crisis. 2014 Jan 1;35(4):261-7. ,
  16. Mee Huong Lai, Thambu Maniam, Lai Fong Chan, Arun V Ravindran. Caught in the Web: A Review of Web-Based Suicide Prevention. J Med Internet Res. 2014 January; 16(1):,
  17. J. Balazs. 2946 – Suicide prevention and media in hungary. European Psychiatry 2013 v:28 s:1 p:1)
Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Égető kérdés Égető kérdés

Melyek a dohányzás új formái és azoknak milyen hatásai vannak? (x)

Poszt-COVID stressz zavar és...

A járvány egyik fontos, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-COVID...

A fiatalok online aktivitásának...

Veszélyben van-e a kamasz, aki bár otthon van, de órákat ül a számítógép előtt? Hogyan hat mentális egészségünkre a lezárások alatt...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.