• Börtönpszichológia - Mi vár az elítéltre?

        WEBBeteg - Dr. Veress Dóra
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Veress Dóra

        Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése.

        Drogok és veszélyeik: a kokain

        A kokacserje leveleit évszázadok óta ismerik, fogyasztják a dél-amerikai indiánok stimuláló, étvágycsökkentő hatása miatt. Elsősorban szertartások, ceremóniák, vallási ünnepek során használták, egyébként tiltották fogyasztását.
        Drogok és veszélyeik: a kokain>>

        Az elzárás alatt pszichológus, lelkész és szociális munkás áll az elítéltek rendelkezésére, hogy könnyebben, kevesebb lelki károsodással tudják átvészelni a börtönben töltött éveket. A rehabilitáció részeként az elítéltek dolgozhatnak, tanulhatnak, önfejlesztő programokon vehetnek részt, illetve rekreációs tevékenységeket folytathatnak.

        Mindez az elmélet. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a börtönélet teljesen másról szól. Az elzárt emberek testi és szellemi jóléte nem elsősorban a munkától, a pihenéstől vagy a tanulástól függ, hanem attól, hogyan tudnak beilleszkedni a börtön mindennapi életébe, mennyire fogadják el a belső szabályokat, hogyan érvényesítik saját akaratukat. A bűnelkövetők szempontjából az egyetlen cél a túlélés, aminek része a saját szükségletek kielégítése és a veszélyes helyzetek elkerülése.

        Hirdetés

        Az egyéniség elvesztése, börtöniskola - Beilleszkedés egy új társadalomba

        A teljes folyamat az ítélet elhangzásakor (ha nem hamarabb) kezdődik, amikor a vádlott elítéltté változik és ettől a pillanattól kezdve a társadalom megbélyegzi őt. A börtönbe vonuláskor az addig önálló élettel rendelkező ember elveszíti függetlenségét. A börtönben megfosztják személyes tárgyaitól, egyenruhát köteles viselni és számmal azonosítják. Ezek a változások erősen megrengetik még a legmagabiztosabb emberek önértékelését is.

        Alkohol és kokain - Beszámíthatóság és egészségügyi veszélyek

        Elismerte bűnösségét Stohl András kedden a Budakörnyéki Bíróságon; a színész-műsorvezetőnek súlyos testi sértést okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés vádja miatt kellett megjelennie a bíróságon.
        Alkohol és kokain - Beszámíthatóság és egészségügyi veszélyek>>

        Az egyéniség elvesztését követő második trauma a börtöniskola. Ez nem más, mint a börtön belső világa, mely teljesen idegen és újszerű a friss elítélteknek. Ugyan filmekben sokszor látni, hogyan működik egy börtön, de szembesülni azzal, hogy ez a valóságban milyen, nagyon megterhelő. Az elítéltnek a belépést követően igazodnia kell a belső szabályokhoz, melyek eltérnek a kinti világ rendjétől. A lehető leggyorsabban ki kell ismernie a hierarchikus viszonyokat, és el kell helyeznie saját magát ebben a viszonyrendszerben. Fel kell ismernie, kik a dominánsak, kik az áldozatok, kik a láthatatlanok és így tovább, mindezt azért, hogy igazodni tudjon hozzájuk, és saját magát meg tudja védeni a felesleges konfliktusoktól. A beilleszkedéshez vezető út következő lépcsője a börtön nyelvezetének megismerése és elsajátítása. Nagyon fontos továbbá, hogy az újonc idővel kapcsolatokat tudjon kiépíteni, belső barátokra, segítőkre, szövetségesekre leljen. Mindez nélkülözhetetlen a túléléshez ebben a világban.

        A börtönélet kedvezőtlen hatása az emberi lélekre

        Ittasság, részegség vagy alkoholmérgezés?

        Ugyanazon mennyiségű alkohol a különböző személyeknél más-más fokú ittasságot-részegséget okoz, köszönhetően az egyéni toleranciának. Nagyobb mennyiségű ital fogyasztása vagy alacsonyabb alkoholtolerancia súlyos mérgezést okozhat.
        Ittasság, részegség vagy alkoholmérgezés?>>

        1941-ben Zimbardo, amerikai pszichológus kísérlettel bizonyította, hogy csupán a bebörtönzés ténye milyen hatalmas változásokat indít meg az emberek lelkében. Vizsgálatai során 24 teljesen egészséges egyetemistát választott ki és két csoportba, az elítéltek és a fogvatartók csoportjába osztotta őket. Beköltöztek a labor alagsorában kiépített börtönhelyiségbe, majd a börtönőrnek kinevezett fiataloknak megmondta, hogy nyugodtan büntethetnek belátásuk szerint, ha azt indolkotnak látják. Az őrök kekiszínű ruhát és napszemüveget kaptak, hogy az elítéltek még véletlenül se tudjanak velül szemkontaktust kialakítani, a fogvatartottaknak pedig rosszul szabott, kényelmetlen börtönruhát kellett viselniük. A kísérlet megdöbbentő eredményt hozott. Az első nap után a kísérleti alanyok viselkedése megváltozott. A fogvatartók elkezdtek dominánsan viselkedni és egyre kegyetlenebb büntetéseket, bántalmazásokat találtak ki. Az elítéltek eleinte lázadást szerveztek, később teljesen megtörtek és passzívvá váltak. A pszichológiai helyzet olyan megterhelő volt a fogvatartott diákoknak, hogy 6-nak szorongásos rohamai és idegösszeomlása lett. Kórházba kellett őket szállítani és 6 nap után félbeszakítani az eredetileg két hetesre tervezett kísérletet.

        Stohl András és a börtönélet - A pszichiáter szemszögéből

        Nincs ma Magyarországon olyan ember, aki ne hallott volna a népszerű műsorvezető, színész, Stohl András balesetéről. Feltehetően drogok hatása alatt, ittasan balesetet okozott, ahol 3 ember sérült meg. Súlyosbító körülmény, hogy a mentők megérkezte után elhagyta a helyszínt, ráadásul nem ez volt az első közúti balesete.
        Stohl András és a börtönélet - A pszichiáter szemszögéből>>

        A való világban ugyan ennyire nem szokott elfajulni a helyzet, de az új rendszerhez való alkalmazkodás itt is nyomot hagy a fogvatartott személyiségén. Az állandó fenyegetettség és egymás heccelése előhívja az agresszív viselkedésmintákat, ezért a börtönön belül gyakoriak az összetűzések. Ezzel párhuzamosan a bezártság is alakítja a fogvatartott érzésvilágát. A társadalomtól, a barátoktól, családtól való elszigeteltség, illetve a börtönön belüli élet okozta stressz magában hordozza a mentális betegségek kialakulásának lehetőségét is. A személyiség rejtett hajlamait felerősíti a börtönbeli élet, így pánikbetegség, depresszió és különböző szorongásos kórképek alakulhatnak ki. Az önbecsülés elvesztése, a kiszolgáltatottság, a kényszerű alkalmazkodás másokhoz öngyilkossági gondolatokat eredményezhet. Nem ritka azonban az sem, hogy téves eszmék, hallucinációk jelentkeznek a fogvatartottaknál. Ezek időbeni felfedezésére és kezelésére börtönpszichológusok állnak rendelkezésre, illetve szükség esetén kórházba is szállítják az elítéltet.

        Érdekes módon másként viselik a börtönéletet a fiatalok és az idősebbek. A fiatalok nehezebben illeszkednek be, kezdetben több a konfliktusuk, később viszont jobban adaptálódnak az új szabályrendszerhez. Az idősebbek ezzel szemben a kezdetektől kerülik a nyílt konfliktust, de passzív ellenállásuk hosszan megmarad.

        A bebörtönzés nem a legjobb büntetési módszer

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Egyre több vizsgálat mutatja azt, hogy a börtön nem megfelelő módja a büntetésnek, mivel az elítélt a szabadulásakor több rosszat visz magával a való életbe, mint jót. Olyan magatartásformákat sajátít el a fogvatartás alatt, amiknek meglétéről korábban is tudott, de nem alkalmazta azokat. Ilyen például az agresszivitás, a kizsákmányolás, a könyörtelenség. A másik komoly probléma, hogy a büntetési idő alatt nem „megjavulnak“ a rabok, hanem a rabtársak egymástól új bűnelkövetési módszereket tanulnak, illetve elsajátítják azokat az ismereteket, amik hozzásegítik őket ahhoz, hogy kicsússzanak a rendőrség karmaiból. Egy harmadik és talán legsúlyosabb következménye a börtönlétnek az, hogy a fogvatartott elveszti a bűnösség érzetét, így érzéketlen lesz az áldozatokkal szemben és képtelen a részvét, a megbánás kifejezésére.

        A fenti káros következmények csökkentésében nagy szerep hárul a büntetésvégrehajtási intézményben dolgozó ellátó személyzetre és a börtönpszichológusokra. Különböző stresszkezlési technikák, relaxációs módszerek elsajátításával meg lehet könnyíteni az elítéltek helyzetét. Pár-, és családterápiával össze lehet kovácsolni a széteső kapcsolatokat, alkohol-, és drogelvonó kezelésekkel pedig csökkenteni lehet a káros szenvedélyeket.

        (WEBBeteg - Dr. Veress Dóra)

        Módosítva: 2011.04.27 09:41, Megjelenés: 2011.04.27 09:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Széntabletta szedése

        Széntabletta szedése

        Dr. Árki Ildikó

        Jól tolerálható szer, továbbá kevés mellékhatás jellemzi. Mikor használjuk?

        A hüvelyszárazság okai

        A hüvelyszárazság okai

        Dr. Tekse István

        Számos kezelés áll rendelkezésre a hüvelyszárazság enyhítésére.

        Az egyedülálló szülők bátran érezzék magukat hősöknek

        Amikor gyerekek voltunk, azt hittük, a világ legtermészetesebb helyzete, hogy édesanyánk reggeltől estig dolgozik, munka után két nagy szatyorral baktat a negyedik emeletre, megfőzi a vacsorát, elmosogat, rendet tesz, vasal, a leckét is kikérdezi, és a frizurája, a külleme is mindig ápolt. Sőt, azt is elnézte, hogy apánk egyre gyakrabban kimaradozott vagy alkoholos állapotban tért haza, netán titkos viszonyt folytatott, míg őt naponta porig alázta, hozzánk pedig parányi türelme sem volt.

        ADHD: gyakoribbak a munkahelyi és párkapcsolati problémák

        A kezeletlen gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) felnőttkorban is komoly problémákat okozhat, a későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van - figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.

        Pszichés hátfájás - A fájdalom szubjektív

        A fájdalomérzetet nagyban befolyásolja gondolkodásunk, ez érvényes a hátfájásra is. Az emberek fájdalomküszöbe különböző. Egyikünk, ha beüti a fejét, csak megrázza magát, és tovább megy, más valaki meg azonnal jeges borogatással enyhíti a fájdalmat.

        Szakítás utáni kilátástalanság - A pszichológus válaszol

        Kicsit több mint egy éves kapcsolatomnak lett nemrég vége, miután megcsalt a párom. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Stockholm-szindróma: A kínzó és kínzott viszonya

        A tartós fogvatartással járó esetekben azt gondolhatnánk, hogy az áldozatok gyűlölik a fogvatartóikat, és mindent megtesznek azért, hogy minél hamarabb szabaduhassanak. Azonban ezekben a pszichológiai helyzetekben az emberek néha teljesen másként reagálnak, mint az elvárható lenne.

        Perfekcionizmus, maximalizmus: A gyakorlás segít leküzdeni

        Állandóan a tökéletességre törekedni nagyon megterhelő és kimerítő. A perfekcionisták és maximalisták nem tudják megfékezni igyekezetüket, és ezért sokszor nem készülnek el időben feladataikkal. Az önmagukkal és másokkal szembeni teljesíthetetlen elvárásaik miatt állandóan elégedetlenek.

        Hogyan lehet megbirkózni a traumatikus élményekkel?

        Egy erőszakos, traumatikus esemény hatására a világ kiszámíthatatlanná, veszélyessé, ijesztővé válik. A sérülések és balesetek traumatikus nyomot hagynak a sérülteken és hozzátartozóikon, de azokat is érinti, akik egészségügyi szakemberként, önkéntesként vagy csak egyszerű szemtanúként próbálnak meg segíteni az áldozatokon.

        "Pszichés függés a gyerekhez?" - A pszichiáter válaszol

        "Anyósomnak volt egy agydaganata, szerencsére jóindulatú, megműtötték és azóta rendben van. A problémám abból fakad, hogy a betegsége óta még jobban ragaszkodik az egyetlen fiához." - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.