Börtönpszichológia - Mi vár az elítéltre?

Dr. Veress Dóra
Szerző: WEBBeteg - Dr. Veress Dóra, pszichiáter
Legutóbb frissítve: 2021.09.14

Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése.

Az elzárás alatt pszichológus, lelkész és szociális munkás áll az elítéltek rendelkezésére, hogy könnyebben, kevesebb lelki károsodással tudják átvészelni a börtönben töltött éveket. A rehabilitáció részeként az elítéltek dolgozhatnak, tanulhatnak, önfejlesztő programokon vehetnek részt, illetve rekreációs tevékenységeket folytathatnak.

Mindez az elmélet. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a börtönélet teljesen másról szól. Az elzárt emberek testi és szellemi jóléte nem elsősorban a munkától, a pihenéstől vagy a tanulástól függ, hanem attól, hogyan tudnak beilleszkedni a börtön mindennapi életébe, mennyire fogadják el a belső szabályokat, hogyan érvényesítik saját akaratukat. A bűnelkövetők szempontjából az egyetlen cél a túlélés, aminek része a saját szükségletek kielégítése és a veszélyes helyzetek elkerülése.

Az egyéniség elvesztése, börtöniskola - Beilleszkedés egy új társadalomba

A teljes folyamat az ítélet elhangzásakor (ha nem hamarabb) kezdődik, amikor a vádlott elítéltté változik és ettől a pillanattól kezdve a társadalom megbélyegzi őt. A börtönbe vonuláskor az addig önálló élettel rendelkező ember elveszíti függetlenségét. A börtönben megfosztják személyes tárgyaitól, egyenruhát köteles viselni és számmal azonosítják. Ezek a változások erősen megrengetik még a legmagabiztosabb emberek önértékelését is.

Az egyéniség elvesztését követő második trauma a börtöniskola. Ez nem más, mint a börtön belső világa, mely teljesen idegen és újszerű a friss elítélteknek. Ugyan filmekben sokszor látni, hogyan működik egy börtön, de szembesülni azzal, hogy ez a valóságban milyen, nagyon megterhelő. Az elítéltnek a belépést követően igazodnia kell a belső szabályokhoz, melyek eltérnek a kinti világ rendjétől. A lehető leggyorsabban ki kell ismernie a hierarchikus viszonyokat, és el kell helyeznie saját magát ebben a viszonyrendszerben. Fel kell ismernie, kik a dominánsak, kik az áldozatok, kik a láthatatlanok és így tovább, mindezt azért, hogy igazodni tudjon hozzájuk, és saját magát meg tudja védeni a felesleges konfliktusoktól. A beilleszkedéshez vezető út következő lépcsője a börtön nyelvezetének megismerése és elsajátítása. Nagyon fontos továbbá, hogy az újonc idővel kapcsolatokat tudjon kiépíteni, belső barátokra, segítőkre, szövetségesekre leljen. Mindez nélkülözhetetlen a túléléshez ebben a világban.

A börtönélet kedvezőtlen hatása az emberi lélekre

1941-ben Zimbardo, amerikai pszichológus kísérlettel bizonyította, hogy csupán a bebörtönzés ténye milyen hatalmas változásokat indít meg az emberek lelkében. Vizsgálatai során 24 teljesen egészséges egyetemistát választott ki és két csoportba, az elítéltek és a fogvatartók csoportjába osztotta őket. Beköltöztek a labor alagsorában kiépített börtönhelyiségbe, majd a börtönőrnek kinevezett fiataloknak megmondta, hogy nyugodtan büntethetnek belátásuk szerint, ha azt indolkotnak látják. Az őrök kekiszínű ruhát és napszemüveget kaptak, hogy az elítéltek még véletlenül se tudjanak velül szemkontaktust kialakítani, a fogvatartottaknak pedig rosszul szabott, kényelmetlen börtönruhát kellett viselniük. A kísérlet megdöbbentő eredményt hozott. Az első nap után a kísérleti alanyok viselkedése megváltozott. A fogvatartók elkezdtek dominánsan viselkedni és egyre kegyetlenebb büntetéseket, bántalmazásokat találtak ki. Az elítéltek eleinte lázadást szerveztek, később teljesen megtörtek és passzívvá váltak. A pszichológiai helyzet olyan megterhelő volt a fogvatartott diákoknak, hogy 6-nak szorongásos rohamai és idegösszeomlása lett. Kórházba kellett őket szállítani és 6 nap után félbeszakítani az eredetileg két hetesre tervezett kísérletet.

A való világban ugyan ennyire nem szokott elfajulni a helyzet, de az új rendszerhez való alkalmazkodás itt is nyomot hagy a fogvatartott személyiségén. Az állandó fenyegetettség és egymás heccelése előhívja az agresszív viselkedésmintákat, ezért a börtönön belül gyakoriak az összetűzések. Ezzel párhuzamosan a bezártság is alakítja a fogvatartott érzésvilágát. A társadalomtól, a barátoktól, családtól való elszigeteltség, illetve a börtönön belüli élet okozta stressz magában hordozza a mentális betegségek kialakulásának lehetőségét is. A személyiség rejtett hajlamait felerősíti a börtönbeli élet, így pánikbetegség, depresszió és különböző szorongásos kórképek alakulhatnak ki. Az önbecsülés elvesztése, a kiszolgáltatottság, a kényszerű alkalmazkodás másokhoz öngyilkossági gondolatokat eredményezhet. Nem ritka azonban az sem, hogy téves eszmék, hallucinációk jelentkeznek a fogvatartottaknál. Ezek időbeni felfedezésére és kezelésére börtönpszichológusok állnak rendelkezésre, illetve szükség esetén kórházba is szállítják az elítéltet.

Érdekes módon másként viselik a börtönéletet a fiatalok és az idősebbek. A fiatalok nehezebben illeszkednek be, kezdetben több a konfliktusuk, később viszont jobban adaptálódnak az új szabályrendszerhez. Az idősebbek ezzel szemben a kezdetektől kerülik a nyílt konfliktust, de passzív ellenállásuk hosszan megmarad.

A bebörtönzés nem a legjobb büntetési módszer

Egyre több vizsgálat mutatja azt, hogy a börtön nem megfelelő módja a büntetésnek, mivel az elítélt a szabadulásakor több rosszat visz magával a való életbe, mint jót. Olyan magatartásformákat sajátít el a fogvatartás alatt, amiknek meglétéről korábban is tudott, de nem alkalmazta azokat. Ilyen például az agresszivitás, a kizsákmányolás, a könyörtelenség. A másik komoly probléma, hogy a büntetési idő alatt nem „megjavulnak“ a rabok, hanem a rabtársak egymástól új bűnelkövetési módszereket tanulnak, illetve elsajátítják azokat az ismereteket, amik hozzásegítik őket ahhoz, hogy kicsússzanak a rendőrség karmaiból. Egy harmadik és talán legsúlyosabb következménye a börtönlétnek az, hogy a fogvatartott elveszti a bűnösség érzetét, így érzéketlen lesz az áldozatokkal szemben és képtelen a részvét, a megbánás kifejezésére.

A fenti káros következmények csökkentésében nagy szerep hárul a büntetésvégrehajtási intézményben dolgozó ellátó személyzetre és a börtönpszichológusokra. Különböző stresszkezlési technikák, relaxációs módszerek elsajátításával meg lehet könnyíteni az elítéltek helyzetét. Pár- és családterápiával össze lehet kovácsolni a széteső kapcsolatokat, alkohol- és drogelvonó kezelésekkel pedig csökkenteni lehet a káros szenvedélyeket.

Tovább

Dr. Veress Dóra, pszichiáter

Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Veress Dóra, pszichiáter

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Anorexia Anorexia

Hogyan vegyük észre időben a tüneteit?

A túlhajszoltság átka A túlhajszoltság átka

Potenciagondokkal is szembesülhetnek a stresszes életmódú férfiak. (x)

Együttélés a traumával:...

Az emlékbetörés vagy más néven flashback gyakori tünete lehet a PTSD-ben (poszttraumás stressz zavar) szenvedőknek. Sok, PTSD-ben szenvedő ember...

Pszichés problémák is okozhatnak...

A negatív érzések, amilyen a lelki nyugtalanság, a stressz, a frusztráció, az aggodalom és a félelem, csökkentik a nemi vágyat, már azelőtt, hogy...

A zeneterápia alkalmazási...

Hogyan néz ki a zeneterápia a gyakorlatban? Melyek a leggyakoribb alkalmazási területei? Alkalmazható-e zeneterápia otthon, terapeuta nélkül?...

Bőrproblémák és pszichés terhelés...

A bőrtünet és a pszichénk kapcsolata kétirányú. Egyrészt a krónikus bőrproblémák hátterében lelki tényezők is állhatnak. Másrészt a...

Mikor beszélhetünk...

A függőségeknek erre a típusára az utóbbi évtizedben terelődött nagyobb figyelem. Jellemzője nem annyira a másik iránti túláradó szeretet...

Dr. Forgács Attila: Az emberi faj...

Jól tudjuk, hogy sajnos nem minden étel egészséges, amit a reklámokban látunk, de a fejlődés is kezdetét vette a helyes táplálkozás irányába. Dr....

A hallucináció - Mi okozhatja?

Hallucinációnak azt a jelenséget nevezzük, amikor valaki olyan dolgot észlel, ami valójában nincs vagy nem történik meg. Ilyen például, amikor az...

Depresszióra gyanakszik? Ezek a...

Számos betegség kísérői lehetnek depresszív tünetek. Milyen betegségek állhatnak ezek hátterében, és milyen depressziót utánzó állapotok...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.