Bulimia nervosa - Tünetek, kezelési lehetőségek

szerző: Dr. Dinya Zoltán, Ujfalussy Dorottya Júlia - WEBBeteg
frissítve:

A bulimia nervosa a leggyakoribb táplálkozási zavar. Jellegzetessége, hogy a betegek visszatérő falásrohamokkal küzdenek, majd az elfogyasztott ételektől drasztikus módszerekkel, például hánytatással igyekeznek megszabadulni. Bár tipikusan kamaszkorban kezdődik, bármilyen életkori csoportban találhatók bulimiások, háromszor annyi nőt érint, mint férfit.

A téma cikkei
4/1 A táplálkozás magatartási zavarai
4/2 Az anorexia (anorexia nervosa)
4/3 A bulimia (bulimia nervosa)
4/4 Egyéb táplálkozási zavarok

A tipikus bulimiás roham

A bulimia nervosát tipikus formájában a különböző rendszerességgel, leggyakrabban minimum heti gyakorisággal jelentkező falásrohamok jellemzik, melyek során hatalmas kalóriamennyiség elfogyasztására kerülhet sor. Az ételek ízét általában nem élvezik, gyorsan, kapkodva táplálkoznak. A bulimiás falásrohamok néha éjszaka, szinte félálomszerű "transzállapotban" történnek.

A szorongásoldó célú étkezési rohamokat szinte törvényszerűen lelkiismeret-furdalás, önvádlás követi, amely fokozza és megerősíti a szorongásos állapotot. Ezen érzések öngyógyító levezetését célozza, hogy a betegek hánytatással, hashajtással igyekeznek semmissé tenni a történteket, és egyben megszabadulni a fokozódó szorongástól.

A legtöbb bulimiában szenvedő megpróbál a lehető legkevesebbet enni a következő túlevésig fennmaradó időben (ennyiben hasonlít az anorexiához).

A szakmai irányelvek szerint annál diagnosztizálható a bulimia nervosa, akinél egy háromhónapos periódus során hetente egynél többször tövetkezik be a fent leírt falásroham.

Eltérések a bulimiás roham lefolyásában

A betegség során ismétlődő szokások azonban meglehetősen változatosak, a tipikus lefolyás mellett több, ettől eltérő vonás is jelentkezhet.

  • A túlevések eltérő gyakoriságúak: legtöbbször heti két-három alkalom a jellemző, de előfordulhat akár naponta többször, vagy csak havonta egy-két alkalommal.
  • Egyes betegek normál mennyiségű étel után is kiürítik magukból a táplálékot.
  • Az étel eltávolítása hányással és/vagy hashajtóval történik, egyénenként eltérő módszerek a jellemzőek.
  • Néhány bulimiás éhezéssel vagy kimerítő edzéssel ellensúlyozza a falásrohamokat, és egyáltalán nem hánytatja magát.

Létezik a bulimiának egy átmenetinek nevezhető formája, ez az úgynevezett falászavar, más elnevezéssel túlevéses zavar vagy kényszerevés. Ez nem jár a bulimiára jellemző súlycsökkentő technikákkal, de mivel túlevési epizódok jellemzőek, így ezek a betegek általában túlsúlyosak.

Jelek és tünetek

Ellentétben az anorexiásokkal, a bulimás betegek testsúlya általában normális, mivel a fogyással járó időszakok, a túlevések és a súlycsökkentési céllal alkalmazott hánytatás, hashajtás hatása kiegyenlíti egymást. Ez azonban megnehezíti a probléma felismerését a környezet számára.

A falási-önhánytatási rohamok ráadásul általában akkor hatalmasodnak el, ha a beteg egyedül van. Ezért a beteg környezete gyakran nem veszi észre ezeket a rohamokat és az azt követő technikákat, vagy nem gondol komolyabb problémára, ha evés után az illető gyakrabba keresi fel a mellékhelyiséget.

Testi tünetek - Árulkodó lehet a rendszeres hányások által feljutott gyomorsav által tönkrement nyelőcső és/vagy fogak, fogágy. A testi tünetek közé tartozhat a rendszertelen menstruáció, abnormális bélműködés és szívritmuszavar.

Pszichés tünetek - A bulimia mellett más pszichás zavarok figyelhetőek meg, például gyakran társul a depresszió tüneteivel, az impulzuskontroll zavarával (alkohol- és/vagy droghasználat, öngyilkossági kísérlet stb.) vagy a személyiségzavar tüneteivel.

A betegség pszichiátriai felmérés segítségével állapítható meg, de fontos a fizikális állapotfelmérés is a káros testi hatások felismerése érdekében.

A bulimia nervosa megértése

A túlevést nem éhségérzet okozza. Az anorexiásokhoz hasonlóan a bulimiával küszködőknek is problémái vannak saját testük helyes megítélésével. Testképzavaruk miatt magukat kövérnek, súlyosnak látják, ezért diétába, megszorító táplálékbevitelbe kezdenek, ám bizonyos alkalmakkor nem képesek tovább megvonni maguktól az ételt. Ilyen alkalmakkor rengeteg ennivalót fogyasztanak el, ám ennek a táplálkozásnak semmi köze sincs az éhségérzethez. Addig esznek, amíg gyomruk feszülni nem kezd, ám nem érzik kellemesen jóllakottnak magukat.

A már fennálló alacsony önértékelés növeli a bulimia kialakulásának kockázatát, de a folyamat hosszabb távon nem oldja, hanem tovább fokozza a beteg önértékelésének, testéről alkotott önképének zavarát és szorongását.

Kezelési lehetőségek

A bulimia nervosa kezelése nehéz, mivel komplex oka van a betegségnek. Sokszor a már gyógyult betegek is visszaeshetnek, akár több alkalommal is, ha életükben fokozódik a szorongás. Az eredményes terápiához több módszer kombinált alkalmazása szükséges.

  • Gyógyszeres kezelés: leggyakrabban antidepreszánsok, szorongásoldók.
  • Kognitív viselkedésterápia: a káros viselkedés és gondolatok felismerését segítő pszichoterápiás módszer.
  • Családterápia: fiatalabb betegek kezeléséhez szükséges pszichoterápiás módszer a szülők, testvérek bevonásával
  • Dietetikai tanácsadás: a megfelelő étrend kialakítása, programok a normál testsúly elérésre és a megfelelő tápanyagellátottság biztosítására.

Fizikális szövődmények, alultápláltság, szívritmuszavarok esetén járóbeteg-, vagy fekvőbeteg-ellátás is szükséges lehet, a bulimia nervosa különösen súlyos esetben halálhoz is vezethet.

Tippek a beteg környezetében élőknek

Ha a szülők és barátok azt látják, hogy szerettük túl sokat edz, feleslegesen hashajtókat és fogyókúrás szereket szed, furcsán táplálkozik, vagy a testalkatára panaszkodik, próbálják megbeszélni aggodalmaikat az illetővel. Ne mondják neki, hogy segítségre van szüksége, mert ilyenkor általában ellenállásba ütköznek. Ajánlják fel, hogy segítenek orvost vagy tanácsadót keresni. A szülők beszélhetnek tinédzser gyermekeiknek a falásrohamok és hánytatás veszélyeiről, és megkérdezhetik, miként segíthetnek csökkenteni ezek kiváltó okait. (Medipress)

Forrás: WEBBeteg
Szerzőink: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter és Ujfalussy Dorottya Júlia (ELTE Biológiai Intézet)

Cikkajánló

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pálvölgyi Rita

Dr. Pálvölgyi Rita

Pszichiáter, pszichoterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest