• Dr. Falus András: A genetika legfontosabb szava a valószínűség

        Szerző: WEBBeteg - T. A., újságíró

        Játék. Az életben, így a munkában, a tudományban is nagyon fontos a játékosság - mondja a biológus végzettségű dr. Falus András, aki kutat, egyetemeken tanít, publikál, álnéven verseket ír, jelenleg pedig egy kötet szerkesztésén munkálkodik. Már maga a téma is figyelemfelkeltő: zene és egészség.

        1994 és 2012 között igazgatója volt a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetnek, amelyet korábban Biológiai Intézetnek neveztek. Ami érdekes ebben, hogy biológusként nevezték ki vezetőnek.

        Az Általános Orvosi Karon tudomásom szerint én voltam az első nem orvos igazgató, erre mondják azt, hogy biológus, de rendes. Fejlődésnek indult az egyetemen a genetika és az immunológia, és szükség volt egy olyan szakemberre, aki megszervezi e tantárgyak oktatását. Nyilván megfelelő szakmai háttérrel, tudományos fokozattal rendelkeztem. A célt, a munkát, annak tartalmát kell nézni.

        Hirdetés

        Akkor már az MTA doktora volt, amerikai, japán, dán és svájci egyetemeken szerzett szakmai tapasztalatot.

        Sőt, már azelőtt négy évig a Semmelweis Egyetemen immunológia speciál kollégiumokat tartottam, nem is gondoltam arra, hogy egyszer itt fogok dolgozni, intézetet vezetni. Hiányszakmának számított az immunológia, és nagyon sokan érdeklődtek a kurzus iránt. Emlékszem, a Nagyvárad téri Elméleti Tömb Zöld termében volt az előadás, tömve volt a terem, ami engem nagyon feszélyeztetett, ugyanakkor inspirált is.

        Én mindig elaludtam a rossz előadásokon, ezért akarok a mai napig is jól tanítani.

        Az immunológiát nagyon könnyű akciófilmszerűen elmesélni, ez egy háború, cselekkel, stratégiákkal, ellencsapásokkal átszőve. Az Adj király katonát! című könyvemben is ebben a szellemben írtam az immunrendszer mesés világáról.

        A kilencvenes évek végén egy új megközelítésnek számított a genomika, amellyel kapcsolatban egy 2000-ben készült interjúban megjósolta a jövőt: „A gyógyszertan hatalmasat fog változni, személyre szabottan készülhetnek. A genomikának forradalmi szerepe lehet a kórokozók elleni védekezésben.”

        A genomika lényege, hogy nem egyes géneket, hanem a teljes genomot vizsgálja hálózatos összefüggéseiben, rendszerszinten. Ma már ez természetes, akkoriban azonban egy új kihívás volt. Mára kiderült, sokkal nehezebb dolgunk van, mint évekkel ezelőtt gondoltuk. Nincs minden megírva a génekben, még a teljes genomban sem, ahogy az epigenetika is kiderítette.

        A gének egy komplex hálózatban működnek, emellett lényegesen meghatározza a külső és a belső környezet a szüleinktől örökölt információ aktiválódását, ebben nem csupán a táplálkozás, a mozgás, hanem a lelki és a szociális aspektusok, de még a szokások, a hagyományok is döntő fontosságúak. És végül ott vannak a mikroorganizmusok. Kis túlzással mondhatjuk, hogy tulajdonképpen csak ártatlan szemlélődői vagyunk a fejünk felett zajló csatának az apatogén és a patogén mikrobák között. Ez a három szempont az, ami megrengette a hatalmas várakozást a személyre szabott orvoslástól kezdve a génterápiáig.

        Hihetetlen fejlődésnek indult a diagnosztika, a bioinformatika, amely kéz a kézben jár a genomikával. A génterápiában új technikának számít a nemrég elterjedt úgynevezett génszerkesztés (gene editing), a humán sejtek génjeinek módosítása, amely az átszerkesztésben, a DNS-ben való célzás pontosságában segít. A technológia egészen biztosan Nobel-díjat érdemel.

        Február végén a Centrál Színházban tartott egy előadást A nézőember sorozat keretében. Itt szóba került a sors, amely a génekben van megírva..., vagy mégsem?

        A genetika legfontosabb szava a valószínűség és nem a sorszerűség. Ugyanakkor eléggé determinált, hogy milyen úton indulunk el, és ami érdekes, hogy idősebb korban egyre jobban érvényesülnek az örökölt tulajdonságok.

        Ma már a génekből tudunk következtetni a betegség hajlamára. Erről szólnak a DNS-vizsgálatok is.

        Kulcsszó a rizikó, de azt is figyelembe kell venni, hogy mihez képest... Ma már otthoni körülmények között is elvégezhető a mintavétel, amely alapján a szájnyálkahártya sejtjeiben található DNS-ekből meg tudják állapítani az örökölt rizikókat, így például a diabétesz, a tüdőrák előfordulásának kockázatát. Kiderülhet, hogy ez a kockázat négyszeres, de azt nem tudjuk, hogy mennyi az úgynevezett normális átlag. A magam részéről veszélyesnek tartom a genetikai diagnózisban az “önkiszolgálást”, ez nagyon sok félreértésre, hamis következtetésekre, tévhitekre adhat alkalmat.

        A négy éve elhunyt dr. Kopp Máriával közösen létrehozták az Eduvital Nonprofit Egészségnevelési Társaságot, amely prevenciós, egészségnevelési feladatokat lát el a mai napig is.

        A magyar társadalom jelenlegi egészségi állapota és távlati kilátásai a felelősen gondolkodók számára kötelező feladatokat jelölnek ki. Generációkon átnyúló feladatokat. Prevenciós és oktatási célzattal hoztuk létre orvosok, biológusok, pszichológusok, szociológusok, bioetikusok és egészségpolitikai szakemberek együttműködésében a társaságot.

        Érdekes és értékes ismeretterjesztés

        A legtöbb népbetegség, így a magas vérnyomás, a diabétesz, az asztma, a szív- és érrendszeri betegségek, a mozgásszervi panaszok, illetve a rák nagyon sok embert érint, minden családban van erre példa, mindenki motivált abban, hogy kellő információval rendelkezzen. Közben pedig óriásit fejlődött az orvosbiológia, amivel nem nagyon tartott lépést a tudományos kommunikáció, a valós, érthető, érdekes ismeretterjesztés, amire egyre nagyobb szükség lenne. Sokan a bulváros könnyebb utat, így a közösségi fórumokat választják, ami  legtöbbször nem jelent valódi megoldást – véli dr. Falus András.

        Nagyon fontosnak tartom, hogy az egészséghez (egész-ség) a fizikai, lelki és szociális vonatkozások mellett hozzátartozik az esztétika, a művészet is. Függetlenül attól, ki, milyen zenei műfajt kedvel – én például mindenevő vagyok Bachtól a Beatlesig –, kimutathatóan epigenetikai hatása van a zenének. Én támogatom a mindennapi testnevelés mellett a mindennapi zenetanulást, éneklést, természetesen csak akkor, ha szakember irányításával végzik a munkát, mert az nem megoldás, hogy helyenként az énekóra csak abból áll, hogy gépi zenét hallgatnak a gyerekek.

        Készül egy könyv, a zene és egészség a témája, én szerkesztem. A bevezetőt reményeim szerint Kodály Zoltánné fogja írni. Óvónő, tanítónő, pszichológus, pszichiáter, neurobiológus, zenetanítási szakember és református lelkész is részt vesz a munkában. Például Barkóczy Ilona és Pléh Csaba neves hazai pszichológusok írnak egy fejezetet arról, hogy a diákok tanulmányi eredményei szignifikánsan javulnak egy olyan osztályban, ahol zenét tanulnak, és rendszeresen zenével foglalkoznak.

        Hívő ember, a családja pedig nagyon fontos szerepet tölt be az életében. Három gyermek, tizenkét unoka...

        Nagyon fontos az életemben a játék. Mindig meséltem, mesélek a legkisebbeknek, amikor hosszabban nem voltam otthon, felvettem előre a kitalált történeteket, a feleségem pedig lejátszotta gyerekeinknek.

        A mai világban szerintem a legfontosabb foglalkozás a szülő mellett a pedagógusé, ők azok, akik motiválnak, hiszen többségében úgy választunk hivatást, hogy vonzó mintául szolgált szüleink, tanítónk, tanárunk csillogó szeme, a hivatás örömének megnyilvánulása. Apám pénzügyi joggal foglalkozott, ami nagyon távol állt tőlem, de azt láttam gyerekként, hogy lelkesen dolgozott, és szinte kivirult, amikor szóba került a szakmája.

        (WEBBeteg.hu - T. A., újságíró)

        Módosítva: 2016.04.12 15:45, Megjelenés: 2016.04.12 15:45
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tenziós fejfájás

        Tenziós fejfájás

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Önálló fejfájás, messze a leggyakoribb fejfájástípus. Mik a jellemzői?

        Mozgásszervi betegségek

        Mozgásszervi betegségek

        Feövenyessy Krisztina

        Megelőzhető-e a mozgásszervi betegségek kialakulása? Mit tehetünk?

        Addig csinálom, ameddig a kezem, a lábam és a fejem bírja

        Nikolits Ilona nemrég azzal a szalagcímmel került az újságba, hogy 79 évesen is gyógyít a budai háziorvos. A doktornő Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázaton hazai toplistás volt betegei beszámolói és ajánlásai alapján. A fiatalon atomfizikusnak készülő lány édesanyja betegsége miatt változtatott pályát. Később kutatási ambícióit feladva háziorvos lett, amiben megtalálta élete értelmét. Akármilyen nehéz volt az életem, a lelki békém akkor is mindig megvolt. Életét második férje, fia és unokája teszi teljessé.

        Nagy Anna: Az egyedülálló szülőkre irányulhatna végre a világ figyelme

        Az egyszülős családokat érintő kérdésekkel, napi problémáikkal, megsegítésük lehetőségeivel sajnos csak érintőlegesen foglalkoznak az ezért létrejött és felelős országos és megyei hivatalokban.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.