Egy titokzatos állapot: a dadogás biológiai háttere

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró

A dadogás a beszéd folyamatosságának akadályozottsága. A jelenséget sokféleképpen magyarázzák, a szakemberek szerint ahány dadogó, annyiféle dadogás létezhet.

Becslések szerint a világon 70 millió ember (a népesség mintegy 1%-a) dadog, háromszor többen vannak körükben a férfiak. Az esetek 65%-ában 3 éves kor előtt már kialakul a zavar, és 85%-uknál általában 3,5 éves kor táján megindul a folyamatos probléma.

A tünetek nem mindig mutatkoznak adott dadogónál sem, súlyosságuk is változó lehet. Egyes időszakokban enyhébbek, máskor erősek, bizonyos helyzetekben alig, máskor fokozottan jelentkeznek. A fáradtság is befolyásolhatja.

Sok dadogó számára az elsődleges probléma a sok ismételgetés. Hangok, szótagok, szavak, olykor kifejezések elnyújtása révén zajlik akaratlan ismétlés, ismételgetés, közben önkéntelen szünet, vagy olyan blokkolódás is van, amikor a dadogó bármilyen hangot képtelen képezni, kiejteni. Az akaratlan hangismétlés mellett egyes szakemberek dadogásnak nevezik a megszólalás előtti szokatlanul hosszú késlekedést, szünet-tartást, illetve bizonyos hangok elnyújtását is. Van, aki problémáját úgy próbálja rejteni, hogy egyes szavakat másikkal helyettesít, vagy mondaton belül átrendezi a szórendet.

A dadogás súlyos kihatással lehet az érintett személyiségének működésére, érzelmi állapotára. Félelem tölti el, ha arra gondol, hogy bizonyos magán-, vagy mássalhangzókat ki kell ejtenie. Előre szorong, hogy mások, főleg idegenek előtt (szociális szituációkban) dadogni fog. Tart attól, hogy zaklatás célpontja lehet (főleg kisebb gyermek-, iskoláskorban), ettől folyton ideges. Stresszben él, szégyenérzete van – egyesek ezért visszahúzódnak, amit a pszichológusok önként vállalt izolációnak hívnak.

Hátrányok a társas kapcsolatokban
Egyesek úgy nőnek föl, hogy sajátos beszédzavarukat megpróbálják mások elől elleplezni. „Nagyon gátlásos, szégyenlős voltam. Problémám elrejtésére azt a szokást vettem fel, hogy egyik szóról gyorsan átugrottam a másikra. Azt gondoltam, semmit nem vettek észre” – mondja az amerikai dadogók nemzeti szervezetében (National Stuttering Association) dolgozó logopédus, a 40 éves floridai Holly Nover, akinek 10-éves fia szintén ezzel a „beszédfogyatékossággal” él.

Mi okozza a dadogást?

A dadogást a laikusok az idegesség tünetének tekintik, de neurológusok szerint nincs ilyen konkrét összefüggés. Az ellentéte viszont könnyen előáll, a dadogás nyomán fokozódhat a szociális szorongás. Tehát az akut idegesség nem okozója a dadogásnak, de a stressz beszédfogyatékos embereknél kiválthatja azt.

Évszázadokon át tartottak az emberek a megbélyegzéstől, de még ma is előfordul, hogy ezt az állapotot tévesen pszichológiai problémának vélik. Olyasminek, amit súlyos érzelmi sokk, trauma, a gyerekkori rossz bánásmód idézhetett elő. A modern kutatás azonban a biológiai hátteret: a genetikát és az agyi eltéréseket hangsúlyozza. A neurológus R. V. Watkins így magyarázza a jelenséget: „a dadogás a beszédprodukcióhoz szükséges motoros folyamatok kiválasztásának, beindításának és végrehajtásának zavara”.

Már az ősi Kínában, Görögországban, Rómában is születtek feljegyezések a dadogásról. Persze fogalma se volt róla senkinek, mi okozhatja ezt a zavart. És ez sokáig így is maradt. Rejtélyes dolognak tűnt, míg a modern genetikai tudomány és az agynak képalkotó eljárással való feltérképezése le nem leplezte a titkot. Nyomra vezetett az első gének azonosítása, melyekről nagy bizonyossággal feltételezik újabban, hogy a dadogáshoz kapcsolhatóak.

A kognitív kontroll zavara

Az MR, CT belelátott a felnőttek, az idősebb gyerekek agyába, aminek nyomán újabban egy amerikai kutató, Ho Ming Chow (University of Delaware) elkezdte vizsgálni a 3-5 éveseket. A legtöbb gyereknél ezen életkorban kezdődik a dadogás, amit aztán 80%-ban kinőnek. Dr. Chow azt vette észre, hogy a képalkotó felvételeken enyhe agyi elváltozás mutatkozik a dadogó kisgyerekeknél, azokkal összehasonlítva, aki már megszabadultak tőle, illetve azokhoz képest is, akik soha nem is dadogtak. Kutatását a közelmúltban ismertette egy amerikai tudományos konferencián (American Association for the Advancement of Science).

Ho Ming Chow és kollégái a dadogáshoz kötődően olyan genetikai mutációt találtak, ami a két agyféltekét összekötő, idegrostokból álló kérgestest (corpus callosum) szerkezeti eltérését (strukturális abnormalitását) okozza. A kérgestest sarló alakú nagy idegköteg, a jobb és a bal agyfélteke közti hosszanti hasadék mélyén foglal helyet. Ez a legnagyobb összeköttetés a két agyfélteke közt. Biztosítja a féltekék közötti információcserét.

Korábbi kutatás a bazális ganglionokhoz is kötötte a dadogást, amiknek a testtartás és az akaratlagos mozgások koordinálásában van szerepük. A bazális ganglionok, más néven törzsdúcok az agyféltekék mélyén található, szürkeállományból álló tömörülések csoportjai. Ezek egyike a striátum, nagyrészt ezen át érkezik a törzsdúcokba az agykéreg szinte minden területéről az információ. A törzsdúcok az idegrendszer számos területével és egymással is összeköttetésben állnak.

Tisztában vagyunk vele, hogy a dadogásban igen jelentős a genetikai komponens” – mondja dr. Chow, akinek egyik kollégája szintén dadog. Azt is hozzáteszi, több gén játszhat szerepet kialakulásában, s a pontos okok gyerekenként változhatnak, azonban valószínűleg mindegyik gén hasonló módon fejti ki hatását az agyra. Úgy véli, a legutóbbi bizonyíték arra utalhat, hogy a dadogás valójában a kognitív kontroll zavara a beszéd fölött. Sokan hiszik azt, hibásan, hogy az emberek idegességükben, zavarukban dadognak, vagy gyerekkori trauma miatt, és ha keményebben próbálkoznának, sikerülne abbahagyni, megszabadulni a problémától. „Még sok a feladatunk, hogy e hamis nézeteket megváltoztathassuk” – jegyzi meg Nan Bernstein Ratner kutató (University of Maryland).

Ezek is érdekelhetik

Megértéssel, elfogadással

A dadogás kezelésének alapja – jelenleg – a beszédterápia. A közeli években viszont már beléphetnek a mostanában tesztelt gyógyszerek, amennyiben elnyerik a jóváhagyást, a forgalomba hozatali engedélyt.

A vizsgálatokból úgy tűnik, a dadogáshoz köze lehet annak, ha egy idegrendszeri hírvivő anyag, a dopamin szintje túlságosan magas. A tudósok szerint várhatóan egyes hatóanyagok képesek lesznek tompítani e téren a dopamin aktivitását, illetve sajátos módon blokkolni működését. A dopaminnak neurotranszmitterként szerepe van a mozgáskoordinálásban, a jutalomérzésben, az elégedettségérzetben. (Ha az agyban pusztulnak a dopamintermelő idegsejtek – és ennek következtében fokozatosan csökken a dopamin mennyisége –, Parkinson-kór alakul ki.)

A dadogók nemzeti szervezetében (National Stuttering Association) dolgozó logopédus, Holly Nover szerint sokan várják érdeklődve, próbálnák ki szívesen a dadogás ellen ható gyógyszert. Sokan, az ő kivételével. Mert ő elégedett az életével, így ahogy van. Elfogadta ezt a dadogásából eredő kényelmetlenséget. Ha azonban fia, a szintén dadogó Coltont zavarni fogja ez az állapot, és kamasz korában megpróbálkozna a gyógyszerrel, támogatná a szándékát. A most 14 éves Brayden, aki viszont a saját eszközeivel akarja legyőzni beszédfogyatékosságát, nem vár segítséget a tablettától. Ő úgy gondolja, hogy a gyógyszer „elvesz a személyiségedből egy részt”. Ragaszkodik ahhoz a meggyőződéséhez, dadogása nélkül nem jött volna rá, hogy felnőve beszédterapeuta, a dadogás területével foglalkozó logopédus akar lenni. Nem írt volna e témában könyvet a gyerekeknek, bátorításukra. És nem vált volna ő maga bátorrá, hogy ezzel a kihívással is szembenézzen.

WEBBeteg logóSzerző: Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: Unraveling the biology of a mysterious condition: stuttering (AP News)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

NSAID NSAID

Mikor alkalmazhatóak a nemszteroid gyulladáscsökkentők, és mikor nem?

Mortons neuroma Mortons neuroma

Egészségtelen lábbelik viselése is okozhatja. Milyen tünetei lehetnek?

Dadogás felnőttkorban - Okok és...

A beszédzavarok egyik leggyakrabban jelentkező formája a dadogás, melyre jellemző egyes hangok, szótagok, szavak akaratlan ismételgetése, hangok...

Progresszív szupranukleáris parézis

A progresszív szupranukleáris parézis (PSP) egy ritka neurodegeneratív betegség, melyet gyakran tévesen Parkinson-kórként diagnosztizálnak, mivel a...

A corticobasalis degeneráció tünetei...

A coritcobasalis degeneráció (CBD (kortikobazális degeneráció)) ritka, progresszív neurológiai rendellenesség. A CBD során az agysejtek...

Mi áll a dadogás hátterében, s...

A hétköznapi és szakmai értelmezés szerint a dadogás alatt a beszéd folyamatosságának akadályoztatását, problémáját értjük. Vagyis, a dadogás...

Dadog a gyermekem, forduljunk...

Fiam kb. egy hete egyik napról a másikra elkezdett dadogni. Szeptemberben lesz három éves. Leginkább a mondatok első szavával bajlódik, de előfordul...

Dadog és félénk a kislányom! Mit...

Kislányom dadogni kezdett. A viselkedése is megváltozott, nagyon visszahúzódó és félénk lett. Mit ronthattunk el? - Válogatás a WEBBeteg Orvos...

Dadog az unokám! - A pszichológus...

Ötéves fiú unokám igen korán elkezdett beszélni. Érthetően, szépen verselt, énekelt és beszélt már másfél éves korában. Amikor alig múlt 2...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.