Egy titokzatos állapot: a dadogás biológiai háttere

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent: 2022.03.07.

A dadogás a beszéd folyamatosságának akadályozottsága. A jelenséget sokféleképpen magyarázzák, a szakemberek szerint ahány dadogó, annyiféle dadogás létezhet.

Becslések szerint a világon 70 millió ember (a népesség mintegy 1%-a) dadog, háromszor többen vannak körükben a férfiak. Az esetek 65%-ában 3 éves kor előtt már kialakul a zavar, és 85%-uknál általában 3,5 éves kor táján megindul a folyamatos probléma.

A tünetek nem mindig mutatkoznak adott dadogónál sem, súlyosságuk is változó lehet. Egyes időszakokban enyhébbek, máskor erősek, bizonyos helyzetekben alig, máskor fokozottan jelentkeznek. A fáradtság is befolyásolhatja.

Sok dadogó számára az elsődleges probléma a sok ismételgetés. Hangok, szótagok, szavak, olykor kifejezések elnyújtása révén zajlik akaratlan ismétlés, ismételgetés, közben önkéntelen szünet, vagy olyan blokkolódás is van, amikor a dadogó bármilyen hangot képtelen képezni, kiejteni. Az akaratlan hangismétlés mellett egyes szakemberek dadogásnak nevezik a megszólalás előtti szokatlanul hosszú késlekedést, szünet-tartást, illetve bizonyos hangok elnyújtását is. Van, aki problémáját úgy próbálja rejteni, hogy egyes szavakat másikkal helyettesít, vagy mondaton belül átrendezi a szórendet.

A dadogás súlyos kihatással lehet az érintett személyiségének működésére, érzelmi állapotára. Félelem tölti el, ha arra gondol, hogy bizonyos magán-, vagy mássalhangzókat ki kell ejtenie. Előre szorong, hogy mások, főleg idegenek előtt (szociális szituációkban) dadogni fog. Tart attól, hogy zaklatás célpontja lehet (főleg kisebb gyermek-, iskoláskorban), ettől folyton ideges. Stresszben él, szégyenérzete van – egyesek ezért visszahúzódnak, amit a pszichológusok önként vállalt izolációnak hívnak.

Hátrányok a társas kapcsolatokban
Egyesek úgy nőnek föl, hogy sajátos beszédzavarukat megpróbálják mások elől elleplezni. „Nagyon gátlásos, szégyenlős voltam. Problémám elrejtésére azt a szokást vettem fel, hogy egyik szóról gyorsan átugrottam a másikra. Azt gondoltam, semmit nem vettek észre” – mondja az amerikai dadogók nemzeti szervezetében (National Stuttering Association) dolgozó logopédus, a 40 éves floridai Holly Nover, akinek 10-éves fia szintén ezzel a „beszédfogyatékossággal” él.

Mi okozza a dadogást?

A dadogást a laikusok az idegesség tünetének tekintik, de neurológusok szerint nincs ilyen konkrét összefüggés. Az ellentéte viszont könnyen előáll, a dadogás nyomán fokozódhat a szociális szorongás. Tehát az akut idegesség nem okozója a dadogásnak, de a stressz beszédfogyatékos embereknél kiválthatja azt.

Évszázadokon át tartottak az emberek a megbélyegzéstől, de még ma is előfordul, hogy ezt az állapotot tévesen pszichológiai problémának vélik. Olyasminek, amit súlyos érzelmi sokk, trauma, a gyerekkori rossz bánásmód idézhetett elő. A modern kutatás azonban a biológiai hátteret: a genetikát és az agyi eltéréseket hangsúlyozza. A neurológus R. V. Watkins így magyarázza a jelenséget: „a dadogás a beszédprodukcióhoz szükséges motoros folyamatok kiválasztásának, beindításának és végrehajtásának zavara”.

Már az ősi Kínában, Görögországban, Rómában is születtek feljegyezések a dadogásról. Persze fogalma se volt róla senkinek, mi okozhatja ezt a zavart. És ez sokáig így is maradt. Rejtélyes dolognak tűnt, míg a modern genetikai tudomány és az agynak képalkotó eljárással való feltérképezése le nem leplezte a titkot. Nyomra vezetett az első gének azonosítása, melyekről nagy bizonyossággal feltételezik újabban, hogy a dadogáshoz kapcsolhatóak.

A kognitív kontroll zavara

Az MR, CT belelátott a felnőttek, az idősebb gyerekek agyába, aminek nyomán újabban egy amerikai kutató, Ho Ming Chow (University of Delaware) elkezdte vizsgálni a 3-5 éveseket. A legtöbb gyereknél ezen életkorban kezdődik a dadogás, amit aztán 80%-ban kinőnek. Dr. Chow azt vette észre, hogy a képalkotó felvételeken enyhe agyi elváltozás mutatkozik a dadogó kisgyerekeknél, azokkal összehasonlítva, aki már megszabadultak tőle, illetve azokhoz képest is, akik soha nem is dadogtak. Kutatását a közelmúltban ismertette egy amerikai tudományos konferencián (American Association for the Advancement of Science).

Ho Ming Chow és kollégái a dadogáshoz kötődően olyan genetikai mutációt találtak, ami a két agyféltekét összekötő, idegrostokból álló kérgestest (corpus callosum) szerkezeti eltérését (strukturális abnormalitását) okozza. A kérgestest sarló alakú nagy idegköteg, a jobb és a bal agyfélteke közti hosszanti hasadék mélyén foglal helyet. Ez a legnagyobb összeköttetés a két agyfélteke közt. Biztosítja a féltekék közötti információcserét.

Korábbi kutatás a bazális ganglionokhoz is kötötte a dadogást, amiknek a testtartás és az akaratlagos mozgások koordinálásában van szerepük. A bazális ganglionok, más néven törzsdúcok az agyféltekék mélyén található, szürkeállományból álló tömörülések csoportjai. Ezek egyike a striátum, nagyrészt ezen át érkezik a törzsdúcokba az agykéreg szinte minden területéről az információ. A törzsdúcok az idegrendszer számos területével és egymással is összeköttetésben állnak.

Tisztában vagyunk vele, hogy a dadogásban igen jelentős a genetikai komponens” – mondja dr. Chow, akinek egyik kollégája szintén dadog. Azt is hozzáteszi, több gén játszhat szerepet kialakulásában, s a pontos okok gyerekenként változhatnak, azonban valószínűleg mindegyik gén hasonló módon fejti ki hatását az agyra. Úgy véli, a legutóbbi bizonyíték arra utalhat, hogy a dadogás valójában a kognitív kontroll zavara a beszéd fölött. Sokan hiszik azt, hibásan, hogy az emberek idegességükben, zavarukban dadognak, vagy gyerekkori trauma miatt, és ha keményebben próbálkoznának, sikerülne abbahagyni, megszabadulni a problémától. „Még sok a feladatunk, hogy e hamis nézeteket megváltoztathassuk” – jegyzi meg Nan Bernstein Ratner kutató (University of Maryland).

Ezek is érdekelhetik

Megértéssel, elfogadással

A dadogás kezelésének alapja – jelenleg – a beszédterápia. A közeli években viszont már beléphetnek a mostanában tesztelt gyógyszerek, amennyiben elnyerik a jóváhagyást, a forgalomba hozatali engedélyt.

A vizsgálatokból úgy tűnik, a dadogáshoz köze lehet annak, ha egy idegrendszeri hírvivő anyag, a dopamin szintje túlságosan magas. A tudósok szerint várhatóan egyes hatóanyagok képesek lesznek tompítani e téren a dopamin aktivitását, illetve sajátos módon blokkolni működését. A dopaminnak neurotranszmitterként szerepe van a mozgáskoordinálásban, a jutalomérzésben, az elégedettségérzetben. (Ha az agyban pusztulnak a dopamintermelő idegsejtek – és ennek következtében fokozatosan csökken a dopamin mennyisége –, Parkinson-kór alakul ki.)

A dadogók nemzeti szervezetében (National Stuttering Association) dolgozó logopédus, Holly Nover szerint sokan várják érdeklődve, próbálnák ki szívesen a dadogás ellen ható gyógyszert. Sokan, az ő kivételével. Mert ő elégedett az életével, így ahogy van. Elfogadta ezt a dadogásából eredő kényelmetlenséget. Ha azonban fia, a szintén dadogó Coltont zavarni fogja ez az állapot, és kamasz korában megpróbálkozna a gyógyszerrel, támogatná a szándékát. A most 14 éves Brayden, aki viszont a saját eszközeivel akarja legyőzni beszédfogyatékosságát, nem vár segítséget a tablettától. Ő úgy gondolja, hogy a gyógyszer „elvesz a személyiségedből egy részt”. Ragaszkodik ahhoz a meggyőződéséhez, dadogása nélkül nem jött volna rá, hogy felnőve beszédterapeuta, a dadogás területével foglalkozó logopédus akar lenni. Nem írt volna e témában könyvet a gyerekeknek, bátorításukra. És nem vált volna ő maga bátorrá, hogy ezzel a kihívással is szembenézzen.

WEBBeteg logóSzerző: Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: Unraveling the biology of a mysterious condition: stuttering (AP News)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Vérszegénység Vérszegénység

Milyen típusai léteznek? Mi okozhatja ezeket?

Liposzómás C-vitamin Liposzómás C-vitamin

Az őszi-téli hónapok beköszöntével előtérbe kerül az immunerősítés. (x)

Mi áll a dadogás hátterében, s miként gyógyítható?

A hétköznapi és szakmai értelmezés szerint a dadogás alatt a beszéd folyamatosságának akadályoztatását, problémáját értjük. Vagyis, a dadogás...

Dadogás felnőttkorban - Okok és kezelési lehetőségek

A beszédzavarok egyik leggyakrabban jelentkező formája a dadogás, melyre jellemző egyes hangok, szótagok, szavak akaratlan ismételgetése, hangok...

Ismerjük fel a szeparációs szorongás jeleit!

A korábban nyugodt, másokkal is kiválóan eljátszó baba hirtelen sírni kezd, ha az édesanyja kilép a látóteréből? Nem hajlandó kimozdulni az anyja...

Beszédhibák okai és kezelésük

Egyre több az olyan gyermek, akinél valamilyen beszédhibát tapasztalnak. Ezért nem feltétlenül csak a tévénézés a hibás, bár kétségtelen, hogy a...

Dadog a gyermekem, forduljunk logopédushoz? - Az orvos válaszol

Fiam kb. egy hete egyik napról a másikra elkezdett dadogni. Szeptemberben lesz három éves. Leginkább a mondatok első szavával bajlódik, de előfordul...

Dadog és félénk a kislányom! Mit tegyek? - A pszichológus válaszol

Kislányom dadogni kezdett. A viselkedése is megváltozott, nagyon visszahúzódó és félénk lett. Mit ronthattunk el? - Válogatás a WEBBeteg Orvos...

A király beszéde orvosi szemszögből - Az Oscar-díjas dadogás

Vérző olaj, Aviátor, Egy csodálatos elme, Forrest Gump, Esőember. Mi a közös ezekben a filmekben? Valamennyien Oscar-díjas vagy Oscar-díjra jelölt...

Dadog az unokám! - A pszichológus válaszol

Ötéves fiú unokám igen korán elkezdett beszélni. Érthetően, szépen verselt, énekelt és beszélt már másfél éves korában. Amikor alig múlt 2...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.