Mi áll a dadogás hátterében, s miként gyógyítható?

Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró
Megjelent: 2022.01.14

A hétköznapi és szakmai értelmezés szerint a dadogás alatt a beszéd folyamatosságának akadályoztatását, problémáját értjük. Vagyis, a dadogás a beszéd közben történő megakadást jelenti, amikor a beszélő nem tudja folyamatosan kifejezni mondandóját, ami tovább frusztrálja, s fokozza e kellemetlen állapotot számára.

A szakemberek úgy vélik, ahány dadogó gyermek és felnőtt létezik, épp annyiféle kiváltó okot és ilyen jellegű beszédet tartanak számon. Ezek mögött más és más lelki okok húzódnak meg. Vannak olyan időszakok a dadogó emberek életében, amikor sokkal enyhébbek az egyébként általuk szégyenként megélt tünetek, mint máskor, egy-egy erősebb stresszhelyzettől, fronthatástól vagy fáradtságtól terhelt helyzet is fokozhatja a már meglévő dadogást.

Hogyan segíthetünk a dadogó embernek, hogyan viselkedjünk vele?

A dadogók az átlagosnál sokkal érzékenyebb emberek, noha sokan közülük ezt titkolják. Ha ismerünk a környezetünkben olyan embert, aki dadog, a legtöbbet akkor tehetjük érte, ha arra törekszünk, hogy ne vegyük észre a dadogását, lazítsuk el előbb magunkat, s ezáltal a szorongó, dadogó embert. Ha csökken a feszültség, nincs rácsodálkozás a dadogó emberre, az jelentősen csökkenti a frusztrációját.

Fontos! Soha ne biztassuk a dadogó embert arra, hogy mondja lassabban a mondandóját, és ne is vágjunk közbe, ne is fejezzük be helyette a mondatot. Ez megalázó számára. A dadogók nem beteg emberek, gyakorta átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek. Türelem, figyelem és szemkontaktus, ez az első lépés!

Sokan emlékezhetnek „A király beszéde” című Oscar-díjas filmre, amiben Colin Firth formálta meg a kellemetlen dadogással küszködő Albert herceget, a későbbi VI. György brit királyt. Ismeretes, hogy az ifjú Albert yorki herceget arra kényszerítette mogorva, érzéketlen apja 1925 derekán, hogy nyilvánosan mondjon beszédet a Wembley-ben, ahol több száz ember gyűlt össze épp erre a beszédre várva. Albert hercegnek nem csupán ki kellett állnia a nép elé a kastély erkélyére, gátlásait leküzdve, de a rádióban is országszerte közvetítették beszédét. A dadogástól szenvedő királyt mélyen megalázta ez az apai kényszer, de azt is tudta, nem futamodhat meg a kihívás, azaz a beszéd elől. A király, felesége hatására kezdte el azokat a terápiás beszédórákat, amelyeken kezdetben számos sarlatán áltudományos módszerrel próbálta a dadogását megszüntetni. Voltak, akik a dohányzást erőltették naphosszat, mondván, hogy a pöfékelés nyugtató hatású, és a test mellett a gégét is ellazítja. Tették ezt annak ismeretében, hogy abban az időben – korszakban – számos király, királyi sarj és azok leszármazottai tüdő- és gégerákban haltak meg, oly erősen dohányzásfüggők voltak. S ez alól a nők sem voltak kivételek.

Ezt olvasta már? A fej és a nyak daganatai - okok és tünetek

Egy másik áltudós sarlatán több foglalkozáson is kavicsokkal tömte meg a király száját, s módszere alkalmazása közben, ami okkal, semmilyen fejlődést nem eredményezett, VI. György király torkára csúszott egy „taneszköz kavics”, s elzárta a légútját. Csodával határos módon sikerült megmenteni az életét, nem fulladt meg.

Majd egy bizonyos Lionel Louge (a filmben Geoffrey Rush alakította) beszédhiba-specialista – akit ma logopédusnak nevezünk – hatalmas kihívásként élte meg uralkodója beszédhibájának, vészes dadogásának orvoslását. A beszélgetések közben, fokozatosan derül ki, hogy milyen korábbi, gyermekkori traumák, s a jelenben megélt lelki terhek nyomasztották VI. György királyt. Így egyszerre kezelték a rá nehezedő, feldolgozatlan sérelmeket, s a dadogást. Tanítója és a felesége mindvégig kitartottak mellette, ami a király beszédének sikeres gyógyulásához vezetett, s a híressé vált beszéd méltó elismeréséhez.

Az alábbiakban arra kerestük a választ logopédus és pszichológus szakemberek segítségével, hogy vajon a tudomány jelenlegi állása szerint mivel magyarázzák a páciens számára kínosan megélt, kellemetlen dadogás okát, s létezik-e arra hathatós gyógymód, megfelelő kezelés.

Mit mond a pszichológus?

- A mai napig nem tudjuk, nem lehet pontosan meghatározni egyetlen páciens esetében sem azokat az okokat, vagy akár csak egyetlen indokot, ami a felnőttkorig is elhúzódó dadogásra magyarázatot adna. Sokkal inkább összetett, lelket, idegrendszert ért traumát feltételezünk a háttérben. Egyes kutatócsoportok a genetikai öröklődés tényét sem zárják ki – szögezte le véleményét Kiss Kornélia pszichológus, s hozzátette: - Számtalan olyan esettel találkozom, amikor egyáltalán nem tekintik valódi, lelki traumának a dadogó ember mindennapi problémáját. Vannak, akik azt mondják – helytelenül –, hogy „Talán a nyakára tekeredett a köldökzsinór születésekor!” vagy „Biztos jól ráijesztettek kiskorában és azért dadog!” vagy „Jól elvert apád vagy anyád és a sokkhatástól kezdtél dadogni, de az is lehet, hogy a csuklásod nem állt el!”. Ha ehhez hasonló ostobaságokat hallok másokat idézve a pácienseimtől, amikor az előzményekről kérdezem őket, elképedek, hogy milyen buták és felelőtlenek bizonyos emberek véleményük kifejtése során. Egy-egy hasonló mondattal a dadogó emberben kétely keletkezik, és emiatt olykor valóban azt kutatja, hogy verték-e őt a szülei. Talán eltitkolják, hogy komplikált volt a születésének a folyamata? Ez további kétségeket idéz elő, amivel arányosan nő a bizonytalanságérzet és a szorongás. A dadogás lelki hátterét pedig ilyen helyzetben egyre bonyolultabb lesz kideríteni.

- Hasonló esetekben nem volna célszerű párhuzamosan folytatni a terápiát a pszichológussal és a logopédussal? Ugyanis ördögi körnek tűnik a helyzet. Amíg a dadogás blokkolja, frusztrálja a gyermeket vagy a felnőttet, bizonyára nem képes felszabadult lélekkel a közösségében létezni. Ha enyhül a dadogás, talán a lelki teher is csökken? – kérdezem.

- Gyakorta tapasztaljuk ezt az ok-okozati összefüggést, és ha nincs konkrét kizáró ok lelki tekintetben, a módszer hatékonyságát segítheti a logopédiai oktatás. Ritkán kerülhető ki a lelki okok feltárása. A közös munka eredménye biztató lehet a páciens számára, ami motiválja és megerősíti abban, hogy képes a dadogás rémétől megszabadulni. Ehhez igen kitartó munka szükséges minden résztvevőtől. Szerencsésebb előbb a lelki okokat feltárni, s azt követheti a logopédiai kezelés, tanítás.

- Olvastam egy szakkönyvben, hogy vannak olyan esetek, amikor visszavezethető egyes gyermekkorban elszenvedett, maradandó negatív élményre, helyzetekre a későbbi dadogás állandósulása. Elsőként a beszédfejlődés hátráltatására gondolok kiskorban, amikor rendre azt hallja a csemete: „Ne kérdezgess már örökké! Maradj csendben, vagy beragasztom a szádat! Ha anyáddal több időt töltesz, mint velem, súlyos következménye lesz! Tanulj már meg végre normálisan beszélni, örökké szégyenkezem miattad!” Ezt rémesen fájó a szülőtől hallani.

- Sajnos ezek valóban kiváltó okok lehetnek, ha hosszan kísérik a gyermeket, s nincs kitől tanácsot, segítséget kérnie. Márpedig egy kisgyermek kihez forduljon segítségért? Hogyan fogalmazza meg azt, aminek hatására megszólalni sem mer? A megszégyenítés, az érzelmi zsarolás, a szülő részéről való örökös hárítás következményeinek egyébként is számos negatív megnyilvánulási formái lehetnek a dadogáson, körömrágáson, agresszív viselkedésen, vagy épp a befelé forduláson kívül. Ismerjük annak az elméletét is, hogy a rendre bántalmazott kisgyermekek, vagy „Hadd sírjon, majd megunja egyszer!” nézetet valló anyák és apák gyermekei, illetve a családon belüli erőszaknak, szexuális zaklatásnak áldozatul esett leányok és fiúk, illetve az örökös viszálykodásban cseperedők, akik elé pluszban indokolatlan elvárásokat támasztanak a szülők, már iskolás korukra masszív dadogókká válnak. Ez azt jelenti, hogy nem csupán bizonyos szituációk váltják ki beszédük során a dadogást, hanem alapvetően az a jellemzője a kommunikációs megnyilvánulásuknak. Mindez a fent felsoroltakra is visszavezethető.

A dadogás kialakulásának kutatásával foglalkozó szakemberek úgy vélik: a dadogó gyermekek, ifjak s bizony még a felnőttek is félnek a múltban megtörtént s a tudatalattiba befészkelődött rettegett élményektől. Miért? Azért, mert azt bennük soha senki nem oldotta fel. A legdrasztikusabb a fizikai bántalmazás mellett a szexuális zaklatás. Amíg nem tárhatta fel a szenvedő fél mindezt a kínzó, elfojtott traumát, nem lesz képes lassan, fokozatosan megszabadulni a szégyenként és fájdalomként megélt borzalomtól. Ha nem szabadul meg ezektől, és nem beszél róla értő emberekkel, akkor a terhet cipeli, ami mind erősebbé teszi azt a tényt az ő megítélése szerint, hogy lénye nem szerethető, nem illik a „normális” emberek közé, mert ő sérült a bántalmazások miatt. Amíg ebből nem vezetik ki az illetőt, s nem vezetik rá arra, hogy ez nem az ő szégyene, mindvégig a dadogás mögé bújik. Nem önsajnálatból, hanem azért, mert elakadt, megakadt valahol a személyiségének, az egészséges lelkületének a fejlődése, ami dadogás formájában mutatkozik meg.

- Számtalan olyan dadogó kamasz diákkal találkoztam, akik soha nem beszéltek arról, hogy milyen a családi hátterük, de a dadogás valamire felhívta a figyelmet. Többségük lelkesen beszélt az egyik szülőről, a testvéréről, de az anya vagy az apa kimaradt a családi idillből. Valakit szóba sem lehetett hozni. Ha igen, akkor a gyermek dadogó beszéde szinte érthetetlenné vált.

- Épp azért, mert az a szülő, akiről nem beszél, vélhetően megalapozta gyermeke dadogásának a kialakulását. Egyszerűen kerülik a témát, hogy a bántalmazó, zaklató, számukra megvetendő szülőről beszéljenek. Ha rákérdezünk, miután kialakult egy megfelelő bizalmi kapcsolat, arra például: „Ha nem kell anyukádra, vagy apukádra gondolnod, esetleg nem zavarna, nem zaklatna benneteket a hétköznapokban, akkor is erős a dadogásod, esetleg nyugodtabb vagy a távollétében?”, akkor a válasz precízen megérkezik egy stabil „igen” formájában. Azt többnyire zavarában, fájdalmában is ki tudja mondani.

Vagyis ahhoz, hogy a dadogást lépésről lépésre kezelni tudjuk, először a páciensben zakatoló, de elfojtott, folyamatos belső feszültséget kell csökkenteni. Semmit nem szabad sem sürgetni, sem erőltetni. A stresszcsökkentő tevékenységek igen hatásosak, melyek olykor házi feladatul szolgálnak, amiben örömüket is lelik. Ez lehet a legfontosabb lépések sora ahhoz, hogy felnőttkorban kezelhetővé váljon a dadogás. Másrészt, ha a dadogó felnőtt baráti köre, netán munkatársai gúnyt űznek a másikból, a lehető leggyorsabban meg kell szakítani a kapcsolatot a mérgező emberekkel.

- Mit tehetnek a szülők vagy a pedagógusok, ha a gyermek nem tudja levetkőzni a dadogást iskolás korára sem, s emiatt a kamasztársak gúnyolják, ami ellen nem tud védekezni a szenvedő fél, aki lehet maga is „bandavezér” lenne, de nem mer kilépni a dadogó beszéde miatt?

- Mindennél fontosabb, hogy ne szégyenítsük meg a kisgyermeket, a kamaszt, s ne mondjuk azt, hogy „Ne dadogj már örökké!”. Az ilyen mondat ahhoz hasonlatos, mint amikor a depressziós embernek állandóan azt szajkózzák, hogy szedd össze magad, ne légy ilyen idegesítően bánatos, gyenge, rozzant, borzalmas rád nézni..., azt hiszed, hogy másnak könnyebb...?!. Ezek a mondatok az őrületbe kergetik a bármilyen okból szorongó embert. Ráadásul a dadogással például együtt jár a megszólalási és a beszédfélelem is, a telefonálás réme, de ha muszáj így kommunikálni, akkor röviden, tömören, könnyen kiejthető szavakat használnak, s remegve várják a beszélgetés végét. Ilyenkor például a társaik előtt nem is beszélnek, elmennek egy félreeső helyre. A kezeletlen, elhanyagolt dadogás nem csupán neurotikus tünetek előidézője lehet, de személyiségjeggyé is válhat, így a gyötrődő ember az önkifejezésre sem lesz képes, annyira restelli a másoktól eltérő beszédformáját. Ha ez beépül a tudatalattiba, egyszerűen az énkép olyan módon megváltozhat, hogy barátok, társak nélkül lesz kénytelen élni az egyébként gyógyítható páciens.

- Egy tapasztalt logopédus azt mondta, hogy a dadogó embereknek nem megfelelő a légzéstechnikájuk, és nem jól osztják be a levegőt. Nyilván a lelki tanulás mellett, ezt is el kell sajátítani.

- Igen, megfigyelhető, hogy problémájuk van a hangképzéssel is, ami ugyancsak szakember türelmes segítségével javítható, ahogy a hadarás veszélyének az elkerülése is elérhető. A sorrend tehát az, hogy előbb a pszichológus feltárja a lelki problémák sorát és okát, majd ezt megbeszéljük az érintettel, illetve gyerekek esetében a szülővel, s ezt követi a logopédussal való találkozás. Helyes az a módszer, ha a két szakember a leírt diagnózis, haladás mellett olykor kommunikál egymással. A jelenlegi koronavírus-világjárvány idején leginkább telefonon vagy online módon. Nagyon sokat számít az is, hogy a dadogó ember ne feszült környezetben éljen, ne csúfolják, és megtalálja a lazításnak, az önmegvalósításnak azt a módját, ami számára önbizalmat ad. A jó szó, a dicséret, a türelem a legideálisabb gyógymód, valamint a kedvtelésének a megteremtése, amivel önmagát fejlesztheti és személyiségét erősítheti! – zárta gondolatát Kiss Kornélia pszichológus.

Mit mond a logopédus?

Hogyan látja Kovácsné Varga Ágnes logopédus a dadogás kezelését?

- A logopédiai kezelések nagyon sokszínűek, és sokféleképpen hatnak a páciensekre, mivel valóban nincs két egyforma okból kialakult dadogási állapot. Meghatározó az illető felnőtt vagy gyermek életkora, a dadogásának mértéke, intenzitása, típusa. Számos logopédiafoglalkozás elsősorban a légzésre, hangképzésre, feszítő-lazító, ritmusgyakorlatokra összpontosít. Ezekre az órákra többnyire heti rendszerességgel kerül sor, igény szerint kétszer egy héten, és soha nem történhet meg, hogy a dadogásra figyelmezteti a szakember a pácienst. Azzal minden addigi haladásnak búcsút mondhatunk, s lehet az is, hogy az illető kezdheti elölről a pszichológiai vagy neurológiai kezelést.

Érdekes, hogy a dadogást a mai napig beszédhibaként, beszédzavarként tartják számon, pedig erről szó sincs. Vannak, akik előszeretettel tévesztik össze a hadaró beszéddel, de a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Manapság is az hallható egyes pedagógusoktól, hogy a gyermek rossz beszédmintát kapott a szülőtől, ezért dadog. Pedig ez sem igaz, ennek sincs semmi alapja. Vélhetően a kevésbé tájékozottak a dadogást helytelenül összetévesztik a pöszeséggel, a sejpítéssel.

A leghelyesebb a szülők részéről, ha szégyenkezés nélkül, a két hétnél tovább tartó dadogás esetében azonnal szakemberhez fordulnak óvodás vagy iskolás csemetéjükkel. Nem szabad az előítéletektől félni, hiszen gyakorta maga a szülő sem tudhatja, hogy miért dadog a gyermeke.

Az viszont tény, hogy a kiskori dadogás könnyebben javítható, gyógyítható, mint a felnőttkori, noha az sem reménytelen! A jó tapasztalatok, az eredményes haladás mindenképpen sikerélmény a gyermek és a szülő számára is, így bármely megtorpanás esetén sem szabad feladni a tanulást, vagy épp első lépésként a pszichológiai kezelést.

A dadogás során a legjellemzőbb tünet: a beszédben való megakadás.

  • Az úgynevezett tónusos dadogás esetében a beteg szinte nem is tudja elkezdeni a mondandóját, nem bír megszólalni. Az első hangot vagy hosszasan elnyújtja, vagy ki sem tudja ejteni.
  • A klónusos dadogás esetében az érintett személy egyre ismételgeti a szótagokat, a hosszabb szavak kifejezésekor szinte jellemzően, mert nem tudja „folyékonyan” kimondani az adott szót.
  • A kettő keveréke a tonoklónusos dadogás, mely során a fentebb említett két dadogási forma nehezíti a beszélő szándékát a kommunikáció során, s ez hatalmas lelki vagy neurológiai terhet ró az illetőre.
A lelki háttér mellett lehet genetikai is?

A férfiak és a fiúk körében több a dadogó, mint a lányok és a nők közt. Az előbbiek száma legalább négyszerese a hölgyekéhez képest. Vannak, akik ezt azzal magyarázzák, hogy a nők bátrabban kimondják azt, amit gondolnak, míg a férfiak gyakorta elfojtják valódi érzéseiket.

Genetikai vizsgálatok azt igazolják, hogy a dadogó emberek családjában ez genetikai örökség, és legalább 60 százalékuknak minimum egy, vagy több felmenője is dadogott.

Arra is találtak már kutatási bizonyítékot, hogy a dadogók bal agyféltekéje nem annyira domináns a nyelvi funkciók terén, mint amennyire kellene, és gyakorta bizonyos hallászavarok, és az arcizmok érzékzavara is megfigyelhető, ami azonban nem általánosítható.

Az bizonyos, hogy a folyamatos beszédet valamilyen kisebb rendellenesség, ami többnyire lelki eredetű, megakasztja az agyban.

Tovább Dadogás felnőttkorban - Okok és kezelési lehetőségek

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértők: Kiss Kornélia, pszichológus és Kovácsné Varga Ágnes, logopédus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Fűtési szezon Fűtési szezon

Évente legalább egyszer mindenki ellenőriztesse a fűtőeszközét!

A túlhajszoltság átka A túlhajszoltság átka

Potenciagondokkal is szembesülhetnek a stresszes életmódú férfiak. (x)

Együttélés a traumával:...

Az emlékbetörés vagy más néven flashback gyakori tünete lehet a PTSD-ben (poszttraumás stressz zavar) szenvedőknek. Sok, PTSD-ben szenvedő ember...

A zeneterápia alkalmazási...

Hogyan néz ki a zeneterápia a gyakorlatban? Melyek a leggyakoribb alkalmazási területei? Alkalmazható-e zeneterápia otthon, terapeuta nélkül?...

Megelőzhető-e az erőszakos tragédia...

Sajnos gyakran előforduló, a sajtóban mindig nagy visszhangot kapó kriminális cselekmények jelzik a kérdés aktualitását, és jogosan merül fel a...

Dadogás felnőttkorban - Okok és...

A beszédzavarok egyik leggyakrabban jelentkező formája a dadogás, melyre jellemző egyes hangok, szótagok, szavak akaratlan ismételgetése, hangok...

Egy titokzatos állapot: a dadogás...

A dadogás a beszéd folyamatosságának akadályozottsága. A jelenséget sokféleképpen magyarázzák, a szakemberek szerint ahány dadogó, annyiféle...

Élet a bántalmazó párkapcsolatban...

A családon belüli erőszak, a partnerek közötti bántalmazás, annak nyilvánosság elé tárása sajnos ma is tabu téma, amit elsősorban a szenvedő...

Beszédhibák okai és kezelésük

Egyre több az olyan gyermek, akinél valamilyen beszédhibát tapasztalnak. Ezért nem feltétlenül csak a tévénézés a hibás, bár kétségtelen, hogy a...

Dadog a gyermekem, forduljunk...

Fiam kb. egy hete egyik napról a másikra elkezdett dadogni. Szeptemberben lesz három éves. Leginkább a mondatok első szavával bajlódik, de előfordul...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.