Munkában tartó EU projekt - mozgásszervi betegek számára

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet

A mozgásszervi betegek, főként az ízületi gyulladásban szenvedők munkában tartásának, illetve oda való visszatérésének programjáról (Fit for Work) tárgyaltak nemrégiben az Európa Parlament képviselői és a Munka Alapítvány (The Work Foundation) vezetői egy brüsszeli konferencián, amelynek munkájában most első ízben vettek részt magyar szakértők.

A megbeszélésen, néhány korábban indult (ír, spanyol, izraeli) projekt eredményeit ismertették – egyes országokban ugyanis már korábban felismerték, hogy mind az egyén, mind a társadalom számára milyen nagy jelentőségű ez a kérdés.

Az első lépés mindenütt az volt, hogy összegyűjtötték az artritiszes betegek foglalkoztatottságát, munkaképességét, munkahelyi gondjait jellemző adatokat, majd ezek alapján – a betegszervezetek, munkaadók, az állam képviselőinek részvételével – ún. munkahelyi artritiszes támogatási projektet dolgoztak ki. A programban a munkakörülmények megváltoztatásától az egyéni átképzésig, sok mindenről esett szó.

A munkában tartó projekt végül azzal az eredménnyel járt, hogy munkája révén továbbra is a társadalom hasznos tagja tudott maradni az illető beteg, ezáltal tehát számára is érvényesülhet a munkához való jog mindenkit megillető európai alapelve.

A mozgásszervi betegeknek biztosított esélyegyenlőség, tehát folyamatosan napirenden lévő ügy, mindazon kérdések mellett, amelyeket amúgy a közvélemény figyelmébe szoktak ajánlani szerte a világon minden jeles napon - így az 1996 óta, október közepére időzített úgynevezett artritisz világnapon is. Minden alkalom jó ugyanis arra, hogy hangosan szóló, sokakhoz eljutó üzenetet fogalmazzanak meg a még nem, vagy a már kissé, esetleg a nagyon is érintett mozgásszervi betegek számára. Az általános tájékoztatás, a tudnivalók nagyobb része, a laikus lakosságnak szól – mindenütt, ahol nagy jelentőséget tulajdonítanak a népegészségügyi súlyú problémák megismertetésének, kezelésének. A házi- és a szakorvosoknak szólnak bizonyos szakmai tanácsok, melyek a pontosabb és a mielőbbi diagnózis-állítás fontosságát emelik ki. Mindazon helyeken figyelmeztetnek a szakmai felelősségre, ahol felmerülhet, hogy sok érintett, akár önhibáján kívül, ellátás nélkül marad.

Reumatoid artritisz: Csaknem ötezer beteg hazánkban

Arthritis központok
  • Országos Arthritis és Gyermekreumatológiai Központ
  • Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
  • Állami Egészségügyi Központ
  • Budai Irgalmasrendi Kórház
  • MÁV Kórház és Rendelőintézet
  • Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Kórház
  • Vaszary Kolos Kórház
  • Petz Aladár Kórház
  • Pándy Kálmán Kórház
  • Szent András Kórház
  • Bács-Kiskun Megye Önkormányzat Kórháza
  • Kerepestarcsa Flór Ferenc Kórház
  • Szent Ferenc Kórház
  • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház (gyermek)
  • Jósa András Kórház
  • Pécsi Tudományegyetem
  • Szegedi Tudományegyetem
  • Székesfehérvár Szent György Kórház
  • Markusovszky Lajos Kórház
  • Csolnoky Ferenc Kórház

Csaknem ötvenezer beteget (és sok családot) érint hazánkban a reumatoid artritisz. Szakemberek úgy mondják, akár 10-12 ezer lehet a még fel nem ismert esetek száma. Erre a tényre is tekintettel fogalmaztak meg a lakosságnak és a szakmának szólóan üzenetet például a nemrégiben Sopronban tartott nemzetközi eseményen is (Közép-európai Reumatológus Kongresszus, CECR) a gyulladások társadalmi jelentőségével és kezelésével kapcsolatosan.

Az ízületek gyulladásával, fájdalmas duzzadtságával, gyakran a mozgás beszűkülésével, és végül sok esetben torzulással is járó tünet-együttes neve, a laikusok számára általában „egyszerűen” csak reuma. A többféle betegséget is magába foglaló kórt azonban, a szakemberek reumás sokízületi gyulladás megnevezéssel említik, s úgy tapasztalják, a lakosság még mindig nincs tudatában annak, milyen fontos, hogy korai diagnózis után, és minél előbb induljon meg a kezelés. Az érintettek egy része még arról sem hallott, számára is elérhető lehet az enyhülést, javulást, vagy szinten maradást eredményező korszerű terápia.

A reumatikus panaszok autoimmun eredetűek. Az ilyen jellegű betegségek során, a szervezet védekező rendszere a saját szervek ellen fordul, így a különböző szövetekben (az ízületekben, a bőrben, izomban, de akár egyes szervekben: például a vesében, az agyban) kórokozó jelenléte nélkül zajló gyulladás alakul ki, ami súlyos károsodáshoz vezethet.

Az ízületi gyulladás következtében (a legáltalánosabb „alaphelyzetben”), duzzanat alakul ki az érintett ízületen, amit egyre nehezebb működtetni (orvosi megfogalmazással mozgásterjedelme beszűkül) és használata egyre fájdalmasabb. Az ízület(ek) elváltozását okozó gyulladásos kórok elsősorban a középkorú, a fiatalabb korosztályt (sokszor a gyerekeket is) veszélyeztetik - tartós életminőség-romlást, a munkavégző képesség csökkenését, keresőképtelenséget, rokkantságot, így fizikai, ugyanakkor súlyos anyagi terheket is okoznak.

Az ízületi gyulladások leggyakoribb formái

Az ízületi gyulladások leggyakoribb, legjelentősebb formáinak (reumás sokízületi gyulladás, spondiloartritiszesek) eredményes kezelése nagymértékben függ attól, milyen korán állítják fel a diagnózist, szögezik le következetesen mind a hazai, mind a külföldi szakértők.

Ehhez ma már megnyugtató módon azt is hozzáteszik, hogy a korai felismerés biztosításának érdekében, az Európai Unió szintjén, nagy előrelépések történtek: új diagnosztikai kritériumrendszereket dolgoztak ki, a megfigyelt területhez illeszkedő sajátos (specifikus) képalkotó- és laboreljárásokat alkalmaznak, s ami legalább ennyire fontos, az érintett betegek szakellátása napjainkban Európában - és így hazánkban is -, szakorvosi hátterű artritisz centrumok hálózatában történik. Ma már a hazai központokban is hozzáférhetőek - az újabb TNF-alfa gátlók, az interleukin-6 receptor blokkoló és B-sejt gátló molekulákkal történt vizsgálatok nyomán - azon új biológiai terápiás készítmények, amelyek nemcsak a gyulladásos tüneteket csillapítják, hanem képesek megállítani a betegségek progresszióját is. Igaz, térségünkben a leghatásosabb biológiai gyógyszerek alkalmazása az EU átlagának csak a felét éri el.

Mind a táppénzes napok számát, mind a rokkantság lehetséges okait tekintve, kiemelt helyen állnak a mozgásszerveket érintő kórok Magyarországon. A széleskörű foglalkoztatottság elérése, tehát nálunk is fontos kérdés – ezért hazánkban is mielőbb célként kell kitűzni az artritiszes betegek munkában tartását. Szakorvosok úgy vélik, ennek elérésére reális esély kínálkozik napjainkban, a korábbiaknál jóval hatékonyabb biológiai terápiák világában.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Bőrproblémája van? Bőrproblémája van?

Online mobilapplikációs szolgáltatás. Hogy működik a teledermatológia? (x)

Gerincgyógyászati eszközök a...

A reumatológiai szakrendelőben megjelenő páciensek többségének nyaki, háti vagy deréktáji fájdalom valamelyike képezi a fő panaszát. Ezen...

Az idősebbek és az artritisz

Idős emberek között a krónikus betegségek közül a reumás betegségek a leggyakoribbak. A férfiak és nők egyaránt szenvedhetnek tőle.

Tévhitek és tények az ízületi...

Az artritisszel (ízületi betegségek) kapcsolatban számos téves elképzelés és pontatlan információ kering a köztudatban. Tisztázzuk a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.