• Injekció helyett tablettás kezelés térd-és csípőprotézis műtét után?

        Szerző: WEBBeteg - Szinapszis

        Jelenleg megszokott az injekciós kezelés, de azon válaszolók fele is szívesebben választaná a kényelmesebb tablettás megoldást, akiknek számára nem jelent komoly problémát az injekciózás.

        Bár az injekciós (ún. LMWH) trombózismegelőző kezelés megszokott és elfogadott terápiás gyakorlat a csípő- vagy térdprotézis műtéten átesett betegek körében, igen pozitív lenne egy ugyanolyan biztonságos, ám kényelmesebb tablettás megoldás fogadtatása - derült ki a Szinapszis Kft. felméréséből.

        Hirdetés

        A trombózismegelőzés szerepe

          A mélyvénás trombózis tünetei és okai


         Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, hogy ha vérrög (trombus) alakul ki a szervezet valamelyik mélyen (nem közvetlenül bőr vagy nyálkahártya alatt) futó vénájában.
        Hogyan ismerhető fel ez a betegség? >>

        A népesség elöregedésével egyre több embert érint az ízületi kopás problémája, mely sokszor az érintett nagyízület protézissel való pótlásához vezet, és a csontritkulás népbetegséggé válásával, a csípőtáji (combnyak-) törések száma rendkívül gyakori.

        A protézisbeültetés napjainkban - az orvostudomány fejlődése következtében - nagyon sikeres műtétnek számít: az implantátumok nagy része évek múlva is jól működik. Ritkán fordul elő a fertőzéses komplikáció és a trombózis (embólia, stroke, infarktus) is - ám ez csak az utánkövetés, a rendszeres kontroll és a megfelelő trombózismegelőző kezelés révén érhető el.

        A mélyvénás trombózis a csípő- és térdprotézis műtétek leggyakoribb szövődményének számít. Ez ellen egyrészt megfelelő, fokozatos tornáztatással, rugalmas pólya felhelyezésével, másrészt gyógyszeres véralvadásgátló kezeléssel lehet védekezni.

        A legelterjedtebb kezelési mód jelenleg a véralvadásgátló injekció, amit általában a műtétet követő 35 napig, naponta egyszer kell beadni, általában hasfalba. Az kis molekulatömegű heparin véralvadásgátlóknak (LMWH) kiemelt szerep jut a kezelésben, hiszen jelenleg így biztosítható az, hogy kórházi kezelés nélkül, járóbeteg-ellátás formájában is megfelelő trombózisellenes védelemben részesüljön a beteg.

        A kutatásról

          Tesztelje magát!


        Töltse ki tesztünket, és megtudhatja, hogy mennyire nagy a kockázata a csontritkulásnak az Ön esetében! Csontritkulás teszt >>

        A Szinapszis Kft. a Bayer-Schering Pharma megbízásából országosan mintegy 100, térd- vagy csípőprotézis beültetésen átesett, trombózismegelőző kezelésben részesülő beteget kérdezett meg a terápiával kapcsolatos tapasztalatairól. A kutatáshoz csatlakozó orvosok, LMWH terápiában részesülő betegeikkel töltették ki a kérdőívet 2009. januárjában és februárjában.

        A megkérdezettek jellemzően 69 év feletti, nyugdíjas, középiskolai végzettséggel rendelkező női páciensek, akik fele csípőprotézis-, másik fele térdprotézis műtétben részesült.

        Trombózismegelőzés a gyakorlatban

        A megkérdezett betegek tisztában vannak a véralvadásgátló kezelés fontosságával. 60 százalékuk saját állítása szerint mindent tudnak arról, hogy miért fontos a gyógyszeres kezelés, és a maradék csaknem 40 százalék is rendelkezik erről bizonyos fokú ismeretekkel. A tájékozottság elsősorban az ortopéd szakorvosoknak (58%) köszönhető, ők azok, akik döntő részben (83%) felírják a gyógyszert betegeiknek. Csupán a betegek 3 százaléka az, aki vagy nem kapott semmiféle tájékoztatást, vagy csak ismerőstől hallott a kezelés szerepéről.

        Feltűnő azonban, hogy az általános tájékozottság mellett az LMWH-terápia mellékhatásaival és a kezelés lehetséges alternatíváival már nincsenek tisztában a betegek. A válaszolók mindössze 27 százaléka állította, hogy teljes mértékben tisztában van a lehetséges mellékhatásokkal, az alternatív gyógyszerekről pedig csak 12 százalék rendelkezik ismeretekkel.

        Az injekciót felíró orvosok ugyanis, szinte mindig kimerítő tájékoztatást nyújtanak a kezelés fontosságáról (92%), annak időtartamáról (78%), valamint arról, hogy egyetlen nap sem maradhat ki (74%), azonban a lehetséges mellékhatásokra, már csak 35 százalékban készítették fel betegeiket.

        A tájékoztatás bővítésére, esetleg ismétlésére hívja fel a figyelmet az az adat, hogy a kutatás szerint a betegek 46 százaléka azt sem tudja, milyen gyógyszert használ, és mindössze 48 százalékuk tudta helyesen megnevezni, hogy 35 napon keresztül kell alkalmazni a kezelést.

        Cél a betegek életminőségének javítása

        Bár az 1960-ban végzett első csípőprotézis-műtét óta eltelt időszakban, eddig is nagymértékben javult a műtéten átesettek életminősége (gyorsan csökken a fájdalom, javul a mozgáskészség, kényelmesebbé vált a terápia), a felmérés szerint a betegek 37 százalékának kisebb-nagyobb gondot jelent a napi gyakoriságú injekciózás, szúrás, valamint a terápia költsége.

        A megkérdezettek kétharmada képes magának beadni az injekciót, egyharmaduknak viszont segítség kell hozzá. A segítő az esetek 20 százalékában egy családtag, de nem ritkán előfordul, hogy a nővér, ápolónő (9%), vagy a háziorvos (2%) ez a személy, általában térítés nélkül. Az átlagnál alacsonyabb arányban képesek önmaguknak beadni az injekciót a 70 év felettiek vagy az alcsonyabb végzettségűek. A beadás módját jellemzően a kórházi nővértől sajátítják el (82%).

        A betegek 63,3 százaléka, ugyanakkor szívesebben szedne tablettát trombózisprofilaxis céljából, csípő- vagy térdprotézis beültetést követően, további 19 százalékuk pedig nyitott a tablettás kezelési módra, orvosára bízná annak eldöntését.

        Annak ellenére tehát, hogy jelenleg megszokott az injekciós kezelés, azon válaszolók fele is szívesebben választaná a kényelmesebb tablettás megoldást, akiknek számára nem jelent komoly problémát az injekciózás.

        (WEBBeteg - Szinapszis)

        Módosítva: 2009.07.18 14:40, Megjelenés: 2009.07.18 14:40
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        Combnyaktörés - Okok, tünetek, kezelés és megelőzés

        A combnyaktörés az idős embereknél gyakori, általában elesés következtében kialakuló csonttörés a combcsont feje és a csont csöves része közt. A combnyak a csont legvékonyabb, legsebezhetőbb része.

        Sportsérülések - És a rehabilitáció hol marad?

        Gyakran mesélik ismerősök - sportolók és átlagemberek -, hogy kificamodott a bokájuk/eltört a karjuk/részlegesen szakadt az Achilles-ín stb., begipszelték, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszert kaptak és most pihentetniük kell a sérült testrészt. Alig várom a folytatást, ez azonban az esetek nagy részében elmarad. Ha rákérdezek, hogy valóban ennyiből áll-e a terápia, a válasz általában az, hogy: Igen. Miért, mi másra lenne még szükség?... Nos, egyetlen aprócska dologra, valódi, teljes értékű rehabilitációra.

        A sok állással járó életmód veszélyei

        A sok állással járó életmódból fakadóan többféle betegség vagy tünet is jelentkezhet. Ez igaz a sok állásra, valamint a sok sétálásra és a sok futásra is.

        A veleszületett (familiáris) trombózishajlam

        Olyan állapotról van szó, amely során a véralvadás meghatározott genetikai hibája vezethet trombózis vagy embólia fokozott családi előfordulásához. Ez a veleszületett hajlam a magyar lakosság 25 százalékát érinti, tehát minden negyedik embert.

        Csípőprotézis-műtét utáni teendők

        Előrehaladott csípőízületi kopás esetén, ha az egyéb konzervatív módszerek - gyógyszeres fájdalomcsillapítás, fizioterápia, fürdőkezelés és gyógytorna - már nem elég hatékonyak, műtéti kezelés válhat szükségessé. Milyen szövődményekre érdemes odafigyelni a beavatkozás után? Hogyan terhelhetjük az ízületeinket?

        Combnyaktörés - Végzetes is lehet

        Napjainkban a népesség elöregedésével és a csontritkulás népbetegséggé válásával a csípőtáji (combnyak) törések száma rendkívül gyorsan nő. A kórkép főleg időskorban gyakori, hátterében legtöbbször egyszerű elesés szerepel. A csípőtáji törést szenvedő betegek 95 százaléka műtéten is átesik.

        Mélyvénás trombózis - diagnózis és kezelés

        A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a későbbiekben pedig a trombus ismételt kialakulásának megelőzése. A terápiára gyógyszerek, műtéti megoldások és gyógyászati segédeszközök is rendelkezésre állnak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.