Nyaki gerinc operáció a legkorszerűbb idegsebészeti eljárással

Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk, idén április végén, új endoszkópos gerincsebészeti módszerrel operálta meg két páciensét az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) erre specializálódott orvoscsoportja, ami egész Európában szenzációs beavatkozásnak számít.

A Dél-Koreában elsajátított, számunkra teljesen új idegsebészeti technikát az OKITI orvosai alkalmazták először Európában, így hazánkban is. A szakemberek az ázsiai helyszínen, dél-koreai tanulmányútjuk során, a módszert kifejlesztő professzortól tanulták meg a speciális gerincsebészeti eljárást, s az operációk folyamatát is tanulmányozták. Itthon pedig az első ilyen jellegű műtét előtt, a rendelkezésre álló teljes felszereltséggel, a szakorvosok előbb szimulálták a műtétet. Ez azt jeleni, hogy a teljes eszközrendszert kipróbálták a modellezés alkalmával, s miután ez megfelelően működött, csak utána alkalmazták, és alkalmazzák a betegeken.

Ezt a fajta beavatkozást elsőként ázsiai területeken kezdték el alkalmazni, Dél- Koreában - ahol kialakítottak egy nemzetközi tréning központot is a szakemberek, az idegsebészek részére -, ez hétköznapinak számító alkalmazott műtéti technológia. Indiában a hasonló gerincbetegek 80 százalékát már ezzel az endoszkópos eljárással operálják. Magyarországon jelenleg csak az OKITI-ben érhető el ez a speciális ideg-, gerincsebészeti beavatkozás. A fővárosi egészségügyi intézményben mintegy 1600 gerincen végzett beavatkozás történik évente, noha az új technológia nem minden, a gerincet érintő kórfolyamat kezelésére alkalmas jelenleg, de a későbbiekben akár az esetek felében is alkalmazhatják.

Nemrégiben a gerinccsatorna-szűkület endoszkópos operációjáról beszélgettünk Dr. Czigléczki Gáborral, az OKITI idegsebész orvosával, az endoszkópos idegsebészeti módszert elsajátító orvoscsoport tagjával, amit itt olvashat el: Gerinccsatorna-szűkület kezelése korszerű endoszkópos műtéttel.

Most a nyaki gerincműtét sikerességéről, lehetőségeiről, és annak következményeiről kérdeztük az OKITI idegsebészét, a dél-koreai orvosi csoport meghatározó orvosát, akinek olvasóink a drczigleczki.hu vagy a gerinckezeles.hu oldalon tehetnek fel kérdéseket, illetve olvashatnak bővebb tájékoztatást e nagy fontosságú, idegsebészeti témával kapcsolatosan is.

- A nyaki gerincelváltozások, -megbetegedések számos fajtája ismeretes a kórságot elszenvedő betegek körében. Melyek ezek a betegségek, amelyek az idegsebészek látószögébe kerülnek?

- A civilizált életmódból adódó fokozott terhelés – az ülő- vagy épp a nehéz fizikai munka – ugyanúgy megterheli a nyaki gerincet is, mint az ágyéki szakaszt. A kopásos elhasználódás talaján leggyakrabban nyaki porckorongsérvek vagy nyaki gerinccsatorna-szűkületek alakulnak ki. A nyaki sérvek ritkábban fordulnak elő, mint az ágyéki porckorongsérvek, de a betegség egyre gyakoribb előfordulása miatt, az életminőség ellehetetlenülése okán növekszik a műtétre kerülő betegek száma is. A nyaki porckorongsérvek feltűnően gyakran szövődnek csontcsőrképződéssel és egyéb ízületi elváltozásokkal. Nyaki sérv leggyakrabban a C. V. és a C. VI. porckorongon fordul elő, mely a nyaki gerinc leginkább mozgékony és terhelésnek kitett szakasza.

- Melyek a nyaki gerincbetegségek legjellemzőbb tünetei, amelyekre figyelnie kell a páciensnek, s az intő jelekkel szakorvoshoz kell fordulni?

- A nyaki porckorongsérvek tünetei között nagyon gyakori a kínzó nyaki fájdalom, amely a komplex nyaki kopással áll összefüggésben. A porckorong-előboltosulások és porckorongsérvek azáltal okoznak tüneteket, hogy a környező idegpályákat nyomás alá helyezik, rátelepszenek. A nyomás alá került idegek fokozott ingerületi állapotba kerülnek, így zsibbadás vagy kisugárzó fájdalom jelentkezhet a karban, kézben, ujjakban is. Ha a nyomás miatt az idegek funkciója csökken, akkor izomgyengeség is felléphet a felkarban, az alkarban, s csökkenhet a tenyér szorító ereje. Nyaki porckorongsérv(ek) esetében, melyek középvonalban – mediálisan –, helyezkednek el és nagyméretűek, sajnos a nyaki gerincvelő is nyomás alá kerülhet, nem csak a gerinccsatornából kilépő idegszálak. A gerincvelői nyomásnak alsó végtagi tünetei is lehetnek, többek között alsó végtagi izombénulás, alsó végtagi érzéskiesés, vagy járászavar, járásbizonytalanság. Ugyanitt említhető a már említett kar és kéz végtelen elgyengülése, olykor teljes érzéskiesése is. Bármilyen újonnan fellépő tünettel mielőbb orvoshoz kell fordulni - első körben lehet a háziorvos -, aki beutalót ad a neurológiai szakrendelésre vagy a reumatológiára, de célszerűbb mielőbb az idegsebészt felkeresni, s a szükséges képalkotó diagnosztikát elvégezni a többi vizsgálat mellett. A legmegfelelőbb kezelés is csak az alapos kivizsgálás után választható meg, amit halasztani nagy veszélyeket rejt.

Kapcsolódó A gerincsérv (porckorongsérv) tünetei

- Mit kell tudnia a betegnek arról, hogy a neurológus vagy a reumatológus orvosa mely esetekben irányítja sürgősséggel páciensét idegsebészhez a nyaki gerinc porckopása, gerinccsatorna-szűkület, csigolyaelcsúszás, sérv esetén?

- Sürgősnek tekintjük azt az állapotot, amikor szinte azonnal műtétre kerül sor – ha szükséges, és van idő rá, akkor ismétlő MRI-vizsgálatot követően –, újonnan kialakult felső végtagi izombénulásos tünet(ek) áll(nak) fenn a nyaki porckorongsérvvel összefüggésben, vagy járászavar jelentkezik, bizonytalanul jár a beteg, az életminősége szinte ellehetetlenül a tünetei okán. Utóbbiak nagyobb gerincvelői nyomás jelei lehetnek, amelyeknek az MRI-felvételeken jellegzetes jelei vannak a gerincvelőről készült felvételen.

- Sokan vannak, akik hosszú ideig az alternatív gyógymódokkal igyekeznek enyhíteni a tüneteiken, fájdalmaikon, ami nem csupán költséges, de sok esetben, az előrehaladott nyaki gerincbetegségeken, nem is képesek segíteni. Milyen maradandó következményekkel járhat, ha nincs megfelelő módon kezelve vagy épp operálva a nyaki gerinc betegsége?

- Annak eldöntése, hogy a porckorongsérvet műteni kell vagy más gyógymóddal kell kezelni, az idegsebész feladata. Az esetek nagyobb részében, főként, ha időben ismerjük fel a betegséget, nem műtéti kezelésekkel is javítható a beteg állapota. Maradandó következmények leginkább akkor fordulnak elő, ha páciensek saját maguk döntenek a kezelés fajtájáról, orvossal nem konzultálnak, és nem veszik észre a részleges bénulásos tünetet. Ilyen esetekben egyes izomcsoportokban az izomgyengeség akár tartósan is megmaradhat. Ezt sosem szabad megvárni!

- Milyen mértékben jelent genetikai örökséget a gerinc és a csigolyák betegsége, s mennyire meghatározó a fizikai túlterheltség, a stressz, az állandósult helytelen és rossz testtartás, a mozgásszegény életmód, valamint az egyéb civilizációs ártalmak következménye?

- Minden betegség esetén hallhatjuk, hogy vannak genetikai és környezeti tényezők is a háttérben. A kopásos elváltozások leginkább a túlzott terheléssel és a kérdésében említett tényezőkkel állhatnak összefüggésben. Emellett persze, akiknek a családjában már fordultak elő gerincbetegségek, azok esetében nagyobb rizikója lehet a hasonló rendellenességek előfordulásának, melyhez a gerinc alkotóelemeinek genetikai adottságai – gerincszalagok állapota, kisízület érzékenysége – is nagyban hozzájárulhatnak.

- Az endoszkópos beavatkozás, mely nyaki gerincbetegségek operációjára alkalmas, s mire számíthatnak a betegek a műtét után?

- Az újfajta kétcsatornás endoszkópos módszer a nyaki betegségek közül leginkább a porckorongsérvek meghatározott csoportjára alkalmazható. Ezzel a műtéttel jóval kisebb vágásból kezelhető a betegség, így az egyik legfőbb előny a gyorsabb felépülés.

- Létezik-e kizáró tényező, amikor nem alkalmazható a korszerű műtéti technika a nyaki gerincbetegség gyógyításában?

- A műtéti technika megválasztásában mindig az MRI-vizsgálat eredménye a döntő, ugyanis az mutatja meg a betegség pontos helyzetét. Legtöbb esetben az endoszkópos módszer használható, egyes sérvhelyzetek és súlyos klinikai tünetek, például bénulás kizáró ok lehet, amikor inkább a nyílt műtét alkalmazható jobban, eredményesebben.

- A hagyományos, a nyaki rész elülső feltárásából történő nyaki gerinc operáció, 3-4 órát is igénybe vehet, s ha bonyolultabb az idegsebészek feladata, például speciális lemezzel, csavarokkal kell rögzíteni a beépített csontokat vagy műcsontokat, nagyon megviseli a betegeket ébredés után az operációval járó utóhatás, a nyelési nehézségekről, a külső és belső sebgyógyulásról nem is szólva.

- A hagyományos, elülső feltárásból történő nyaki porckorongsérvműtét napjainkban már rutinszerűen végzett beavatkozás, melyet a legtöbb idegsebész magabiztosan el tud végezni. Az operáció utáni állapot és az elért eredmények nagyban függnek az operáló idegsebész gyakorlatától, a beteg gyógyulási hajlamától is, de legtöbbször a gyógyulási eredmények nyílt operációval is elég jók. Intézményünkben, az OKITI-ben, ennek a beavatkozásnak is nagyszámú és jó gyógyulási, felépülési eredményei vannak, ezek a beavatkozások is a betegek életminőségét jelentősen javítják a későbbiekben.

- Vagyis elmondhatjuk azt, hogy egy ilyen komoly műtét esetében a gyógyulásra váró betegeknek érdemes a legmegfelelőbb, nagy tapasztalattal és tudással rendelkező idegsebészt választaniuk?

- Ezt nem jelenthetem ki, és sajnos nincs is mindenkinek lehetősége erre. Fontos azonban, hogy a beteg a legnagyobb bizalommal és nyugalommal bízza magát a nyaki gerinc operáció esetében is az idegsebészre, az altatóorvosra, s persze a kiválasztott egészségügyi intézmény gyógyítóira. Igen, sokat számít az idegsebész tapasztalata és szaktudása.

- Mennyiben jelent lényeges különbséget a jelenlegi legkorszerűbb endoszkópos nyaki gerinc operációs technika, amit csak a fővárosban, az OKITI-ben végeznek hazánkban, a hagyományos nyílt feltáráshoz képest?

- Az endoszkópos módszer azokban az esetekben használható legjobban, amikor a sérvdarab okozta nyomást kell megszüntetni. Különbségek leginkább a vágás nagyságában és a gyógyulás gyorsaságában vannak. Rögzítést igénylő esetek általában nyílt műtétből történnek, mert az jelenti a legnagyobb biztonságot a beteg számára. Operáció után az orvos utasításait teljes mértékben be kell tartani. Ezek sorába tartozik a gerinckímélet, a terhelés, cipekedés, erőlködés, helytelen, kényszertesttartás kerülése, a nyaki szakasz pihentetése, mely mind alapvető a gyógyulás érdekében. A szivacsos vagy más nyakmerevítő viselése - orvos által rendelt formában - ajánlatos a műtét után 3-4 hónapig, de nem a nap 24 órájában. A merevítők védik a nyaki gerincet a túlmozgásoktól, sérülésektől, a rossz mozdulatoktól, továbbá ezen idő alatt a műtéti terület is megszilárdul, kevésbé lesz érzékeny a külső hatásokra.

- Mikor kezdődhet a rehabilitáció, amivel erősödnek, stabilizálódnak az operáció során érintett testrészek, a tartó izomzat minden fontosabb része?

- A rehabilitációt, a gyógytornát akkor lehet elkezdeni, ha erre az idegsebész engedélyt adott a kontroll vizsgálatok után. Minden a beteg állapotától, gyógyulási ütemétől, módjától függ. Sem sürgetni, sem késleltetni nem érdemes a rehabilitációt, ami betegenként és a műtéti beavatkozásoktól függően változó lehet.

- Lehetséges-e endoszkópos gerinc operációt végezni ugyanannál a betegnél, csak más-más testrészen, csigolyaszakaszon, aki már átesett korábban bármilyen gerincműtéten?

- Igen, lehetséges, ha másik szinten kell végezni a beavatkozást. Ugyanazon a szinten a hegképződés miatt azonban nem lehet endoszkópos beavatkozást végezni. Ismételt beavatkozás közti időtartamra nem lehet egységes időintervallumot megadni, mert ezt leginkább a beteg állapota és tüneteinek súlyossága határozza meg, vagyis azt, hogy két műtét között mennyit érdemes várni – zárta gondolatát Dr. Czigléczki Gábor, az OKITI idegsebész orvosa.

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Czigléczki Gábor, idegsebész