Mit mutat a vizelet az ereink állapotáról?

szerző: Dr. Tschürtz Nándor, belgyógyász, kardiológus, lipidológus és Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg összeállítás
frissítve:

A vizeletet a vese képezi úgy, hogy saját apró erein átszűri a rajta átfolyó vért. A vizelet vizsgálatával tehát mind a vesebetegségekről, mind a szervezet egész működéséről sok információ nyerhető. Az erek állapotáról is hasznos információt hordoz a vizelet. Cikkünkben ez utóbbival foglalkozunk részletesebben.

Az érrendszerünk olyan "csőhálózat", melynek része a vese is. Normális esetben csak parányi mennyiségű fehérje lehet a vizeletben, de ha az erek betegek (például érelmeszesedés miatt vagy kezeletlen magas vérnyomás esetén), akkor a normális parányi mennyiségen túl egyre több speciális fehérje (albumin) jelenik meg vizeletünkben.

A fehérjemeghatározás nagyon fontos része az érállapot felmérésének

Speciális tesztcsíkkal már megmondható, hogy van-e számottevő fehérje a vizeletben. Ha a tesztcsík pozitív eredményt ad, laboratóriumi "pontosítás” szükséges. Első lépésben általában a reggeli vizeletmintából végeznek vizsgálatot, de ha ez is pozitív, szükséges lehet egy egész napos (tehát 24 órás) albuminürítés-meghatározás is. Reggeli vizeletet adhat a laboratóriumban az ott kapott fiolába, de ha Önnek úgy kényelmesebb, patikában kapható, erre a célra készült steril pohárban otthonról is behozhatja a "mintát". Nagyon fontos, hogy ezek a steril porharak csak egyszer használatosak, csak felbontásig sterilek!

Ha 24 órás vizeletből kell a meghatározás, keressen egy nagy befőttesüveget vagy kancsót (legyen legalább 3 literes!). Készítse elő az üveget! Figyelem! Azért kell nagy üveg, mert az egész napi vizeletmennyiséget egy edényben kell összegyűjteni! Ha reggel 7-8 között szeretné bevinni a mintát a laborba, a gyűjtés kezdete az előző nap reggel 6 óra legyen. Ekkor "üres hólyaggal” indítsa a napot (mindent pisiljen a WC-be!). Amikor ezután vizelnie kell, másnap reggel 6-ig minden vizelet az üvegbe menjen! Reggel 6-kor az "utolsó cseppet” is az üvegbe ürítse! Ezt követően a lehető legnagyobb pontossággal le kell mérni az összes vizelet mennyiségét és fel kell jegyeznie, mert erre az információra szükség lesz a vizsgálathoz. A gyűjtött vizeletből 2 deciliternyi mennyiséget vigyen a laboratóriumba!

Mi a teendő, ha kóros fehérjevizelés igazolódik?

Az eredmények jelentőségét mindig beszélje meg kezelőorvosával. A kóros fehérjevizelés hatékony gyógyszeres kezeléssel mérsékelhető vagy akár meg is szüntethető. Természetesen alapvető magának a háttérben álló betegségnek a megfelelő kezelése.

Bár jelen cikkünkben a kóros fehérjeürítés kapcsán csak a kardiovaszkuláris betegségekkel foglalkoztunk, a jelenség mögött más megbetegedések is állhatnak, erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat: Microalbuminuria

WEBBeteg logóWEBBeteg összeállítás
Dr. Ujj zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Forrás: Dr. Tschürtz Nándor - Rizikóriadó Program

Cikkajánló

Krónikus fejfájás
Krónikus fejfájás

Tippek krónikus fejfájásban szenvedőknek.

Hátfájás
Hátfájás

Mit érdemes tudni a hátfájásról?

WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Vajda Orsolya, háziorvos, Dr. Árki Ildikó, háziorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.