Vérzés, vérzéscsillapítás gyermekeknél

Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Mechanikai eredetű sérülések többségében valamilyen fokú érsérülés és következményes vérzés előfordul. A vérzés történhet a külvilág felé, a sérült szövetek közé, illetőleg a testüregekbe, valamint a belső szervek szövetei közé. A külvilág felé történő vérzéseket lehet legkönnyebben csillapítani, míg a szövetek, belső szervek nagyobb vérzéseit csak műtéti úton.

A szemmel látható vérzések ellátása többnyire nem késlekedik, hiszen látványos, figyelemfelhívó jelenségek. A testüregekben, belső szervekben fellépő vérzések mindegyike súlyos állapot, hiszen végleges ellátásukig (műtéti vérzéscsillapítás) sok idő telhet el, és nagyfokú vérzés esetén minden perc késlekedés végzetes lehet.

A vérzés mind a sérült gyermek, mind a környezete számára nagyon ijesztő jelenség. Teljesen természetes, hogy a gyermek megrémül a vérzés láttán, de, ha a környezetén is a pánik jeleit látja, akkor ijedtségének mértéke megsokszorozódik. A vérző gyermek környezetének riadalmát sokszor fokozza, hogy nagyon csalóka a vérzés mennyiségének a megítélése, és a horrorisztikus látvány nemritkán nagyfokú vérvesztést sugall. Érdemes mindenkinek kipróbálni nyugodt körülmények között, hogy egy fél csészényi vizet öntsenek szét a konyha burkolatán. Igen nagy területet fog benedvesíteni! Ugyanez a helyzet a vérzéssel is, kis mennyiség is nagyon rémisztőnek hathat.

Mi fokozhatja a vérzést?

Vannak olyan állapotok, melyek a vérzés mértékét fokozzák. Ilyenek az öröklött vagy szerzett vérzékenységi állapotok. Utóbbiak kialakulhatnak bizonyos alvadásgátló gyógyszerek szedése során, de a vérlemezkék számának csökkenésével járó valamennyi állapot szintén fokozza a vérzéshajlamot.

A vérzés fajtái

A vérzéseknek három fajtáját különböztetjük meg: hajszáleres vérzés, vénás vérzés, artériás vérzés. Mind az artériáknak, mind a vénáknak különböző átmérőjű képviselői sérülhetnek, ezért a vérveszteség mértékét ugyanannyi idő alatt nem csupán az határozza meg, hogy artéria (verőér) vagy véna (visszér) sérült-e meg, hanem azok nagyságától, átmérőjüktől is függ.

A különböző típusú vérzések és azok ellátása

Hajszáleres vérzés:

A leggyakoribb vérzésforma. Főként felületes sérülések esetén látható, szivárgó, gyöngyöző jellegű, világos-piros vérzés. A hajszáleres vérzés kapcsán elvesztett vér mennyisége csekély, a külvilág felé történő vérzés esetén nem okozhat veszélyt. Leggyakrabban horzsolásos sérülések, repedt seb, zúzott, vágott sebzés során látható.

Ellátása: A seb környékének megtisztítása után a sebet és a seb környékét lefertőtlenítjük. Ügyelni kell arra, hogy a tisztítás során ne kerüljön a mosófolyadék a sebbe. A fertőtlenítésre legjobban fertőtlenítő oldatok használhatók, melyek mind közvetlenül a sebbe, mind a seb környezetében használhatók. Ilyen oldat pl. a Betadine, a merkurokróm oldat (Solutio merbromini). Hintőporok használatát nem javasljuk, mert a sebbe beragadva lassítják a sebgyógyulás idejét, valamint légmentes területet létrehozva a sebalapon, elősegíthetik gennykeltő baktériumok elszaporodását.

A hajszáleres vérzés csillapítására steril fedőkötés (steril gézlap ráhelyezése) elegendő. Kis területet érintő vérzés esetén steril gyorstapasz is megfelelő lehet. Amennyiben a vérzés megszűnt, és a sérülés nem olyan testtájon helyezkedik el, hogy irritációnak, esetlegesen ismételt sérülésnek legyen kitéve, valamint a gyermek életkora lehetővé teszi, hogy „vigyázzon” a sérülésére, akkor nem kell feltétlenül fedőkötéssel borítani a sebet, időnkénti fertőtlenítése elegendő. A sebet ne érje víz a hámosodásig, a var teljes leválásáig, mert a felázott var alatt könnyebben megtelepedhetnek az imént említett gennykeltők, melyek szövődményes sebgyógyulást okoznak.

A szövetek közé terjedő hajszáleres vérzés leggyakoribb típusait a gyermekek lábszárán látjuk „kék-zöld foltok” formájában. Ilyenkor a bőr alatti kötőszövet kis erei sérülnek, vérömlenyt okozva. Ezek kezdetben kékes, lilás árnyalatban tűnnek át, majd a felszívódás során zöldes-barnás-sárgás színárnyalatokon keresztülhaladva szívódnak fel.

A szövet-közötti vérzés sajátos, mindennapos formája a fejsérülések során a szülőket rémisztő „púp képződés”. Mivel a fejen nagyon közel van egymáshoz a bőr és az alatta elhelyezkedő koponyacsont, ezért a bőr alatti hajszálerek sérülésekor a szövetekbe kerülő vér megemeli a bőrt, hiszen a csontot nem tudja benyomni (szerencsére). Ezt látják a szülők „félelmetes” púpként. Semmi extra jelentősége nincsen, ha a fejsérüléshez nem társul eszméletvesztés, vagy szédelgés, aluszékonyság, hányás. Ezek hiányában csak egy kis vérömlenyt jelez, ami hasonlóan felszívódik, mint bármely más testtájon.

Van azonban a szemöldököt, homlokot ért sérüléseknek, púpoknak egy sajátossága. Még pedig az, hogy a bőr alatti kötőszövetben a vérömleny a gravitációnak megfelelően pár óra alatt lefelé tud húzódni. Ez gyakran úgy jelenik meg, hogy a fenti terület sérülése után másnap reggel a gyermek úgy néz ki, mintha a szemhéját érte volna ütés („olyan, mint akinek behúztak egyet”). A vérömleny a bőr alatti laza kötőszövetben vándorolva a szemhéj bőre alá kerül, és onnan tűnik – meglehetősen látványos módon – elő. Amennyiben az előző napi sérülés nem volt túlzottan nagy, és a szemhéjakat nem érte ütés, akkor a szem sérülése és a koponyaalapi törés egyértelműen kizárható még ilyen látvány mellett is.

Vénás vérzés:

Bőséges, sötétvörös vérzéssel járó vérzésforma. Nagy kiterjedésű metszett, vágott sebek esetén fordul elő leggyakrabban. Jelentős vérzést okozhat nagyobb átmérőjű felületes véna sérülése.

Ellátása: A sérült gyermeket le kell fektetni, az érintett végtagot pedig függőleges helyzetbe kell emelni. Ekkor a vérzés intenzitása mérséklődni fog. A sebzés szélét lefertőtlenítjük, majd a sebre steril gézlapot helyezünk. Erre kell rányomni egy kemény gézpólyát, amit körkörös kötéssel rögzítünk. Ügyelni kell, hogy a végtagot ne szorítsuk teljesen el, de a kötés kellő erősségű legyen. Átvérzés esetén újabb pólyameneteket tekerünk fel.

Nagyfokú vérzés esetén a steril kötszerek megérkezéséig minél tisztább ruhadarabbal erős nyomást kell gyakorolni a vérző sebre a vérveszteség mérséklése végett. A végleges sebellátást gyermekorvos vagy sebész végzi el.

Sokkal rosszabb a helyzet, ha sérülést követően a vénás vérzés a belső szervek valamelyikében (lép, máj, vese, agy) lép fel. Ilyen esetekben sürgősségi műtétre van szükség a vérzés megszüntetése érdekében. Az érintett testtájon erős fájdalom jellemző, sápadtság, hideg verejtékezés, szapora pulzusszám jelzi a belső vérvesztést. A koponyán belüli vérzés tünetei jelentkezhetnek közvetlenül a fejsérülés után: eszméletvesztés, idegrendszeri görcs, pupillák nagyságbeli eltérése, de kialakulhatnak fokozatosan, napok alatt is: fokozódó fejfájás, fokozódó tudatzavar, bénulásos tünetek. Éppen ezért minden fejsérülést nagyon körültekintően kell értékelni, és a koponyán belüli vérzés legkisebb eshetősége esetén is gyermeksebészeti konzultáció szükséges!

Artériás vérzés:

Bőségesen, a szív összehúzódásainak megfelelően ürül élénkvörös vér a sebből. Főként mély vágott, metszett, szúrt illetve lőtt sérülés esetén fordul elő. Gyors vérvesztéssel járó vérzés.

Ellátása: A sérült gyermeket lefektetjük, amennyiben végtagi sérülésből származik a vérzés, akkor az érintett végtagot felemeljük. A vérzéscsillapítás első eszköze a testtájnak megfelelő úgynevezett artériás nyomópontnak az erőteljes lenyomása. Az artériás nyomópontokon a sérülés előtti artériaszakaszt rányomjuk az alatta található csontra, és ennek segítségével próbáljuk meg a vérző artériába jutó vér mennyiségét csökkenteni. A sebbe kemény gézpólyát helyezünk, majd erre gézlapot teszünk, és kellő szorossággal körkörösen rögzítjük. Abban az esetben, ha pl. a nyaki vagy a combtőnél található verőér sérül (üvegajtóba esés), akkor nagyon gyors vérvesztés léphet fel. Ilyen esetben nincs idő késlekedésre! A kezünk ügyében található legelső ruhadarabbal le kell nyomni a lüktető verőeret, miközben a másik kezünkkel vagy segítővel a területhez tartozó artériás nyomópontot is leszorítjuk. Végszükség esetén a sebbe is be kell nyúlni, és ujjunkkal össze kell csípni a vérző eret a mentő érkezéséig! A végleges sebellátás sebész feladata.

Artériás vérzés áthatoló sérülés során belső szerveket is érinthet. Ezek csillapításának egyetlen módja a gyors műtéti segítség, ami nagyfokú vérzés esetén sajnos gyakran nem érhető el időben. A koponyán belüli artériás vérzés nagy erejű fejsérülés után léphet fel. Eszméletvesztés, idegrendszeri tünetek (görcs, bénulás, pupillák méretbeli eltérése) jellemzik és gyors idegsebészeti beavatkozást igényel.

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
Cím: 1037, Budapest, Bokor utca 17-21.
Tel: +36 1 44 33 200
Weboldal: http://svabhegy.eu/

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Diabétesz Diabétesz

A cukorbetegség bőrön megjelenő tünetei és következményei.

Dohányzás Dohányzás

Hogyan függ össze a tüdőbetegségekkel?

Túl sokat betegeskedik a gyerek?...

Beköszöntött az őszi időszak, sőt nemsokára itt a tél, ami minden évben a nátha, a megfázás időszaka a gyermekeknél. Nincs ez másként 2021-ben...

Gyermekorvos, az influenza elleni...

Az influenza betegségről és a megelőzését szolgáló oltóanyagokról írta legújabb tájékoztató hírlevelét a Normafa Gyermekrendelő háziorvosa a...

Vérveszteség pótlása - Az orvos...

A férjem nagy mennyiségű vérhányás után vért kapott, de a hemoglobinja így is csak 90-es. Miért nem kapott annyi vért, hogy elérje a 130-as...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.