• A kerti munkák veszélyei

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos

        Mivel a bőr legfelső rétegében helyezkedik el a legtöbb fájdalomérző idegvégződés, emiatt a felületes sebzések, horzsolások eleinte gyakran nagyobb fájdalmat okoznak, mint a súlyosabb sérülések.

        Kertészkedés közben fennáll annak a veszélye, hogy valamilyen szerszámmal megszúrjuk vagy megvágjuk magunkat. Még a fűnyírás is veszélyeket hordozhat magában, hiszen a földről felpattanó éles tárgy vagy maga a fűnyírógép elszakadt huzala is sebet ejthet testünkön.

        Attól függően, hogy a sérülést okozó szerszám tompa vagy éles volt-e, horzsolás, illetve különböző típusú - metszett, szúrt, szakított, vágott vagy zúzott - sebek jöhetnek létre. Bizonyos eszközök, például a fűrész akár roncsolást, csonkolást, ujjak, végtagrészek amputációját is okozhatják, ha nem kellő odafigyeléssel használjuk őket!

        Hirdetés

        Általánosságban elmondható, hogy minél élesebb a sérülést okozó szerszám, vagy eszköz, annál kevésbé roncsolja a szöveteket, ezért kisebb az elfertőződés valószínűsége. A tompa tárgy által létrehozott sebekben viszont könnyebben megtelepszenek a kórokozók, főleg, ha a seb földdel, homokkal is szennyezett! Ebben az esetben elsősorban a tetanusz nevű baktérium okozta fertőzés felléptével kell számolnunk.

        A sérülés testfelszínen való elhelyezkedésétől és a seb mélységétől, jellegétől függően általában fellép valamilyen súlyosságú vérzés is, mely lehet enyhe, banális, vagy akár az életet veszélyeztető masszív artériás vérzés!

        Milyen vérzésformák léteznek?

        • A hajszálerekből, kapillárisokból származó vérzés enyhe, gyöngyöző jellegű, és ilyenkor a vérveszteség egészen minimális.

        • Az artériából származó vér színe élénkpiros, lüktetve, sokszor spriccelve távozik a szervezetből, és súlyos esetben (ha nagyobb ér sérült meg) rövid időn - perceken - belül kivérzést, sokkot okozhat.

        • A vénás vérzés sötétvörös színű, egyenletesen folydogáló, és ez is járhat komoly szövődményekkel, ha nagy a sérült véna átmérője, és a vérzés sokáig fennáll.

        Fontos!

        Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden esetben a megelőzés a legfontosabb! Az egyes tevékenységek végzése során be kell tartani a biztonsági óvintézkedéseket! Ha olyan munkát végzünk, ami szilánkok képződésével járhat, vegyünk föl védőszemüveget! A védőkesztyű és az egyes tevékenységeknek megfelelő védőruházat viselése is sok kellemetlenségtől, illetve sérüléstől óvhat meg bennünket!

        Mit tegyünk sérülés esetén?

        Ha csupán felületes horzsolásról van szó, mely nem vérzik, és ha biztosak vagyunk benne, hogy földdel sem szennyeződött, akkor nem szükséges felkeresni az orvost.

        Azonban még a kisebb szúrt, vágott, roncsolt sebek, vagy a kézbe ment apró tövis, szilánk is lehet tetanusszal fertőzött, ezért sérüléskor a sebet - ha van otthon például jód tartalmú sebfertőtlenítő - azzal ajánlatos kiöblíteni, és steril gézlappal vagy tiszta anyagzsebkendővel lefedni. Ezt követően ajánlatos felkeresni a háziorvost vagy a baleseti sebészetet, hogy a megfelelő ellátást - ha szükséges, a sebkimetszést, fertőtlenítést, tetanusz elleni injekciót - megkaphassuk.

        Abban az esetben, ha mégsem kerestünk fel orvost a kerti balesetet követően, de 1-2 nap múlva a seb bepirosodik, megduzzad, fájdalmasan lüktet, esetleg genny ürül belőle, akkor ne halogassuk tovább a dolgot, és forduljunk orvoshoz, mert kezelés nélkül a fertőzés csak súlyosbodni fog!

        Ha a seb csak kissé vérzik, azaz csupán a hajszálerek sérültek meg, úgy sebfertőtlenítővel történő lemosás után elég a sebet beragasztani, vagy steril gézlappal befedni.

        Akkor, hogyha artériás vagy súlyosabb vénás vérzésre van gyanúnk, mindenképpen értesítsük a mentőket! Az ő kiérkezésükig emeljük magasba a vérző testrészt, majd géztekerccsel, vagy akár tiszta anyagzsebkendőn keresztül vattacsomóval is folyamatosan gyakoroljunk erőteljes nyomást a sebre, hogy mérséklődjön a vérveszteség! A végtagot viszont szigorúan tilos elszorítani, lekötni, mert elhalhat! Csak a sebet, a vérzésforrást kell nyomni!

        Tennivalók törés, rándulás esetén

        A kerti, ház körüli munkák végzése közben az is előfordulhat, hogy magasból - például létráról - leesünk, vagy megbotlunk, és kificamítjuk, megrándítjuk a bokánkat, sőt akár el is törhet a kezünk, az ujjunk, vagy a lábunk.

        Ebben az esetben semmiképpen se mozgassuk a törött/kificamodott végtagot, ne járkáljunk rajta, hanem azonnal hívjunk orvost, mentőt! Ha több mint egy-másfél méterről zuhantunk le, a belső sérülések valószínűsége is fokozott, ezért lehetőleg ne mozogjunk a segítség megérkezéséig!

        A szem sérülései

        Kertészkedés közben a szemhéjak és a szemgolyó is sérülhetnek. Leginkább fák, bokrok ágai, növények kemény szárai, toklász, bogarak csaphatnak vagy juthatnak bele, és hozhatnak létre sérülést.

        Egyes tevékenységek, mint például a köszörülés, hegesztés, esztergálás során idegentest, üveg-, fa-, fémszilánk juthat a szembe, mely kifejezetten fájdalmas lehet, hiszen minden pislogáskor végigkarcolja a szaruhártyát, még akkor is, ha igen apró méretű! A szaruhártya könnyen el is fertőződhet, ha az idegentestet nem távolítják el mihamarabb.

        Ha valami belement a szembe, azt bő folyó vízzel meg lehet próbálni eltávolítani, de ha nem sikerül, és még mindig érezzük a szilánkot a szemünkben, továbbá ha az erős fájdalom nem enyhül, fel kell keresnünk egy szemész szakorvost, nehogy maradandó károsodás jöjjön létre!

        Dr. Soltész Annamária Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos

        Módosítva: 2019.05.17 14:35, Megjelenés: 2017.05.12 13:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Visszérteszt nőknek

        Visszérteszt nőknek

        WEBBeteg

        Töltse ki Ön is tesztünket a visszér kialakulásának kockázatáról!

        Neuropátiára utaló jelek

        Neuropátiára utaló jelek

        Prof. Dr. Barkai László

        Megfelelő odafigyeléssel viszonylag korán felismerhetőek.

        Fejlődik a magyar légimentés

        Kilenc EC135P2+ típusú gép váltja az eddig bérelt osztrák tulajdonú helikoptereket. Éjszakai mentésre is alkalmasak lesznek az új helikopterek.

        A 10 leggyakoribb elsősegélynyújtási hiba

        Hiába állnak rendelkezésünkre jól képzett baleseti sebészek, gyakran előfordul, hogy már a kórházba érkezés előtt szükség van elsősegélynyújtásra. A Newsweek című hetilap összefoglalta a leggyakrabban elkövetett elsősegélynyújtási hibákat, illetve hogy mit tegyünk helyettük.

        Mentsünk életet - Mi a teendő légúti elzáródás esetén?

        A légúti elzáródás beavatkozás nélkül általában végzetes, ugyanis ha az oxigénhiány nem szűnik meg 3-4 percen belül, akkor az agysejtek kezdenek elpusztulni és a szívműködés is hamarosan leáll.

        A bordatörés

        A mellkasi sérülések közül a bordatörés a leggyakoribb. Legtöbbször a középső bordák (4-8.) törnek, repednek. Általában a hónalj vonalában elől vagy hátul, leggyakrabban csak egy helyen, de nagyobb trauma hatására akár több borda több helyen is törhet.

        Kisgyermekkori vészhelyzetek és megelőzésük

        A kisgyermekek kíváncsiságuknál és életkoruknál fogva igen gyorsan és váratlanul bajba kerülhetnek. Bennük van a felfedezni vágyás késztetése, de a veszélyérzetük még nem alakult ki. Mi felnőttek viszont sokszor apró elővigyázatossággal megelőzhetjük a baleseteket.

        Mi legyen az otthoni elsősegély felszerelésben?

        Vajon van otthon elsősegély-felszerelése? Ha van, mikor ellenőrizte utoljára tartalmát? És vajon minden benne van, ami szükséges lehet? Ez utóbbi kérdésre próbálunk választ adni.

        Milyen veszélyeket rejthet a barkácsolás?

        Barkácsolás, grillezés a barátokkal, új lámpa beszerelése, régi épület bontása, vagy teljesen új ház építése, lakásfelújítás – balesetek bármikor előfordulhatnak, s lehet, hogy már a kórházba érkezés előtt szükség van elsősegély-nyújtásra.

        Megjelent az első magyar nyelvű, ingyenes elsősegélynyújtó mobiltelefon-alkalmazás

        Baleset esetén mindössze minden hatodik ember tud vagy mer segíteni a sérülteken, a bizonytalanság pedig még nagyobb visszatartó erőt jelent, mint az elsősegélynyújtási ismeretek hiánya - derül ki egy friss kutatásból. Az Országos Mentőszolgálat és a WEBBeteg.hu egészségportál együttműködésében ezért fejlesztették ki az Elsősegély - Mit kell tennem? mobil alkalmazást, ami mostantól gyakorlati tanácsokkal segíthet a mentők megérkezéséig.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.