• Osteogenesis Imperfecta

        Szerző: Dr. Horváth Péter, PentaCore Laboratórium

        Az osteogenesis imperfecta egy ritka öröklődő betegség, amely elsősorban a csontrendszer működési zavarait okozza. Ebből ered a betegség neve is, amely tökéletlen csontképzést jelent.

        A betegség a tünetek széles skálájával jelentkezhet. Ilyenek a szemfehérje kékes elszíneződése, hallásveszteség, a fogképződés zavara és a csonttörések gyakori előfordulása is. Mivel a betegség öröklődő jellegű, ezért hátterében genetikai eltérések állnak.

        A osteogenesis imperfecta háttere

        Az osteogenesis imperfecta a kötőszövetek fő alkotóelemeinek, a kollagéneknek, azon belül is az I-es típusú kollagénnek a betegsége. Az I-es típusú kollagén nagyon sok helyen fordul elő a szervezetben: a bőrben, zsigerek falában, erekben és természetesen a csontban is. A csont két részre különíthető el: a csontsejtek által előállított szerves állományra, amelyet elsősorban kollagén alkot, valamint a szervetlen állományra, ami az ebbe beépülő kalcium sókat jelenti.

        A két tényező aránya nagyon fontos: akármelyik irányba is tolódik el ez arány, az szerepét betölteni képtelen csontot hoz létre. A mineralizáció hiánya pl. a sokak által ismert angol kórban (D-vitamin-hiány) hajlékony, deformált csontokat okoz. Az osteogenesis imperfecta a másik véglet: a nem megfelelő szerves állomány rigid, törékeny csontrendszert alakít ki.

        Hirdetés

        Osteogenezis imperfecta - Az üvegcsontú gyermek

        Mivel a betegség egyik vezető tünete a törékeny csont, ezért köznyelven üvegcsontúságnak is szokták nevezni. Előfordulása relatíve ritka, nagyjából 30.000 újszülöttből egy szenved ebben a betegségben. Fiúkat és lányokat azonos gyakorisággal érinthet. Bővebben a betegségről

        Az I-es típusú kollagén egy három fehérje szál által alkotott spirális szerkezet. Ezt két alfa-1, valamint egy alfa-2 szál építi fel. Az alfa-1-et a COL1A1, az alfa-2-t a COL1A2 gén kódolja. Ezek a gének nagyméretűek, a COL1A1 51, a COL1A2 52 darab kódoló szekvenciát tartalmaz. A klasszikus elgondolás szerint a betegség ezen két gén dominánsan öröklődő betegségét jelenti, azonban ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Eredetileg a betegséget négy kategóriába sorolták (Sillence osztályozás), azonban a IV-es kategóriáról kiderült, hogy több altípusra bontható, amelyek között nem csak recesszív öröklésmenet fordul elő, hanem az is, hogy a betegséget a COL1A1/2-n kívüli mutáció okozza.

        A COL1A1/2 gének mutációi a fehérjeszálakban aminosav cserét idéznek elő. Ez az aminosav csere a fehérjeszálak egymással való kapcsolatát meggátolja, így a felépült kollagén alkalmatlan a feladatát ellátni. Az azóta bizonyítottan az osteogenesis imperfecta hátterében kimutatott egyéb gének (LRP-5, SP-7 stb.) nem a kollagén mutációi, hanem a kollagén molekula „hajtogatásáért” felelős egyéb fehérjék eltérései. A nem megfelelő hajtogatás nem megfelelő térszerkezetet és funkciócsökkenést okoz.

        Diagnosztika

        A D-vitamin jelentősége sokkal nagyobb, mint eddig gondoltuk

        A D-vitamin leginkább a csontanyagcserében betöltött szerepéről ismert. A napjainkban is folyó tudományos kutatások azonban számos olyan jelentős hatására derítenek fényt, amelyekre korábban nem is gondoltunk volna. Felfedezések a D-vitaminról

        A betegség diagnózisának fellálítására több lehetőség is van. A betegség egyes típusaiban klinikailag fellállítható a diagnózis. Ezekben az esetekben a kékes szemfehérje és a fogfejlődési zavarok alapján a diagnózis kimondható. Azonban a kékesen elszíneződött szemfehérje a betegségre nem specifikus, újszülöttkorban normális is lehet, a fogfejlődési zavarok pedig nem minden típusban észlelhetők. Ilyen esetekben lehetőség van laboratóriumi megerősítést kérni. A kollagén szintézisének zavara kimutatható a bőrből eltávolított kötőszöveti sejtek tenyésztésével.

        Azonban a recesszív formák közt előfordul olyan, amely csak a csontkollagén szintézisében okoz zavart, így ez az eljárás nem 100%-os, ma már ritkán végzik. A molekuláris genetika azonban új perspektívákat nyitott a diagnózisban. PCR technikával vizsgálhatóvá vált, hogy a COL1A1 ill. COL1A2 mutációk jelen vannak-e a beteg DNS-ében.

        Idiopáthiás juvenilis oszteoporózis (IJO) - a gyermekkori csontritkulás

        A betegség primer oszteoporózis, vagyis hátterében nem diagnosztizálható más betegség, kialakulásának oka ismeretlen. Az oszteoporózis ezen ritka formája a korábban egészséges gyermekeknél, röviddel a pubertáskor kezdete előtt, körülbelül 7 éves korban alakul ki, de 1 és 13 éves kor között máskor is jelentkezhet. A legtöbb gyermeknél a lebomlott csonttömeg újraképződik. A gyermekkori csontritkulásról bővebben>>

        Ez a technika azonban időigényes, és amióta kiderült, hogy a betegség hátterében jóval több gén szerepel, mint a fenti kettő, azóta ez a rutinnak mondható eljárás sem ad biztos diagnózist. Viszont ma már lehetőség van arra, hogy az összes, a kórlefolyásban érintett gén teljes kódoló szekvenciáját gyorsan, nagy szenzitivitás mellett meghatározzuk, így a ma ismert összes osteogenesis imperfecta típust diagnosztizálhassuk egy mintából.

        Kórlefolyás

        A kórlefolyás nagyban függ a betegség típusától, amelynek pontos meghatározása genetikai vizsgálattal lehetséges. A legenyhébb I-es típus esetén a betegség növekedett törés kockázattal jár, ám ez nem von maga után csökkent várható élettartamot. A köztes betegségtípusok esetén (IV, V, VI, VII) változó kockázattal állunk szemben, a III-as típusban szenvedőknek csupán 20 %-a éri el a 40 éves kort, míg a II-es típusban szenvedők 1 éves korukig meghalnak. A legsúlyosabb II-es típus már a méhen belül törésekkel jár, a mellkasi deformitások kisvérköri magasvérnyomást, valamint légzési elégtelenséget okoznak, ezek a leggyakoribb halálokok.

        Felnőtt betegek esetében gyakori tünet a hallásvesztés.

        Az osteogenesis imperfecta kezelése

        A betegség nem gyógyítható, csupán kezelhető. Ezért nagyon fontos családalapítás előtt a családfa elemzés, amihez elengedhetetlen a betegség genetikai klasszifikálása. Amennyiben a családban előfordult már osteogenesis imperfecta, ezzel a módszerrel csökkenthető a beteg gyermekek születésének valószínűsége.

        Már kialakult betegség esetén a kezelés a tünetek súlyosságának függvénye. A legenyhébb esetben csak megfigyelésre van szükség. Enyhe típus esetén a csontok gyógyszeresen erősíthetőek úgynevezett biszfoszfonát készítményekkel. Ezek a szerek a csontfelszívódás gátlásával növelik a csonttömeget. Amennyiben a beteg csontjai olyan gyengék, hogy a beteg saját súlyát sem bírják el, előfordulhat, hogy ortopédsebészeti beavatkozás válik szükségessé. Ebben az esetben a csontok velőüregébe helyezett fémrúd segítségével tehermentesíthetőek a hosszú csöves csontok. Mivel a betegség gyakori kísérő tünete a krónikus csontfájdalom, ezért szükség lehet fájdalomcsillapítók alkalmazására is.

        (Dr.  Horváth Péter, PentaCore Laboratórium)

        Módosítva: 2015.11.28 02:51, Megjelenés: 2015.11.28 02:51
      • Cikkajánló

        COVID-19 - Új szigorítások

        COVID-19 - Új szigorítások

        portfolio.hu

        Hétfőtől még több helyen terjesztik ki a maszkhasználat kötelezettségét.

        Receptek a sorstársaknak

        Receptek a sorstársaknak

        Moharos Melinda, dietetikus

        Megjelent Arató Györgyi dietetikus Konyhanyelven a mellrákról c. könyve.

        A Proteus-szindróma

        A Proteus-szindróma a ritka betegségek közé tartozik (1 millió emberből kevesebb mint egy érintett), világszerte kevesebb mint 200 esetet tartanak számon.

        SMA: élet egy genetikai betegséggel

        Erdős Ákos 2017.08.24-én született, majd 15 hónapos korában egy genetikai betegséggel diagnosztizálták, melynek neve izomatrófia vagy gerinceredetű izomsorvadás (angolul Spinal Muscular Atrophy, rövidítve SMA). Ákos anyukájával beszélgettünk.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.