• A fülgyertya hatástalan és veszélyes

        Dr. Pukoli Dániel
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Pukoli Dániel

        A fülgyertyázás az utóbbi években népszerű, rendkívül széles alkalmazási körben elterjedt, alternatív gyógymódként számon tartott beavatkozás, mely állítólag az amerikai hopi indiánok ősi gyógymódja volt.

        A legkülönfélébb állapotok kezelésére javasolják, úgy mint az arcüregi fertőzések, az influenza, a nátha, a szédülés, arc- és fejfájás vagy a migrén tüneteinek enyhítésére. De egyéb betegség hiányában is vértisztító, nyirokkeringés javító, agyműködést serkentő, stresszoldó hatást tulajdonítanak neki, sőt akár a rák gyógyulását is ígérik. Hazánkban a fülgyertyázás leginkább elterjedt alkalmazási területe a felhalmozódott fülzsír eltávolítása, habár semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá a hatékonyságát és még veszélyes is lehet.

        Hirdetés

        Miért termelődik fülzsír?

        A fülzsírra szükségünk van, hiszen a természetes síkosító, antibakteriális és savas kémhatása révén védi a hallójáratot a fertőzésektől és a fül érzékeny bőrét a kiszáradástól. Ezt a kenőcsös masszát a hallójáratban található mirigyek termelik, hogy a feleslegessé vált hámsejteket vagy a kívülről fülbe kerülő port, kórokozókat és egyéb szennyeződéseket felfogva, az öntisztuló mechanizmus révén belülről kifelé maguktól kiürüljenek. Valójában épp ezért szükségtelen a fülzsír eltávolítása, és hiányában gyakran alakul ki kínzó száraz, viszkető érzés a fülben. Mennyisége bőrtípustól, kortól, hormonhatástól, sőt a stressztől is függ, és bár fel tud halmozódni, ennek leggyakoribb oka éppen az, ha valaki ujjal vagy fülpiszkálóval gyakorlatilag visszatömködi a hallójáratba. Ennek tünete lehet fájdalom, fülcsengés, részleges halláscsökkenés, kellemetlen szag, fülfolyás vagy a fül teltség érzete.

        Hogyan végzik a fülgyertyázást?

        A fülgyertyákat hagyományosan kb. 20-25 cm hosszú, üreges általában lenvászonhengerből készítik, majd leggyakrabban méhviasz és paraffin keverékébe áztatják. Az eljárás során a gyertyát meggyújtják és az égő gyertyát a fülbe helyezik, miközben a személy mozdulatlanul fekszik az oldalán és mindössze egy általában papírból készült védőkorong hivatott megvédeni a használó arcát, haját és fülét az esetlegesen lecseppenő forró viasztól és a lehulló hamutól. Az eredeti elképzelés szerint a meggyújtott gyertyában keletkező forró levegő enyhe vákuumhatást fejt ki a külső hallójáratra, ezáltal alkalmas a felhalmozódott fülzsír és egyéb szennyeződések kiszippantására.

        Ennek a vákuumhatásnak valójában semmiféle tudományos alapja nincs! Tévhit, hogy a fülgyertyázás során a hengerben visszamaradó barnás, viaszszerű anyag a fülzsír lenne. Ez az anyag ugyanis nem más, mint a gyertya égésterméke. Léteznek tudományos bizonyítékok is a fülgyertya használatával és hatástalanságával kapcsolatban, melyek kiemelik, hogy a fülgyertya alkalmazása nemcsak nem ajánlott, de veszélyes is lehet.

        Miért kockázatos a fülgyertyázás?

        Az elmúlt évtizedekben az amerikai Élelmiszer-és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) számos esetet rögzített az USA-ban olyan sérülésekről, amelyek később sürgősségi orvosi ellátást igényeltek, de véleményük szerint az ehhez hasonló balesetek száma jóval magasabb lehet, mivel többségük valószínűleg így sem kerül bejelentésre.

        Az FDA már 2010 óta figyelmezteti a vásárlókat, hogy a fülgyertyák veszélyesek. De nem csak figyelmeztetett, hanem szigorú intézkedéseket is hozott az USA-ban, miután bizonyítást nyert, hogy sok esetben a gyártáshoz szükséges hivatali engedélyek és feltételek, továbbá a fülgyertya használatával kapcsolatos nemkívánatos események bejelentési rendszere sem volt rendben. Amióta orvostechnikai eszközként felügyelik a fülgyertyákat, a gyártók igyekeznek minden engedélyt beszerezni és bizonyítékokkal előállni, hogy a termékek igenis biztonságosak és jótékony hatásúak. A fülgyertyák működését azonban már rengeteg tesztnek alávetették és modellezték, de egyetlen esetben sem tapasztaltak mérhető eredményt, mely igazolná a jótékony hatását.

        A fülgyertyázás valóban számos veszélyt rejt. Ezek közé tartozik maga a tény, hogy a művelet tűzveszélyes lehet, de gyakoriak a dobhártya, az arc, a hallójárat és a középfül égési sérülései, a hallójárat elzáródása a viasztól, vérzés, dobhártya szakadás, illetve a későbbiekben olyan orvosi ellátást igénylő problémák jelentkezhetnek, mint az arcüreg és a fül felülfertőzései, hallásvesztés és az állkapocsízület károsodása. Ez utóbbi rendellenességei önmagukban is gyakran okozhatnak fejfájást vagy arcfájdalmakat. További kellemetlen és fájdalmas szövődménye lehet a fülgyertyázásnak, ha az égés során lecsapódó viaszpára a dobhártyára vagy a külső hallójárat érzékeny bőrére kerül.

        Komoly aggodalomra ad okot az is, hogy a fülgyertyázást gyermekeknek is ajánlják, hiszen sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve a művelet során. A kisebb korú gyermekek és újszülöttek ugyanis használat közben nem tudnak teljesen mozdulatlanok maradni, növelve az esélyt, hogy a forró viasz égési sérüléseket okoz vagy eltömíti az ilyen korban még jóval szűkebb és érzékenyebb hallójáratot.

        Mindezeket figyelembe véve, a fülgyertyák alkalmazása sem nem bizonyított, sem nem veszélytelen. Amennyiben mégis szükségessé válik a fülzsír eltávolítása, érdemes szakértő fül-orr-gégész szakorvos segítségét kérni az alternatív módszer kipróbálása helyett, illetve a paraffin olajos csepegtetés is jótékony hatású és biztonságos megoldás lehet. 

        Forrás

        Dr. Pukoli DánielForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Pukoli Dániel

        Módosítva: 2019.07.27 11:30, Megjelenés: 2019.07.27 11:30
      • Cikkajánló

        Gyógyszerszedés szabályai

        Gyógyszerszedés szabályai

        Dr. Kónya Judit

        Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre adható ki.

        Hurutos köhögés

        Hurutos köhögés

        Dr. Zaránd Rajmund

        Mikor beszélünk hurutos köhögésről? Mit tehetünk a tünetek enyhítéséért?

        SCDS - Felsőívjárat-dehiszcencia szindróma (ablak szindróma)

        A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven is emlegetik) olyan ritka rendellenesség, mely egyensúlyzavarral és halláskárosodással jár. Az elnevezés arra utal, hogy a betegségben szenvedők belső fülében a felső félkörös ívjáratokat fedő csont lyukas vagy elvékonyodott.

        Orrsövényferdülés tünetei, kezelése

        Az orrsövény egy olyan fedett, az orrüreg középvonalában húzódó, porcból és csontból álló lemez, ami elválasztja a bal és jobb oldali orrüreget egymástól. Meglehetősen gyakori azonban, hogy az orr szilárd váza egyenetlenül fejlődik, az orrsövény növekedése pedig gyorsabb, mint az orr alapjáé és oldalsó részéé.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Mi vezethet alvászavarhoz?
        Az alvásra a szervezetnek az evésnél is nagyobb szüksége van.
        COVID-19 kisokos
        Amit tudnia kell és érdemes a járványról. A legfontosabb ismeretek egy helyen.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások