Új módszer a szívet károsító szájüregi baktériumok ellen

Medipress
megjelent:

A Rochesteri Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy a normál szájflórához tartozó baktériumok, miként képesek behatolni a szív szöveteibe, ezáltal akár végzetes belhártya-fertőzést hozva létre.

A felfedezés olyan új diagnosztikai eszközök felfedezéséhez vezethet, melyek akár szájüreg-nyálkahártyából, akár köpetből képesek kimutatni, hogy az egyén fogékony-e az ilyen típusú betegséggel szemben.

Az Infection and Immunity júniusi számában közölt vizsgálat azt taglalja, hogy a fogszuvasodást okozó Streptococcus mutans olyan fehérjével rendelkezhet, ami a szívizomba való behatolást segíti. A baktérium a fogak plakkjain helyezkedik el, és egy védő alapanyagot képez maga köré, ami ellenállóvá teszi az őt érő hatásokkal szemben. Ugyanakkor savas anyagot szintetizál, ami a fog állományát teszi tönkre.

Hogy kerül a baktérium a véráramba?

Szívbillentyű- és szívbelhártya-gyulladás: bakteriális endokarditisz

Bakteriális endocarditisnek nevezzük azt, amikor a szívbelhártya (endocardium) és a szívbillentyűk valamilyen baktérium (ritkán gomba) okozta fertőzés miatt megbetegszenek. Ha nem kezelik időben a betegséget, akkor gyakori a halálos kimenetel, de megfelelő, időben elkezdett kezelésre a betegek többsége jól reagál. Napjainkban, a fejlett országokban egyre ritkábban fordul elő a betegség a megelőzésként alkalmazott antibiotikumos terápiának köszönhetően. Bővebben a bakteriális endokarditiszről>>

A baktérium általában a szájüregben található, azonban némely esetben megfigyelték, hogy fogászati beavatkozásokat követően bekerül a véráramba. Az immunrendszer képes megsemmisíteni a kórokozót, azonban az néha gyorsan eléri a szívet, ahol kolonizálódik: a fő célpontjai a szívbillentyűk lehetnek. A billentyűk így kialakuló gyulladása (endokarditisz), egy potenciálisan életveszélyes állapot. Megfigyelték, hogy az endokarditiszek esetén, kiemelt kóroki szerepe van a Streptococcus mutans-nak.

Dr. Jacqueline Abranches és munkatársai azt vizsgálták, hogy miként kerülhet a baktérium a szívbe. Megfigyelték, hogy egy kollagénkötő fehérje, a CNM ruházza fel a kórokozót a szóban forgó tulajdonsággal. A kollagén az alapszövet egy makromolekulája, mely a normál szöveti állomány kialakításához járul hozzá. A CNM-et nem kifejező baktériumtörzsek, nem voltak képesek megtapadni a szívbillentyűk felszínén.

A CNM gátlása

Amikor genetikai módszerekkel gátolták a CNM kifejeződését, az így kapott törzs szintén képtelen volt behatolni a szív állományába, és a fogakhoz is jóval kevéssé tudott hozzákötődni. Állatkísérletekben bebizonyították, hogy a CNM nélküli törzsek kevésbé képesek károsítani a férgeket, mint a CNM-et kifejező kórokozók. A CNM-et gátló genetikai manipuláció szintén csökkentette a baktériumok férgeket károsító képességét.

A felfedezés hozzásegítheti az orvosokat, hogy szűrőmódszerek segítségével megelőzzék a Streptococcus mutans okozta szívbelhártyát érintő fertőzéseket.

(Medipress)

Cikkajánló

Plazmaferezisre járok
Plazmaferezisre járok

Mire figyeljek a táplálkozásban?

Aranyér
Aranyér

Milyen típusai és milyen tünetei lehetnek?

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Gócs Viktor, infektológus
WEBBeteg - Dr. Németh Ágnes
WEBBeteg - Dr. Sánta Zsuzsanna, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.