Queensland-fever - Halálos járványtól rettegnek

Szerző: MTI

A ritka, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Coxiella burnetii nevű baktériumtörzs okoz, emberről emberre általában nem terjed, de az állatok átvihetik az emberre a fertőzést.

Az emberre is veszélyes Q-láz (Queensland-fever) kiterjedésétől tart Hollandia, ahol több tízezer kecske kényszervágásával próbálnak gátat vetni a betegség terjedésének.

A holland kormány korábban úgy döntött, hogy beoltják az ország teljes kecske- és juhállományát a "kecskeinfluenza" néven is ismert, Q-láz nevű fertőző betegség ellen, amely az idén már hat emberi halált is okozott.

A tüdőgyulladásról

A holland mezőgazdasági minisztérium csütörtöki bejelentése szerint azért oltják be az állatokat, mert az a gyanú, hogy a humán Q-láz megbetegedéseket - ebből 2.300-at regisztráltak az idén - az állatok okozták.

Ötvenöt dél-hollandiai farmon - ahol fertőzött állatokat találtak - ugyanakkor különleges óvintézkedéseket vezettek be.

Egyidejűleg már eddig 36 ezer kecskét küldtek kényszervágásra, köztük egészségügyi szakértők tanácsára egészséges állatokat is, hogy betegség terjedését megelőzzék.

Q-láz - Ketten haltak meg Németországba az idén

Ugyanakkor a szomszédos német tartományokban is kiemelten figyelik az estleges megbetegedéseket, de eddig az állatállományban nem észleltek a betegségre utaló jeleket.

Németországban az idén 190 ember betegedett meg Q-lázban, ketten meg is haltak. Ez a humán betegszám azonban teljesen szokványosnak mondható, német viszonylatban évente átlagosan 100-400 ember kap "kecskeinfluenzát".

A ritka, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Coxiella burnetii nevű baktériumtörzs okoz, emberről emberre általában nem terjed, de az állatok átvihetik az emberre a fertőzést. A betegség influenzaszerű tünetekkel jár, akár atípusos tüdőgyulladást, végső soron halált is okozhat. A kór onnan kapta a nevét, hogy 1937-ben először az ausztráliai Queensland tartományban diagnosztizálták, vágóhídi munkások körében.

A hollandiai Q-láz járvány intenzitását és időtartamát tekintve is egyedi, gyakorlatilag 2007 óta folyamatosan jelen van a holland állatállományban.

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Urológia Urológia

Szexszel összefüggő húgyúti panaszok? Mit lehet tenni?

Felgyorsítható-e az első körös...

Az előzetes adatok szerint az Izraelben beoltott első száz ember közül minden másodiknál két héttel a vakcina első dózisának beadása után erős...

Q-láz: Mit kell tudnunk róla?

A Q-láz szisztémás fertőzés, amelynek akut és krónikus lefolyása ismeretes. A betegséget Edward Derrick észlelte először 1934-ben Ausztráliában...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.