Mindent a Nipah-vírusról

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos - WEBBeteg
megjelent:

A közelmúltban India a déli Kerala tartományában szeptember második felében bezárt néhány iskolát és irodát, hogy a Nipah-vírus terjedését megállítsák, miután a vírus két ember halálát okozta a negyedik járványban, amit 2018. óta regisztráltak a térségben. A vírus ellen védőoltás, vagy gyógyszer nem létezik, és 40-70%-ban halálos kimenetelű. Olvasson és tudjon meg többet erről a fertőzésről.

Mi az a Nipah-vírus?

A Nipah-vírus (NiV) egy olyan vírus, amely állatok és emberek között terjed (zoonózis). Főleg a denevérek közé tartozó repülőkutyafélék némelyike (elsősorban bizonyos Pteropus fajok) által terjed, de terjedhet sertések és más állatok, például kecskék, lovak, kutyák vagy macskák révén is. Képes közvetlenül megfertőzni az embereket a fertőzött denevérek és sertések testnedveivel való érintkezés útján, és néhány olyan dokumentált eset is előfordult, amikor emberek között terjedt. Ázsiában, elsősorban Bangladesben és Indiában gyakoribb.

A Nipah-vírus enyhétől a súlyosig terjedő tüneteket okozhat. A fertőzötteknél kezdetben olyan tünetek jelentkeznek, mint a láz, a légzési nehézség, a fejfájás és a hányás. Súlyos esetekben agyvelőgyulladás és görcsrohamok is előfordulhatnak, amelyek kómához vagy halálhoz is vezethetnek.

Nincs gyógyszer vagy vakcina a fertőzés kezelésére. A Nipah-vírus kezelésének egyetlen módja a tüneti kezelés.

A kutatók szerint a Nipah évezredek óta létezik a repülőkutyák között, és attól tartanak, hogy egy mutáns, erősen fertőző törzs fog megjelenni.

Hogyan terjed a vírus, és hogyan kerülhető el a megfertőződés?

A vírus akkor terjed, ha:

  • Emberek vagy állatok érintkezésbe kerülnek a fertőzött állat testnedveivel (vér, ürülék, vizelet vagy nyál).
  • Olyan ételeket fogyasztunk, amelyeket egy fertőzött állat beszennyezett.
  • Szoros kapcsolatban állunk egy Nipah-vírussal fertőzött személlyel, általában gondozásuk/ápolásuk közben.

A Nipah-vírus terjedhet a levegőben is?

Igen, a vírus cseppfertőzéssel, azaz légúti cseppeken keresztül (is) terjed. Ez azt jelenti, hogy a levegőben is terjedhet, és megfertőzhet másokat, amikor egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent.

Megelőzés

A Nipah-vírus elkerülésének legjobb módja, ha elkerüljük a beteg állatokkal (különösen a denevérekkel és sertésekkel) való érintkezést olyan területeken, ahol ismert a fertőzés. Ez magában foglalja az olyan élelmiszerek kerülését, amelyeket a fertőzött állat megfertőzhet, mint például a helyi nyers datolyapálmalé vagy a gyümölcsök. Mivel a vírus testnedvekkel emberről emberre is terjedhet, érdemes elkerülni a fertőzött személyeket, vagy elővigyázatossággal kell eljárni, ha Nipah-vírussal fertőzött személy közelébe megyünk. Arra is volt példa, hogy azok az emberek, akik pl. munkájukból adódóan rendszeresen másztak fára, ahol a denevérek alszanak és pihennek, szintén megfertőződtek a Nipah-vírussal.

A Nipah-vírus-fertőzés megelőzése olyan fertőzésellenőrzési intézkedéseket foglal magában, mint a COVID érából is ismert védőfelszerelés (fedőköpeny, maszk, gumikesztyű, védőszemüveg) használata és a felületfertőtlenítés, valamint a beteg állatoknak és a Nipah-vírus okozta járványokkal érintett területeknek az elkerülése. Kórházi szinten az EPA (Környezetvédelmi Ügynökség) a Q-listás fertőtlenítőszerek használatát javasolja az összes klinikai felület fertőtlenítésére.

Hol fordul elő a Nipah-vírus, és „honnan jött”?

A Nipah-vírus-járvány szinte minden évben kitör Ázsia egyes részein, elsősorban Bangladesben és Indiában.

A vírust először 1998-ban fedezték fel, amikor 100 halálesethez vezetett Malajziában és Szingapúrban, elsőként maláj és szingapúri sertéstenyésztők betegedtek meg. Több mint egymillió sertést öltek meg a vírus miatt, amely jelentős gazdasági hatással volt ezekre az országokra. Azóta a vírus több ezer mérföldre terjedt el, és a fertőzöttek 72-86%-át megölte.

1999. óta körülbelül 20 további járvány tört ki.

A WHO adatai szerint 1998. és 2015. között több mint 600 Nipah-vírusos emberi fertőzéses esetet jelentettek.

Egy 2001-es indiai járvány és további kettő Bangladesben a 91 fertőzött közül 62-t megölt.

2018-ban egy keralai járvány 21 emberéletet követelt, 2019-ben és 2021-ben pedig további járványok következtek be.

A Reuters májusi vizsgálata szerint Kerala egyes részei azok közé a területek közé tartoznak, amelyek globálisan a leginkább veszélyeztetettek a denevérvírusok kitörése miatt.

Extra óvintézkedéseket érdemes tenni, ha olyan országokba utazik, amelyek „érzékenyek” a járvány kitörésére, mint például Banglades, Malajzia, Szingapúr vagy India. Több más ország, mint például Kambodzsa, Indonézia, Madagaszkár, a Fülöp-szigetek és Thaiföld szintén olyan terület, ahol felütheti a fejét a járvány, mivel ezeken a területeken is élnek Nipah-vírust terjesztő őshonos denevérfajok.

Mik a Nipah-vírus-fertőzés tünetei?

A kezdeti tünetek a következők lehetnek:

  • Láz
  • Fejfájás
  • Légzési nehézségek
  • Köhögés és torokfájás
  • Hasmenés
  • Hányás
  • Izomfájdalom és súlyos gyengeség

A tünetek általában a vírussal való érintkezést követő 4-14 napon belül kezdődnek. Gyakori, hogy először láz vagy fejfájás jelentkezik, majd később jelentkeznek a légúti problémák, például köhögés és légzési nehézség alakul ki.

Súlyos esetekben agyvelőgyulladás (encephalitis) alakulhat ki, ami életveszélyes.

Egyéb súlyos tünetek a következők lehetnek:

  • Zavartság és tájékozódási zavar
  • Elmosódó beszéd
  • Görcsrohamok
  • Kóma
  • Légzési zavar

Egyelőre még nem ismert, hogy egyes embereknek miért vannak súlyos tüneteik, másoknak pedig csupán enyhék. Néhány, a vírussal megfertőzött embernek egyáltalán nincsenek is tünetei. A Nipah-vírus azonban legrosszabb esetben halálos is lehet az emberre. A CDC (Centers for Disease Control and Prevention) szerint az esetek 40-75%-ában haláleset következik be. Ez a százalék azonban attól is függ, hogy a helyi tisztviselők mennyire tudják kezelni a járványt.

Mik lehetnek a Nipah-vírus-fertőzés szövődményei?

Az ismert hosszú távú szövődmények közé tartoznak a görcsök és a személyiségváltozások. Néhány embernél hónapokkal vagy évekkel a vírussal való érintkezés után is jelentkeznek ezek a tünetek, mert a vírus alvó állapotban van a szervezetben (azaz korábban megfertőződtek, de nem okozott tüneteket).

Az agyvelőgyulladásból felépülő emberek akár vissza is eshetnek, és újra agyvelőgyulladást kaphatnak.

Prognózis

Az emberek túlélhetik a Nipah-vírus-fertőzést, de a fertőzésben szenvedők körülbelül 40-75%-a meghal. Ez az arány attól függ, hogy az országok mennyire képesek észlelni és kezelni a jelentkező járványokat.

Hogyan diagnosztizálható a Nipah-vírus-fertőzés?

A tünetek és az utazási anamnézis birtokában merülhet fel a fertőzés gyanúja, melyet PCR-vizsgálattal lehet igazolni. Ehhez vér- vagy vizeletmintára, orr- vagy torokváladékra, súlyos esetben liquorra lehet szükség.

Hogyan kezelik a Nipah-vírus-fertőzést?

Nincsenek vírusellenes gyógyszerek a vírus kezelésére, és megelőző oltás sem létezik, azonban a kutatók vizsgálják a Nipah-fertőzés monoklonálisantitest-kezelését.

Jelenleg a kezelés egyetlen módja a tünetek csökkentésére szolgáló tüneti kezelés. Fontos a bő folyadékfogyasztás (víz), pihenés. Jó hatású lehet a láz- és gyulladáscsökkentő acetaminofen- vagy ibuprofentartalmú gyógyszerek szedése, és az émelygés, hányás megfékezésére szolgáló készítményeké. Inhalátorokat vagy porlasztókat is használnak a légzési nehézségek javítására.

A Nipah-vírus egy potenciálisan életveszélyes vírus, amely főként denevéreken és sertéseken keresztül terjed. A megelőzés legjobb módja a beteg állatok elkerülése, különösen azokon a területeken, ahol gyakoriak a járványok. Mivel emberről emberre terjed, kerülni érdemes azokat az embereket is, akik megfertőződtek. Forduljon orvoshoz, ha a közelmúltban olyan területeken járt, ahol ismert Nipah-vírus-kitörések jelentkeztek, és olyan tüneteket tapasztal, mint a láz, a fejfájás vagy a légzési nehézség. Bár nincs direkt gyógymód, a vírusfertőzöttség tudata megakadályozhatja, hogy az másokra is átterjedjen.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Fájdalom
Fájdalom

Veseprobléma vagy túlerőltetés?

Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.