Az enyhe lefolyású COVID-19 is nyomot hagy az agy szürkeállományában

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Bak Marianna, biológus

Még a nem súlyos koronavírus okozta betegség is tartós érintettséget idéz elő az agyban - állítják előzetes vizsgálataik alapján kutatók, csak még azt nem látják világosan, hogy e következményeknek mennyi ideig marad meg a nyoma.

Kutatók eddigi megfigyelései alapján jogos lehet az aggodalom, hogy a koronavírus hosszú távon is befolyással bír a biológiai folyamatokra, ezen belül például akár az öregedésre is.

"Kognitív idegtudománnyal foglalkozó szakemberként, kutatásaim annak megértésére fókuszálnak," – mondja dr. Jessica Bernard (Texas, A and M University) – "hogy az öregedéssel normálisan együtt járó agyi változások főleg a közép- és az idősebb korúaknál mi módon hatnak az egyén gondolkodására, mozgására. Amikor egyre nagyobb számban kezdtek gyűlni az arra vonatkozó adatok, hogy a COVID-19 a fertőzést követően akár több hónapon át vagy tovább is hatást fejt ki a testre, beleértve az agyat is, kutatócsoportom tagjaival nagyobb érdeklődéssel kezdtük azt keresni, hogy a természetes öregedési folyamatokra miként lehet hatással a koronavírus-fertőzés".

Hogyan reagál az agy COVID-19-re?

2021 augusztusában az idegtudomány képviselői körében nagy figyelmet keltett egy sok résztvevővel indult nagyszabású vizsgálat, amely azt figyelte, milyen agyi elváltozások jellemezték a koronavírus-fertőzött betegeket. A kutatók az Egyesült Királyság egyik adatbázisára (UK Biobank) támaszkodtak. Ebben 45 ezernél több személy agyáról készült, 2014 óta gyűjtött felvétel és adat található, ezek az említett alanyokról remek kiindulási alapot jelenthetnek a pandémia előtti időszakból.

A kutatócsoport elemezte a felvételeket, majd pótlólagos, újabb vizsgálatra hívta be az időközben COVID-19-diagnózist kapott személyeket. Összehasonlították őket a nem megfertőződött alanyokkal – gondosan állítva össze a csoportokat életkor, nem, a kiindulási tesztadatok, a kutatás helyszíne, valamint a betegség általános kockázati tényezői szerint.

A kutatók jól látható különbséget találtak a koronavírussal fertőzött, illetve a nem érintett személyek szürkeállományában. A koronavírus által fertőzött csoport tagjainál csökkent a szürkeállomány szövetének vastagsága, az agynak különösen a frontális és a temporális lebenyében.

Az átlagnépességben megszokott dolog, hogy az idő múlásával, ahogyan az ember öregszik, bizonyos változást tapasztalni a szürkeállomány tömegében, vastagságában. Ám a fertőzésen átesetteknél a változás nagyobb volt, mint ami normál körülmények között elfogadható lett volna. Meglepetést okozott, hogy amikor a kutatók külön csoportba sorolták azon COVID-19-en átesett egyéneket, akik súlyos állapotuk miatt kórházba kerültek, az derült ki, hogy eredményeik pontosan megegyeztek azokéival, akiknél a betegségnek csak enyhe formája zajlott. Ez annyit jelent, hogy a súlyosság mértékétől függetlenül, aki átesett a akoronavírus-fertőzésen, annál bekövetkezett a változás: agya szürkeállományának tömege csökkent, hiába nem szorult kórházi kezelésre.

Végül, a kutatók megvizsgálták a kognitív feladatok végzésénél, a teljesítményben mutatkozó változásokat is, és úgy találták, hogy a fertőzésen átesett COVID-19-betegeknél lassabb volt az információtovábbítás folyamata, mint a nem megfertőződötteknél.

A kutatás készítői azért hozzáteszik, hogy óvatosan kell eljárni az említett megfigyelések értelmezésekor. Nagy mintán, további gondos ellenőrzésre van szükség ugyanazon emberek betegség előtti, utáni adatainak összehasonlításával, és körültekintően össze kell vetni olyanokéval is, akiknél nem diagnosztizáltak COVID-19-et. Különösen értékes eredményt hozhat ez az előzetes munka.

Lásd még Neurológiai tünetek a COVID-19 hosszú távú tüneteitől szenvedőknél – A gondolkodással, problémamegoldással, koncentrációs készséggel és emlékezéssel kapcsolatos problémákról a betegek 81%-a számolt be.

Mit befolyásol az agyállomány tömegének csökkenése?

A pandémia elején az egyik legáltalánosabban megnevezett tünet úgy hangzott, hogy a megfertőződött elveszíti íz- és szagérzékelését. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a kutatók azt vették észre, hogy azok az agyi területek, amelyekre a COVID-19 hatással van, mind kapcsolódnak a szaglógumóhoz (más néven szaglóhagyma), ahhoz az agy frontális kérge (homloklebeny) alatt elhelyezkedő struktúrához, amely részben feldolgozza, részben az agy különböző régióiba továbbítja az illat- és szagingerek kiváltotta ingerületet. Az orron keresztül felvett szagingereket ingerület formájában a szaglóideg szálai juttatják el a szaglógumóba.

A szaglógumó a homloklebenyhez kapcsolódik. Gyakran kerül szóba ezen agyterület az öregedéssel és az Alzheimer-kórral összefüggésben is, mert ennek csúcsi részében helyezkedik el a hippokampusz, ami a tudósok szerint nagy valószínűséggel kulcsszerepet játszik az öregedésben, köze van a memóriához és a kognitív folyamatokhoz.

A szagérzékelés vizsgálata az Alzheimer-kór kutatásának szempontjából is fontos, mivel adatok utalnak arra, hogy e betegség tekintetében nagy kockázatúnak számító személyeknél csökkent a szagérzékelés képessége.

Ezek az új eredmények fontos – ma még megválaszolatlan – kérdéseket hoznak elő, például, hogy a COVID-19 után bekövetkező agyi elváltozások mit jelentenek a korosodás folyamatára, annak sebességére nézve. Illetve az is kérdés, hogy a vírusinfekciót követően idővel felépül-e az agy, s milyen mértékig jön rendbe.

Az agy öregedése

Amint az emberek korosodnak, az agyuk eltérő módon működik, a gondolkodás, illetve az információfeldolgozás terén is. Emellett, az idő múltával változások figyelhetőek meg abban is, hogy milyen az emberek testmozgása, és hogyan tanulnak meg új motoros készségeket. Az idősebb embereknek nehezebben megy az információ feldolgozása, alkalmazása – akár ha olyasmiről van szó, hogy észben tartsák, felidézzék a bevásárlási listát. Ugyanakkor jellemző, hogy a tényekre vonatkozó tudásuk, a szókincsük megmaradhat. A motoros képességeket illetően tudjuk, hogy az idősek is tudnak még tanulni, ha jóval lassabban is, mint a fiatal felnőttek.

Ha az agy szerkezetét vesszük figyelembe, leginkább az látható, hogy 65 éves kor felett csökken az agy mérete, és ez a méretváltozás nem csak egyetlen területre lokalizálódik, eltéréseket lehet felfedezni az agy több régiójában. Általában véve az agy-gerincvelői folyadék mennyisége felszaporodik, s kitölti azt az űrt, ami az agyszövet zsugorodása nyomán keletkezik. Ráadásul az idősebb felnőttekben már nem teljesen ép a fehérállomány sem, amit idegrostok alkotnak, azaz az idegsejtek velős hüvellyel borított hosszú nyúlványai (axonok), amelyek az ingerületet elektromos impulzus formájában továbbítják az idegsejtek között.

"Ha megtanuljuk összerakni a kirakós játék darabkáit" mondja dr. Jessica Bernard kutató "segítséget kapunk az öregedés misztériumának leleplezéséhez, és majd javítani tudjuk a korosodó személyek életminőségét, agyműködését. A COVID-19 összefüggésében pedig megérthetjük, hogy milyen mértékben képes az agyunk felépülni, regenerálódni egy-egy megbetegedés – jelen esetben egy vírusfertőzés – után."

Ez is érdekelheti Furcsa ízek és szagok a COVID-ból való felépülés után

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Lektorálta: Bak Marianna, biológus
Forrás: Even mild cases of COVID-19 leave a mark on the brain (Yahoo News)

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Koronavírus - 814 új fertőzött...

A beoltottak száma 5 913 862, közülük 5 685 596 fő már a második oltását is megkapta, 928 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Koronavírus - Nincs megállás a...

A szennyvízminták SARS-CoV-2 koncentrációja lassú ütemben növekszik. A vizsgált városok közül emelkedés tapasztalható Kecskeméten...

Mire képes az erős immunrendszer a...

Milyen hatással van a SARS-CoV-2 az immunrendszerre, legalábbis mit tudunk ezen a ponton? Mire lehet képes egy optimálisan működő immunrendszer e vírus...

Poszt-COVID stressz zavar és...

A járvány egyik fontos, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-COVID...

Mit jeleznek az ellenanyagszintek...

Több megkeresés is érkezett szerkesztőségünkbe olyan személyektől a koronavírus oltás kapcsán, akik 3-4 hete már megkapták a második dózis...

Mit mutat a koronavírus teszt az...

Ön is a közé a többmillió magyar közé tartozik, aki már megkapott legalább egy dózis COVID-19 elleni védőoltást? Érdekli, hogy kialakult-e...

A COVID-19 szívet érintő...

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

Hogyan készüljünk fel a COVID-19...

Íme pár tanács, és válasz néhány gyakran feltett kérdésre azt illetően, hogy hogyan kellene felkészülni a COVID-19 elleni védőoltás beadására.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.