Harmadik oltás COVID-19 ellen, és amit eddig ezzel kapcsolatban megtudhattunk

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Magyarországon csökkent az oltakozási kedv, a tavaszi-nyár eleji magyar előny az európai oltási rangsorban elenyészett. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb adataiból kiderül, hogy a vizsgált harminc európai uniós, illetve az Európai Gazdasági Térségbe tartozó országból tizenhét megelőz minket a beadott első oltások számát tekintve.

Ezzel párhuzamosan – kapcsolódva a hazai járványügyi adatokhoz – gyakorlatilag a járványmegelőzést célzó védekezési intézkedések is szünetelnek. A maszkhasználat már csak az egészségügyi intézményekben kötelező, nyaralni, wellnesselni pedig a hazai üdülőhelyeken védettségi igazolvány nélkül is lehetséges. Ezzel párhuzamusan a járványmatematikusok előrejelzései és a környező országok járványstatisztikai adatai alapján küszöbön a negyedik hullám, élen a delta-variánssal – mely a legveszélyesebb a még oltatlanokra, és az oltott, de kellő immunitással nem rendelkező személyekre. Ez alapján két fő veszélyeztetett csoportot különíthetünk el, többségükben közülük kerülhet ki a feltételezések szerint a negyedik hullám megbetegedettjeinek többsége.

Az első csoportba, az oltatlanokhoz sorolhatjuk az oltásellenes, illetve járványtagadó lakosság mellett azokat a 12 év alatti gyermekeket is, akik számára egyelőre még nem áll rendelkezésre oltási lehetőség, bár küszöbön áll a csökkentett hatóanyag-tartalmú Junior vakcina engedélyezése, melyet a 40 kg alattiakra standardizálnának. Ide sorolhatjuk azokat a 12-18 év közti fiatalokat is, akik számára bár engedélyezett és rendelkezésre is áll védőoltás, valamilyen okból elmaradt a vakcinálásuk. Illetve ide sorolhatjuk a védőoltást egyéb okból – bizonytalankodók, szegregáltak stb. – fel nem vett magyarországi lakosokat is.

A második csoportba a védőoltás mellett elkötelezett, már vakcinált, de kellő immunitással nem rendelkező személyekhez sorolhatjuk: a kizárólag egy oltást felvetteket, illetve a hazai antitestszint-vizsgálatok eredményei alapján a hatvan év feletti Sinopharm-vakcinával oltottak körülbelül negyedét, a krónikus betegséggel rendelkező, vagy szervátültetett, dialízisre szoruló, autoimmun stb. megbetegedésben szenvedő, vagy egyéni eltérések miatt megfelelő védettséggel nem rendelkező személyeket. Ide sorolhatjuk még azokat a két oltással oltott személyeket is, akik több mint hat hónapja kaptak oltást, és akiknél az egyéni variációk miatt szintén csökkenhetett már a védettség, tehát az egészségügyi dolgozók jelentős részét is, főleg, akik az idősebb korosztályba tartoznak – esetleg krónikus betegséggel is együtt élnek –, hiszen az már bebizonyosodott, hogy az idősebbeknél – oltástól függetlenül – eleve alacsonyabb az antitesttel igazolható védettség.

Átgondolva a jelenlegi járványüggyel kapcsolatos intézkedéseket, úgy tűnik, hármas stratégiát kezdtek alkalmazni a magyar járványügyért felelős szervek.

1. Egyrészt a második csoportba soroltak érdekeit figyelembe véve Európában elsőként Magyarországon 2021. augusztus 1-jétől lehetővé tették a koronavírus elleni védőoltások harmadik dózisának hivatalos beadásának lehetőségét, és időközben (a cikk eredeti publikálását követően) megjelent az a táblázat is, hogy milyen eredeti oltóanyag után milyen vakcinák jöhetnek szóba harmadik oltásként.

Első-második oltás Harmadik oltás
AstraZeneca Pfizer, Moderna, Sinopharm (kontraindikáció esetén AstraZeneca)
Moderna Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, (kontraindikáció esetén Moderna)
Pfizer Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, (kontraindikáció esetén Pfizer)
Sinopharm Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen, (kontraindikáció esetén Sinopharm)
Szputnyik-V Pfizer, Moderna, Sinopharm, (kontraindikáció esetén Szputnyik-V)
Janssen Pfizer, Moderna, Sinopharm, (kontraindikáció esetén Janssen)

Prof. Dr. Kásler Miklós szerint is a koronavírus indiai mutánsával szemben csakis az oltással lehet felvenni a harcot. Elmondása szerint minden egyes vakcináció hatása minden életkorcsoportban, de elsősorban a 60 év felettiek esetében az idő múlásával gyengül, tehát emlékeztetni kell az immunapparátust arra, hogy a veszély fennáll. A miniszter külföldi példákat említve hozzátette: a világ egyik legjobb egészségügyével rendelkező Kanadában a harmadik oltást is más vakcinával adják, mint az első kettőt, és ugyanezt tervezi Németország, valamint Anglia is.

Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is a vakcinák keverése mellett foglalt állást. Az Indexnek így nyilatkozott: „Az oltó orvos feladata eldönteni, hogy milyen vakcinát ad be harmadikként. Az orvos mérlegel, megvizsgálja az általános egészségügyi állapotot, kórelőzményt. Németországban és az Egyesült Királyságban például AstraZenecára is adnak Pfizert, és fordítva. Amit nem tanácsolok, hogy vektoralapú vakcinák esetében a harmadik oltás is vektoralapú legyen, mert nagy valószínűséggel a harmadik vektoralapú oltás esetében már a vektorvírus ellen kezd védekezni a szervezet, így az oltás nagy valószínűséggel nem lesz hatásos. Ezért az a javaslat, hogy az mRNS-oltással rendelkezők vektorvakcinát kapjanak, és fordítva – de erről a házi- vagy a kezelőorvos dönt, a vizsgálatot követően.

A Pfizer Hungary Kft. ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy mivel klinikai vizsgálatok nem támasztják alá, a vállalat jelenleg nem támogatja az oltóanyagok felcserélhetőségét és kombinált alkalmazását.

Karikó Katalin nyilatkozata szerint az AstraZenca és a Szputnyik esetében a harmadik oltásnak feltétlen másnak kell lennie, de az mRNS-t tartalmazó Pfizernél vagy a Modernánál lehet ugyanaz a harmadik oltás.

A harmadik oltás hatékonyságát, sikerességét teszi egyértelművé két tudományos kutatás eredménye is

Ezeknél a társbetegségük miatt ismerten gyengébb immunrendszerrel rendelkező betegek esetén két oltás után is gyenge immunválaszt találtak a kutatók a mérhető antitestszintek alapján. Így a megfertőződés szempontjából fokozottan veszélyeztetett betegcsoportra tekintettel harmadik oltást is beadtak, kísérleti jelleggel. A dializált betegeknél ismerten fokozott a koronavírus-fertőzés okozta súlyos betegség kockázata. Mivel a vakcinák elleni immunválasz ebben a populációban jelentősen csökken, 3 adag vakcinát tartalmazó oltási stratégia javasolt a dializált betegek számára. Mivel a haemodializáltak mindössze 75%-a mutat robusztus immunválaszt 2 adag oltás után, esetükben is hasznos lehet egy oltáserősítő harmadik dózis. 50 dializált beteget vizsgálva három dózis után a betegek 92%-ának antitesttitere meghaladta a 2 dózis után megfigyelt antitesttiter-értéket. Az antitesttiterek medián növekedése a harmadik dózis után 580% volt. Szervátültetett betegek esetében szintén alacsony antitesttitereket figyeltek meg francia kutatók. 78 vesetranszplantált, 12 májtranszplantált, 8 tüdőtranszplantált vagy szívtranszplantált és 3 hasnyálmirigy-transzplantált beteg vizsgálata során a tanulmány kimutatta, hogy a Pfizer-vakcina harmadik dózisának beadása szignifikánsan javította a vakcina immunogenitását, COVID-19 megbetegedést pedig egyetlen betegnél sem jelentettek, bár ezen betegek nagy részénél mindig is fennáll a koronavírus-fertőződés fokozott kockázata.

2. Másrészről a kormány várhatóan Franciaországhoz hasonlóan kötelezővé teszi az egészségügyi dolgozók számára a COVID-19 elleni vakcina beadatását. Miért lehet fontos ez? Bebizonyosodott, hogy a megfelelő mértékű átoltottság az egyetlen, aminek segítségével mérsékelhető a COVID-19-et okozó vírus terjedése, és kiszámíthatatlan egészségügyi lefutása. Tekintve, hogy a magyar orvosok – főleg a háziorvosok – többsége jóval az 50 feletti korosztályból kerül ki, az alapellátás – és így az ismételt tömeges oltások beadása is – egy harmadik hullámhoz hasonló egészségügyi ellátási terheltség esetén is veszélybe kerülhet, ha a maradék alapellátó orvos is kiesik a csökkent védettség, vagy megbetegség miatt a rendszerből. Nem is beszélve arról, ha egy lehetséges, nagyszámú megbetegedést produkáló ismételt járványhullám során az ellátók védettségének hiánya és az ellátószemélyzet következményes megbetegedései akadályoznák a hazai egészségügyi ellátási rendszer működését.

Nagy Marcell, az Orvosi Kamara titkára emellett így nyilatkozott: „Úgy gondolom, hogy az egészségügyön kívül a szociális szférában és a kritikus infrastruktúrák, például az áram- és gázellátást biztosító cégek dolgozóinál is kötelezővé lehet tenni az oltást. Szerintem az oktatásban is van helye, akárcsak azoknál a vállalatoknál, ahol az alkalmazottak sok emberrel találkoznak.

3. Harmadrészt az első csoportba, vagyis az oltatlanok közé tartozó lakosság COVID-19 elleni védőoltáshoz jutását célozták meg a hazai járványügyért felelős szakemberek: a 12-18 év köztiek tervezett kampányoltásával – melyre jelenleg szintén nincs még elérhető kidolgozott eljárásrend –, továbbá a még nem oltott idősebb korosztály elérésével. A kormány 439/2021-es, július 23-án megjelent kormányrendelete alapján a háziorvosok mellé kirendelt orvostanhallgatók és önkéntesek segítenék az egyelőre oltatlan idősek védőoltáshoz jutását, tájékoztatással, az idősek felkeresésével. Továbbá az orvosi egyetem első tíz félévét teljesített hallgatók akár magát a koronavírus elleni védőoltást is beadhatnák.

Nagy Marcell, az Orvosi Kamara titkára szerint is „természetes, hogy egy háziorvos, amikor találkozik egy idős, oltatlan betegével, mert éppen megy hozzá gyógyszert felírni, akkor elbeszélget vele, és javasolja az oltást. Ezt maguktól is megteszik, akárcsak a gyermekorvosok, erre nem kell őket külön kérni. De "nem az egészségügy dolga direkt marketingkampányt folytatni". Jó kezdeményezés lehet az orvostanhallgatók bevonása, és segítségük a háziorvosi praxisban, főleg, ha ez gyakorlati időként elszámolható is lenne. Viszont a háziorvoslás népszerűsítésére lenne inkább szükség, a telefonos és direkt marketing hivatali munka jellege nem orvosi kompetencia. Népszerűsítő buszok, falunap szervezése, az önkormányzati dolgozók, családsegítő, szociális munkások bevonása által esetlegesen könnyebben elérhetőek lennének az idősek, és meghúzhatóak lennének az orvosi munka határai is.

Akik eddig kimaradtak

Kimarad ebből a tervből viszont annak a még oltatlan dolgozó rétegnek a megcélozása, mely aktív, ezáltal aktívan is képes terjeszteni egy olyan variánst, mint a delta-variáns, amely – ahogy Kemenesi Gábor virológus is írta Facebook-oldalán, a legújabb tudományos eredményekre hivatkozva – „esetében több mint ezerszeres vírusmennyiség halmozódhat fel a légutakban, és ezzel együtt a megfertőződést követő lappangási idő is csökkent az eredeti, járvány elején ismert változathoz képest. Tehát a fertőzés pillanatától számítva hamarabb és több vírust ürítenek a fertőzöttek. Ez egyszerűen fogalmazva 'messzebbre juttathatja' a fertőzési láncolatokat, tudományosan fogalmazva pedig a szuperterjesztési eseményeknek kedvez és a sokat emlegetett nyájimmunitási küszöböt is emeli".

Számos országban ezt a réteget nyerményjátékokkal, pénz- vagy egyéb jutalommal, lottóval, kedvezményekkel igyekeznek motiválni. Hazánkban ez a gyakorlat még egyelőre nem indult el, bár a kötelező oltássá tétel mellett ez az ötlet is megnyerhetne magának jónéhány bizonytalankodót. Erre a gondolatra erősít rá az a Telexnek eljuttatott sajtóközlemény, melyben dr. Balkányi László (PhD orvos, ECDC volt tudásmenedzsere), dr. Falus András (immunológus, professzor emeritus, az MTA tagja), dr. Rékassy Balázs (orvos, egészségügyi szakmenedzser) és dr. Sarkadi Balázs (kutató orvos, az MTA tagja) négy pontban foglalták össze a jelenleg legfontosabb feladatokat:

Véleményük szerint először azokat kell beoltani, akik még nem adatták be maguknak a vakcinát. Ha szükséges, akkor ehhez korlátozásokat és pozitív ösztönzőket is be kell vezetni. Össze kell állítani egy szakmai bizottságot, amely tanácsokkal segítené az oltási program alakítását.

A testület első feladata „a Sinopharm-vakcinát kapott 60 év feletti korcsoport pótoltásának szakmai vizsgálata, és javaslattétel a védettségük hatékony megoldására” lenne.

El kell végezni az oltások hatékonyságának vizsgálatát és közölni kell a vizsgálatok eredményeit.

Lehet, hogy a harmadik oltás előtt szükség lenne egy kötelező antitestmérő vizsgálatra, hogy csak a negatívak kapjanak új oltást, de ha az ellátórendszer kapacitása ezt engedi, akár minden ilyen alanyt újra lehetne oltani, méghozzá lehetőség szerint mRNS-vakcinával.

Minden olyan sajtómegjelenés, ami vitatja a harmadik oltás létjogosultságát, tovább fokozhatja az oltatlanok csoportjában a bizonytalanságot, esetleg következményesen csökkentve a későbbi oltási hajlandóságot – pedig az esetleges mutációk miatt arra még szükség lehet –, hisz könnyen vezethet olyan gondolatokhoz, hogy ha nem is kell a harmadik, akkor végülis minek kellett a második, egyáltalán minek a vakcina.

Az eddiginél is nagyobb veszélyben az oltatlanok

Holott az oltatlanok szempontjából most tulajdonképpen egy sokkal veszélyesebb időszak van, mint bármelyik korábbi hullámban. Főleg azért, mert az oltás nagyobb hatásossággal csökkenti a súlyos lefolyás, és egyáltalán a megbetegedés esélyét fertőződés esetén, míg a tünetmentes hordozás és továbbadás esélyét kevésbé. Ezen a téren is van hatása a vakcináknak, de még az mRNS-vakcinák esetén is aránylag alacsony. Ebből akár az is következhet, hogy jóval több lehet (jelenleg is) a tünetmentes hordozó, mint korábban, oltás nélkül. Az oltatlanoknak viszont a korlátozások lazításával párhuzamosan még nehezebb lesz elkerülniük a megfertőződést. Az Egyesült Királyságból származó statisztikai adatok is alátámasztják ezt, hisz legalább olyan gyors volt az elmúlt hónapban a fertőzöttek számának felfutása, mint télen, a karácsonyi időszakban.

Nagyon fontos tehát a harmadik oltás beadásának lehetősége mellett új utakat keresni a veszélyeztetett, még oltatlan populáció vakcinálása céljából, és ezzel párhuzamosan az első oltást felvetteket meggyőzni minimum a második dózis beadásának szükségességéről.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

1. Change of Willingness to Accept COVID-19 Vaccine and Reasons of Vaccine Hesitancy of Working People at Different Waves of Local Epidemic in Hong Kong, China: Repeated Cross-Sectional Surveys, Kailu Wang Eliza Lai-Yi Wong Kin-Fai Ho, Annie Wai-Ling Cheung, Peter Sen-Yung Yau, Dong Dong, Samuel Yeung-Shan Wonga, Eng-Kiong Yeoh, Centre for Health Systems and Policy Research, JC School of Public Health and Primary Care, Faculty of Medicine, The Chinese University of Hong Kong, Hong Kong, China

2. Humoral response after 3 doses of the BNT162b2 mRNA COVID-19 vaccine in patients on hemodialysis Didier Ducloux Mathilde Colladant Melchior Chabanne Maria Yannaraki Cécile Courivaud, Kidney Haemodialysis

3. Three Doses of an mRNA Covid-19 Vaccine in Solid-Organ Transplant Recipients Nassim Kamar, M.D., Ph.D. Florence Abravanel, Pharm.D., Ph.D. Olivier Marion, M.D. Chloé Couat, M.Sc. Jacques Izopet, Pharm.D., Ph.D. Arnaud Del Bello, M.D. Toulouse University Hospital, Toulouse, France

Hozzászólások (2)

Cikkajánló

Tetvesség Tetvesség

Hogyan kezelhető a tetvesség? Hogyan lehet elejét venni a fertőzésnek?

Koronavírus - ezer fölött a...

A hétvégi összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 5 859 814, közülük 5 571 043 fő már a második oltását is megkapta, 612 ezren pedig...

Koronavírus - 479 új fertőzött...

A beoltottak száma 5 855 039, közülük 5 564 586 fő már a második oltását is megkapta, 590 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Mire képes az erős immunrendszer a...

Milyen hatással van a SARS-CoV-2 az immunrendszerre, legalábbis mit tudunk ezen a ponton? Mire lehet képes egy optimálisan működő immunrendszer e vírus...

Poszt-COVID stressz zavar és...

A járvány egyik fontos, és mind egészségügyi, mind anyagi és a mentális jóllét szempontjából legmegterhelőbb maradványtünete a poszt-COVID...

Mit jeleznek az ellenanyagszintek...

Több megkeresés is érkezett szerkesztőségünkbe olyan személyektől a koronavírus oltás kapcsán, akik 3-4 hete már megkapták a második dózis...

Mit mutat a koronavírus teszt az...

Ön is a közé a többmillió magyar közé tartozik, aki már megkapott legalább egy dózis COVID-19 elleni védőoltást? Érdekli, hogy kialakult-e...

A COVID-19 szívet érintő...

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

Hogyan készüljünk fel a COVID-19...

Íme pár tanács, és válasz néhány gyakran feltett kérdésre azt illetően, hogy hogyan kellene felkészülni a COVID-19 elleni védőoltás beadására.

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.