Amit a koronavírus-újrafertőződésről tudni lehet
frissítve:
A legtöbb COVID-19 fertőzésből felépülő emberben kialakult már valamilyen immunvédelem a SARS-CoV-2 vírussal szemben. Ám ahogy tapasztalhattuk az elmúlt években, ez a védelem nem jelentett teljes vagy tartós védettséget az újabb megfertőződésekkel szemben.
A vírus folyamatosan változik, egyes új variánsai pedig részben képesek megkerülni a korábban kialakult immunválaszt. Emiatt a korábban koronavírus fertőzésen átesett, illetve a védőoltással immunizált emberek is újra megfertőződhetnek.
Milyen tényezők befolyásolják az újrafertőződés esélyét, és annak lefolyását?
Az újrafertőződés kockázatát többek között az előző fertőzés vagy oltás óta eltelt idő, az aktuálisan terjedő vírusvariáns, az egyéni immunállapot és az életkor befolyásolja leginkább. Nehéz pontosan megállapítani, hogy mennyire gyakoriak az újrafertőződések, nincsenek általános, közösségi tesztelések, és a tünetek többedszerre akár enyhébbek is lehetnek, így sok eset rejtve marad.
De vajon milyen gyakran fordul elő újrafertőződés, lehet-e súlyosabb a többedik megbetegedés, és mennyire nyújtanak védelmet a korábbi fertőzések és a védőoltások?
Miért fordulnak elő újrafertőződések?
A szervezet vírusokkal szembeni immunválasza összetett folyamat. Az antitestek, a B-sejtek és a T-sejtek egyaránt fontos szerepet játszanak a fertőzések elleni védekezésben.
A B-sejtek által termelt antitestek közül egyesek képesek a vírushoz kötődni, és megakadályozni, hogy az bejusson a sejtekbe. A memória-B-sejtek később is felismerhetik a kórokozót, és újabb találkozáskor ismét antitesttermelés indulhat meg.
A T-sejtek egy része a fertőzött sejtek felismerésében és elpusztításában vesz részt, míg más T-sejtek az immunválasz szabályozását segítik.
A fertőzés lezajlása után az antitestek szintje fokozatosan csökkenhet a szervezetben, de ez nem jelenti azt, hogy az immunvédelem teljesen megszűnik. A memóriasejtek és a sejtes immunválasz hosszabb távon is hozzájárulhatnak a védelemhez. Az immunitás időtartama ugyanakkor egyénenként eltérő, és attól is függ, hogy a szervezet milyen korábbi fertőzésekkel vagy oltásokkal találkozott.
A SARS-CoV-2 változékonysága szintén fontos tényező. Az új vírusvariánsok olyan változásokat hordozhatnak, amelyek révén a korábban kialakult antitestek kevésbé hatékonyan ismerik fel őket. Ezt immunelkerülésnek nevezzük. Idővel ez lehetővé tehet egy második fertőzést, különösen akkor, ha a koronavírushoz hasonlóan a vírus változékony, könnyen mutálódik. Ráadásul néhány embernél nem alakul ki erős immunválasz a fertőzésre, ami szintén lehetőséget teremt az újrafertőződésre.
Ez a tény általánosságban az oltással történő védekezést kiszámíthatóbbá teszi.
Az újrafertőződés esélyét növelheti az immunvédelem idővel bekövetkező gyengülése is, az új variánsok megjelenése, valamint az idősebb életkor vagy az immunrendszer csökkent működése. A súlyosabb lefolyás kockázata szempontjából az alapbetegségek és az immunhiányos állapotok is lényegesek.
Bővebben A koronavírus-fertőzés és a vakcina által kiváltott immunitás összehasonlítása
Megvédi-e az immunitás az egyént az újrafertőződéstől?
A válasz: nem feltétlenül.
A korábbi fertőzés és a védőoltás után kialakult immunvédelem csökkentheti az újabb fertőzés kockázatát, de nem biztosít teljes védelmet. A fertőzés elleni védelem általában idővel gyengül, és az új vírusvariánsokkal szemben kevésbé hatékony lehet. A súlyos megbetegedéssel szembeni védelem ugyanakkor tovább is fennmaradhat, mivel abban az antitestek mellett a sejtes immunitás is szerepet játszik.
Az újrafertőződések egy része tünetmentes vagy enyhe tünetekkel jár, ezért előfordulhat, hogy az érintett nem is tudja, hogy ismét megfertőződött. A tünetek alapján önmagában pedig sokszor nem is lehet biztosan megállapítani, hogy újrafertőződésről vagy más légúti fertőzésről van-e szó.
A SARS-CoV-2 továbbra is okozhat ismétlődő fertőzéseket, és a megbetegedések gyakorisága az adott időszakban terjedő variánsoktól, a népesség immunitásától és a vírus aktuális terjedésétől is függ. Emiatt az újrafertőződés kockázatára nem adható minden emberre és minden időszakra érvényes, egységes százalékos becslés.
Az elmúlt években megjelenő újabb és újabb variánsok esetén a – sok esetben tünetes – újrafertőződés az influenzához hasonlóan pedig még gyakoribbá vált.
Lehet-e a második fertőzés rosszabb, mint az első?
Előfordulhat, de a korábbi fertőzésből származó immunvédelem sok esetben mérsékli a súlyos lefolyás kockázatát.
Érdemes azt is figyelembe vennünk, hogy az újrafertőződés nem feltétlenül jár enyhébb tünetekkel, mint a korábbi megbetegedések. Az ismételt fertőzés lefolyása függ az érintett életkorától, általános és aktuális egészségi állapotától, immunrendszerének működésétől, az előző fertőzés óta eltelt időtől és a fertőzést okozó aktuális vírusvariánstól is.
Előfordulhat, hogy valaki az első fertőzés során csak enyhe tüneteket tapasztal, egy későbbi fertőzés azonban súlyosabb megbetegedést okoz. Másoknál éppen ellenkezőleg: az ismételt fertőzés enyhébb tünetekkel zajlik le.
A súlyos COVID–19 kockázata különösen az idősebbeknél, a krónikus betegséggel élőknél és az immunhiányos személyeknél magasabb. A korábbi fertőzés tehát nem jelent garanciát arra, hogy egy újabb megbetegedés enyhe lesz.
A korábbi fertőzés és a védőoltások által kialakított immunvédelem ugyanakkor fontos szerepet játszik a súlyos szövődmények, a kórházi kezelés és a halálozás kockázatának csökkentésében.
Megakadályozzák-e a védőoltások a második fertőzést?
Bár arra van bizonyíték, hogy a vakcinák kiszámíthatóbb immunválaszt adnak, mint a természetes fertőzések, a COVID–19 elleni védőoltások mégsem akadályoztak meg minden újrafertőződést, de csökkentették a súlyos megbetegedés kockázatát. A fertőzésen már átesett személyeknél is kialakulhatott további immunvédelem az oltást követően.
A védőoltás hatékonyságát több tényező befolyásolja, így az oltóanyag összetétele, az aktuálisan terjedő vírusvariáns, az oltás óta eltelt idő, valamint az oltott személy életkora és egészségi állapota.
A fertőzés és az oltás együttesen kialakult immunitását hibrid immunitásnak nevezzük. Ez több esetben erősebb és szélesebb körű védelmet biztosíthat, mint a kizárólag fertőzés vagy kizárólag oltás után kialakuló immunitás. A védelem mértéke és időtartama azonban egyénenként eltérhet.
Az oltás szükségességét ezért az aktuális ajánlások, az egyéni kockázati tényezők és az utolsó oltás óta eltelt idő alapján érdemes megítélni.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2026-os ajánlásai különösen a súlyos COVID–19 szempontjából veszélyeztetett csoportok számára tartják fontosnak a rendszeres oltást. Ide tartoznak többek között az idősebb emberek, az idősotthonok lakói, valamint a közepesen vagy súlyosan immunhiányos személyek. Az oltás időzítését és szükségességét az aktuális nemzetközi és nemzeti ajánlások szerint kell meghatározni. A WHO 2026-ban is rendszeresen felülvizsgálja a COVID–19 elleni oltóanyagok összetételére vonatkozó ajánlásait, hogy azok minél jobban megfeleljenek a keringő vírusváltozatoknak. A vakcinák összetételének frissítése elsősorban a megfelelő immunválasz fenntartását szolgálja az arra rászorulóknál.
Bővebben Miért érdemes oltatni, ha átesett a COVID-on?
A vírusvariánsok és az újrafertőződés |
| A járvány első kitörése óta újabb és újabb SARS-CoV-2 variánsok jelentek meg. Ezek a változatok a mutációiknak köszönhetően legalább valamelyest megkerülhetik azt az immunvédelmet, amelyet a szervezet egy korábbi variánst sikeresen leküzdve hozott létre. Így egyes SARS-CoV-2 variánsok megnövelhetik az újrafertőződés kockázatát azonfelül, amit a korábbi variánsokat elemző tanulmányunkban láttunk. |
Összefoglalva
A COVID–19-cel való újrafertőződés több tényezőtől függ. Meghatározó a korábbi fertőzés vagy oltás óta eltelt idő, az aktuálisan terjedő vírusvariáns, az egyéni immunválasz, az életkor és az alapbetegségek jelenléte. A korábbi megfertőződés és a védőoltás sem garantálja, hogy valaki nem fertőződhet meg ismét. Az immunvédelem azonban továbbra is jelentős szerepet játszik a súlyos megbetegedés kockázatának csökkentésében. A védelem idővel gyengülhet, ezért a veszélyeztetett csoportoknál fontos lehet járványos időszakban az aktuális oltási ajánlások követése.
Az újrafertőződés önmagában nem jelenti azt, hogy az immunrendszer nem működik megfelelően. Az ismételt fertőzések kockázata a vírus változékonysága és az immunvédelem sajátosságai miatt a COVID–19 természetes velejárója lehet.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Healthline | Inquirer | The Lancet | The BMJ
