Bamlanivimab a COVID-19 kezelésében
frissítve:
A bamlanivimab egy ígéretes monoklonális antitest készítmény volt 2020-2021-ben a súlyos lefolyású COVID-megbetegedések kezelésében, azóta azonban nem része a koronavírus-fertőzés kezelésének.
Milyen hatást fejt ki a bamlanivimab?
A bamlanivimab egy monoklonális neutralizáló antitest, melynek alkalmazása 2020 végén kapott feltételes engedélyt. Előállításához fertőzésen átesett és felgyógyult betegek plazmáját használták fel. Az antitestet a koronavírus ellen fejlesztették ki, egész pontosan a SARV-CoV-2 tüskeproteinjéhez kötődik. Kötődésével gátolja a vírus sejthez való kapcsolódását és ezzel a sejtbe történő belépését (neutralizálja azt). Ezzel már magát a fertőződést is meg lehet akadályozni, de a megbetegedést is.
A gyógyszer alkalmazásával adott eseteknél cél a megbetegedés súlyos formájának elkerülése, a gyógyulás segítése, a hospitalizáció és betegség idejének mérséklése és a halálozás esélyének csökkentése.
Hogyan alkalmazták ezt a gyógyszert?
A bamlanivimab intravénásan alkalmazandó, szigorúan kórházi körülmények között és orvosi felügyelet mellett. Az esetlegesen jelentkező kellemetlen tünetek elsősorban az infúzió alkalmazása alatt léphetnek fel (hányás, hányinger, láz, bőrtünet, viszketés, túlérzékenységi reakciók), de hosszú távú mellékhatásokat nem ismerhetünk.
A készítményt egy másik monoklonális antitesttel, a etesevimabbal kombinációban is alkalmazták vészhelyzeti engedélyezés alapján.
Később nem bizonyult hatékonynak
A bamlanivimab kifejezetten ígéretes készítménynek számított a vírus eredeti törzsével szemben, bár szélesebb körű tapasztalatra lett volna szükség az alkalmazását illetően. Szakemberek kezdettől beszámoltak már bamlanivimabrezisztens esetekről is, amikor már nem hatékony az új gyógymód. A vírus mutálódásával, különösen az omikron variáns megjelenésével a készítmény már nem bizonyult hatékonynak, ezért 2021-től visszavonták a készítmény monoterápiás alkalmazásának engedélyét, 2023-ban a bamlanivimab-etesevimab kombináció engedélyét is.
Lásd még A COVID-19 kezelési lehetőségei
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
